Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

CONPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GEOGR/PHICUM. A DÉL-DUNANTÚL LEÍRÁSA 105 János/' 9 Ludovicus Tuberös Istvánffy Miklós, 51 Caspar Ursinus Velius 52 és ,,sok más szerző munkáját is, akik szépen leírták a fontosabb helyek fekvését." Az ,,újabb írók" közül Timon Sámuelt, Michael Bonbar­dit, Túróczi Lászlót, 3 ^ Pray Györgyöt, y> Kaprinai Ist­vántp Wagner Carolust említi, mint akiknek köszö­nettel tartoziik. A negyedik kiadás szintén Pozsony­ban és Kassán jelent meg 1779-ben, az ötödik 1792­ben Pozsonyban és Pesten. 50 Maga a mű két részre tagolódik, az alábbiak sze­ri nt: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Fejezet: Magyarország természeti állapota. 2. Fejezet: Magyarország népei, nyelve, egyházi és polgári álí-aipc-ta. II. KÜLÖNÖS RÉSZ 1. Fejezet: A Dunán inneni Magyarország. (Pozsony, Nyitna, Trencsény, Liptó, Zólyom, Túróc, Bars, Ko­márom, Nagy- és Kishont, Nógrád, Pest, Pilis és Solt, Bács, Bodrog vármegye és a Kiskunság.) 2. Fejezet: Dunántúl. (Moso-n, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Győr, Esztergom, Fejér, Tolna, So­т°9У, Baranya vármegye.) 3. Fejezet: Tiszán inneni Magyarország. (Szepes, Sá­ros, Zemplén, Ung, Bereg, Aba új, Gömör, Torna, Borsod, Heves, Külső-Szolnok, Csongrád várme­gye, valamint a Jászság és a Nagykunság.) 4. Fejezet: Tiszántúli Magyarország. (Temes, Csanád, Arad, Zaránd, Békés, Bihar, Kraszna, Kővár ke­rület, Közép-Szolnok, Szailmár, Szabolcs, Ugocsa, Mára maros vármegye.) A kötetet két mutató zárja. Az első név-, hely- és tárgymutató. A második a vármegyéket országrészek és a nyolc kerület szerint is felsorolja, továbbá a tárnoki városokat, a királyi személyes jelenléti váro­sodat, a bánya városokat és a püspöki városokat is. A vármegyék leírását névmagya rázattál vezeti be, majd általában az alábbi felosztást követi: 49. SZINNYEI im. XIV. 143-145. p. 50. SZINNYEI im. XIV. 562-563. p. A Compendiumban hi­vatkozott mű: Commentarium de temporibus suis. 51. SZINNYEI im. V. 199-201. p. 52. VELIUS URSINUS (Vei Gáspár) történetíró és huma­nista tudós, szül. 1493, elhalt Bécs, 1538. máj. 5. Thurzó János Bécsben, Bolognában és Rómában iskoláztat­ta... I. Miksa mint költőt megkoszorúztatta . . . Mű­ve: De bello Pannonico, amely az 1527-1531 közötti hadi eseményekről szól. Kiadta Kollár Ádám Bécsben, 1762-ben. (Révay Lex.) 53. SZINNYEI im. XIV. к. 581-582. p. WELLMANN im. 133. p. 54. SZINNYEI im. XI. k. 111-118. p. DÓCZY-WELLMANN -BAKÁCS im. 94, 335. p. KOSÁRY im. 147, 382, 505, 513, 540, 555, 557-558, 562, 574-577, 580, 583-584, 587, 591. p. 55. SZINNYEI im. V, 980-983. p. KOSÁRY im. 147, 574­576. p. 1. A vármegye felkvése, határai. 2. A laikosoik (nemzetisége. A városok és falvak száma. 3. Éghajlat, terményeik, vadaik. 4. Járások megnevezése és felkvése. 5. Váraik. 6. Városcik. 7. Mezővárosok. 8. Főispán neve. Régiónk szempontjából - a Balatonnal kapcsola­tos rövid szövegrész 57 kivételével - a Somogy, Tolna, Baranya és Zala megyéiket ismertető részletek érde­kelhetnek minket közelebbről is. Elsősorban a hely­történeti, honismereti kutatást kívánjuk segíteni, ami­kor ezek magyar fordítását közreadjuk: SOMOGY VÁRMEGYE Somogy vármegyét - latinul: comitatus Simeghien­sis vagy Somogyensis, németül: die Schimeger Ge­spanschaft — ama régi Somogyvárról, vagyis Somogy­ságról nevezték el így, amelynek latin neve Simigium. Nagyon régi vármegye voltára onnét következtethe­tünk, hogy még az ezredik esztendő előtt Koppány (Сира) volt az ispánja, aki szerencsétlen polgárhá­borút kezdett, melyben Szent István által legyőzet­vén, tisztségeit és életét is elveszítette. ( a ) 1. A vármegye fekvése annál is kellemesebb lát­ványt nyújt a szemnek, mennél gyakoribbak a ligetek, erdők és a termékeny mezők. Egyébként észak felől a Balaton tava, dél felől a Dráva, nyugat felől Zala vármegye, végül kelet felől Veszprém, Tolna, vala­mint Baranya vármegye határolja. 2. Lakosai leginkább magyarok, akik között azon­ban horvátok és szlávok is találhatók. Németek min­denesetre csak a törökök kiűzése után települtek ide. A vármegyében tíz mezőváros és 307 falu van. 3. A folyók ingoványos kiöntései miatt, amelyek bőségesen belepték a vármegyét, az egész vidéken egészségtelen az éghajlat és nem is tűri könnyen senki, csak azok, akik megszokták. Kivételt a Balaton ama környéke képez, ahol a levegő már kezd egész­ségesebb lenni. A föld gazdagon megtermi mind a 56. DOCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 137, 196. p. 57. A Compendium 15. oldalán rövid részlet található a Balatonról (x és у alatt az eredeti jegyzeteket közöl­jük); ,,2. Balaton, németül Platten-See(x). Egyik oldaláról Zala és Veszprém, másik oldaláról Somogy vár­megyék között fekszik. Hossza 12 mérföld, széles­sége másfél-két mérföld. Módfelett haldús (y). Végül belőle folyik ki előbukó medrével a Sió folyó, (x) Béla király névtelen (Anonymus) jegyzője 49. caput; Bolutua (y) Tubero úgy vélekedik, hogy a Balaton illír szó és álló vizet jelent. A Commentarius de temporibus suis cí­mű munkájában, a IV. könyv 5. paragrafusában írja, hogy szélessége 70 stádium, hosszúsága pedig 490 stádium. Ugyancsak ő gondolja, hogy ez az a tó, amelyet Plinius Peisionak nevez. Kiváló halakat táplál és főleg a nádasok nagy tömegét,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom