Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.
CONPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GEOGR/PHICUM. A DÉL-DUNANTÚL LEÍRÁSA 105 János/' 9 Ludovicus Tuberös Istvánffy Miklós, 51 Caspar Ursinus Velius 52 és ,,sok más szerző munkáját is, akik szépen leírták a fontosabb helyek fekvését." Az ,,újabb írók" közül Timon Sámuelt, Michael Bonbardit, Túróczi Lászlót, 3 ^ Pray Györgyöt, y> Kaprinai Istvántp Wagner Carolust említi, mint akiknek köszönettel tartoziik. A negyedik kiadás szintén Pozsonyban és Kassán jelent meg 1779-ben, az ötödik 1792ben Pozsonyban és Pesten. 50 Maga a mű két részre tagolódik, az alábbiak szeri nt: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Fejezet: Magyarország természeti állapota. 2. Fejezet: Magyarország népei, nyelve, egyházi és polgári álí-aipc-ta. II. KÜLÖNÖS RÉSZ 1. Fejezet: A Dunán inneni Magyarország. (Pozsony, Nyitna, Trencsény, Liptó, Zólyom, Túróc, Bars, Komárom, Nagy- és Kishont, Nógrád, Pest, Pilis és Solt, Bács, Bodrog vármegye és a Kiskunság.) 2. Fejezet: Dunántúl. (Moso-n, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Győr, Esztergom, Fejér, Tolna, Soт°9У, Baranya vármegye.) 3. Fejezet: Tiszán inneni Magyarország. (Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Aba új, Gömör, Torna, Borsod, Heves, Külső-Szolnok, Csongrád vármegye, valamint a Jászság és a Nagykunság.) 4. Fejezet: Tiszántúli Magyarország. (Temes, Csanád, Arad, Zaránd, Békés, Bihar, Kraszna, Kővár kerület, Közép-Szolnok, Szailmár, Szabolcs, Ugocsa, Mára maros vármegye.) A kötetet két mutató zárja. Az első név-, hely- és tárgymutató. A második a vármegyéket országrészek és a nyolc kerület szerint is felsorolja, továbbá a tárnoki városokat, a királyi személyes jelenléti városodat, a bánya városokat és a püspöki városokat is. A vármegyék leírását névmagya rázattál vezeti be, majd általában az alábbi felosztást követi: 49. SZINNYEI im. XIV. 143-145. p. 50. SZINNYEI im. XIV. 562-563. p. A Compendiumban hivatkozott mű: Commentarium de temporibus suis. 51. SZINNYEI im. V. 199-201. p. 52. VELIUS URSINUS (Vei Gáspár) történetíró és humanista tudós, szül. 1493, elhalt Bécs, 1538. máj. 5. Thurzó János Bécsben, Bolognában és Rómában iskoláztatta... I. Miksa mint költőt megkoszorúztatta . . . Műve: De bello Pannonico, amely az 1527-1531 közötti hadi eseményekről szól. Kiadta Kollár Ádám Bécsben, 1762-ben. (Révay Lex.) 53. SZINNYEI im. XIV. к. 581-582. p. WELLMANN im. 133. p. 54. SZINNYEI im. XI. k. 111-118. p. DÓCZY-WELLMANN -BAKÁCS im. 94, 335. p. KOSÁRY im. 147, 382, 505, 513, 540, 555, 557-558, 562, 574-577, 580, 583-584, 587, 591. p. 55. SZINNYEI im. V, 980-983. p. KOSÁRY im. 147, 574576. p. 1. A vármegye felkvése, határai. 2. A laikosoik (nemzetisége. A városok és falvak száma. 3. Éghajlat, terményeik, vadaik. 4. Járások megnevezése és felkvése. 5. Váraik. 6. Városcik. 7. Mezővárosok. 8. Főispán neve. Régiónk szempontjából - a Balatonnal kapcsolatos rövid szövegrész 57 kivételével - a Somogy, Tolna, Baranya és Zala megyéiket ismertető részletek érdekelhetnek minket közelebbről is. Elsősorban a helytörténeti, honismereti kutatást kívánjuk segíteni, amikor ezek magyar fordítását közreadjuk: SOMOGY VÁRMEGYE Somogy vármegyét - latinul: comitatus Simeghiensis vagy Somogyensis, németül: die Schimeger Gespanschaft — ama régi Somogyvárról, vagyis Somogyságról nevezték el így, amelynek latin neve Simigium. Nagyon régi vármegye voltára onnét következtethetünk, hogy még az ezredik esztendő előtt Koppány (Сира) volt az ispánja, aki szerencsétlen polgárháborút kezdett, melyben Szent István által legyőzetvén, tisztségeit és életét is elveszítette. ( a ) 1. A vármegye fekvése annál is kellemesebb látványt nyújt a szemnek, mennél gyakoribbak a ligetek, erdők és a termékeny mezők. Egyébként észak felől a Balaton tava, dél felől a Dráva, nyugat felől Zala vármegye, végül kelet felől Veszprém, Tolna, valamint Baranya vármegye határolja. 2. Lakosai leginkább magyarok, akik között azonban horvátok és szlávok is találhatók. Németek mindenesetre csak a törökök kiűzése után települtek ide. A vármegyében tíz mezőváros és 307 falu van. 3. A folyók ingoványos kiöntései miatt, amelyek bőségesen belepték a vármegyét, az egész vidéken egészségtelen az éghajlat és nem is tűri könnyen senki, csak azok, akik megszokták. Kivételt a Balaton ama környéke képez, ahol a levegő már kezd egészségesebb lenni. A föld gazdagon megtermi mind a 56. DOCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 137, 196. p. 57. A Compendium 15. oldalán rövid részlet található a Balatonról (x és у alatt az eredeti jegyzeteket közöljük); ,,2. Balaton, németül Platten-See(x). Egyik oldaláról Zala és Veszprém, másik oldaláról Somogy vármegyék között fekszik. Hossza 12 mérföld, szélessége másfél-két mérföld. Módfelett haldús (y). Végül belőle folyik ki előbukó medrével a Sió folyó, (x) Béla király névtelen (Anonymus) jegyzője 49. caput; Bolutua (y) Tubero úgy vélekedik, hogy a Balaton illír szó és álló vizet jelent. A Commentarius de temporibus suis című munkájában, a IV. könyv 5. paragrafusában írja, hogy szélessége 70 stádium, hosszúsága pedig 490 stádium. Ugyancsak ő gondolja, hogy ez az a tó, amelyet Plinius Peisionak nevez. Kiváló halakat táplál és főleg a nádasok nagy tömegét,"
