Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

A DÉL-DUNÁNTÚL ÉS A BALATON KÖRÜLI VÁRMEGYÉK LEÍRÁSA 1П nyeképpen nem csak Magyarország nagy része tért vissza hozzánk, hanem nem is tudom, miféle pánik­szerű rémületet bocsátván a pogányokra, azon nagy­szerű diadalok előjátékának is látszik, amelyek végül teljesen összezúzták a török zsarnokságot. V. A többit, amiről nem lehetett pontosabb isme­retet szerezni, rövidre fogom. A fontosabbak: a b a b о с s a i apátság; Dombóvár erődítménye, amely a Sárvíz egyik kis szigetén, Pécs városától két mérföldnyire, észak felé fekszik s amelyet a törökök igen gyakran felégettek. Azután a Harsány hegy, amelyen — mint mondják — nincsen ugyan vár, csak hatalmas árkok láthatók, amelyeket, ha hinni lehet a közbeszédnek, az ördög csinált valamikor nagyon régen. Mondják, hogy a császári hadsereg vala­melyik fővezére is táborozott itt, amidőn a közelben zajlott a törökök elleni győzedelmes ütközet. — N á ­dasd falu, ahol a dombtetőn egy kis váracska lát­ható, a pécsi püspök birtokához tartozik. P é с s v á ­r a d (Peesvaradinum, vagy Betschwarda) Pécstől két mérföldnyire, kelet felé fekszik. Végezetül Dárda (vagy Tarda), ez a nem teljesen hírnév nélkül való mezőváros Siklós után és egy kicsivel Mohács alatt található; valaha a nagyon híres eszéki híd — róla majd másutt esik szó — védelmére szolgáló erődít­mény volt. VI. Hátra van még Szigetvár (latinul Sigethium vagy Sigethum), a hajdani azonos nevű vármegye székhelye, amely könnyen lehet, hogy ezen a környé­ken a legfontosabb végvárnak számított a törökök ellen; a régiek közül némelyek Salinae néven is ne­vezték, közönségesen pedig Sziget a neve: azért, mert minden oldalról mocsár által öveztetvén, olyan mintha sziget lenne. Már 1450-től ez volt a neve, amikor is Antimus (Anthenius) Oszvald egy kerek tornyot építtetett ide. Azt a mocsarat, amely körülve­szi, az Almás (Almus) folyó hozza létre. A Pécstől való távolságát öt német mérföldnyire becsülik; egyébként a szélesség 48. fokának 25. perce és a hosszúság 46. fokának 58. perce alatt fekszik. Szi­getvár jelenleg is egy várból és egy városból áll. Az előbbi a síkságon helyezkedik el és háromszoros árok, valamint öt bástya védelmezi; az utóbbi nyu­gat felé esik a vártól, s kettős sánc és árok veszi körül; a sánc azonban csak földből van felhányva, ha a meglehetősen kicsiny őrtornyot nem számítjuk. Az 1566. esztendőben nem kis hírnevet szerzett bá­torságával mind a városnak, mind pedig saját ma­gának Zrínyi gróf, aki, midőn a hosszú ostrom során a törökök megadásra szólították fel és ő életét a szabadságával együtt tisztességes feltételek alatt megtarthatta volna, a még életben maradt három­száz várvédővel együtt kirontván a törökökre, a leg­dicsőségesebb halált halta. Csupán csak négy baj­52. Itt is azonos Timon Sámuellel. A szövegben előforduló hadvezér-nevek bizonyosan téves olvasatai a Pázmány, Hont és Orci neveknek. 53. BRODARICS (BRODERICUS) ISTVÁN (1490 körül ­1539.) humanista történetíró. Padovai tanulmányai után, 1512-ben Szatmári György nagyváradi püspök titkára, majd pécsi prépost, és II. Lajos király kancel­társa menekült meg az általános mészárlásból, akik később tanúbizonyságot tettek vezérük bátorságáról és hősi haláláról. Ennek a görögök Leonidásával méltán összehasonlítható hősnek a vitézségéről igen sok írónak a tolla megemlékezett. Az ostromnak az előbb horvát, majd pedig latin nyelven megírt tör­téneiét a magyar történetíróknak az egykor Frank­furtban egy kötetbe gyűjtött munkái között találjuk meg. SOMOGY VARMEGYE I. Somogy — vagyis Sümeg — vármegye egy másik tó: a Balaton mellett terül el; ez egyike Ma­gyarország legnevezetesebb tavainak s Fejér, Veszp­rém, Szála és Tolna vármegyék között található. Van itt egy vára is egy igen magas sziklán: Sümeg vára, amelyet mind a mai napig őriz a császári katona­ság, miután az 1709. esztendőben elragadta azt a Rákóczi-pártiaktól. Egyébként úgy mondják, hogy a veszprémi püspökhöz tartozik, akit néha erről a hely­ről sümeginek is neveznek. A vár alatt van a nem hírnév nélkül való, erős fallal körülvett mezőváros, amelyben a Széchenyi György által ide telepített fe­rences atyák laknak s egyszersmind a legnagyobb gondossággal igazgatják a plébániát /s. Főispánja jelenleg a nagyméltóságú nádasdi gróf Nádasdy Tamás, Fogaras földjének örökös ura, a korona őre stb. A vármegye régi volta pedig abból is kiviláglik, hogy olvassuk: maga Szent István ki­rály viselt háborút Kupa somogyi vezér ellen, s az akkori idők — amint az új Synopsis szerzője'" 1 megje­gyezte - hadvezérei között Paznanus, Cincius, Or­thius és mások tűntek ki. II. Mielőtt szokásunk szerint számba vennénk ezen vármegye mezővárosait és várait, az említett Bala­ton tavat (németül Platten-See) kell körüljárnunk és felmérnünk: jóllehet úgy látszik, erről bőségesen nyilatkozott Brodericus,™ aki 13 mérföldnyi hosszú­ságot tulajdonított a tónak, oly módon azonban, hogy szélességét tekintve semmiképpen sem ér íel a Fertő tóval. Ezzel szemben valamelyik újabb földrajzíró azt állítja, hogy hossza nem több 6 mérföldnél, széles­sége pedig két helyen, de másutt is 5 mérföld. Az közismert dolog, hogy a Dunán innen Magyarország többi vizeihez képest kiváló halak találhatók benne, s azon nádasok között is, amelyek néhol járhatat­lanná teszik a partokat. S nincs szükség arra, hogy vitát folytassunk a Volcearum paluda névről, ame­lyet Dillichius a Chronica Ungariae I. részében és Zeiler művének™ 302. oldalán a Balatonnal hoz ösz­szefüggésbe. A régi Pannónia alaposabb, leírásánál ugyanis e mocsarakról semmiféle említés nem fordul elő. lárja. 1536-ban pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Több diplomáciai feladatot is elvégzett II. Lajos, illetve Szapolyai János szolgálatában. Munkája, a De con­flictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima história először 1527-ben, Krakkóban jelent meg.' 54. MARTIN ZEILER (Id. 6. sz. jegyzet).

Next

/
Oldalképek
Tartalom