Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

98 MÉSZÁROS BALAZS-TÓTH PÉTER Lazius térképének részlete a Balatonnal Iáimképpen az eseményekben. A közönség jelentős része minden újdonságról valós híreket várt, s ezek­kel leginkább éppen a törökkel vívott küzdelem szol­gált. Ugyanokkor meg akarta ismerni azt is, milyen a kérdéses terület és az ott élő lakosság helyzete? E kíváncsi érdeklődés a külföldi kiadványok - alig 1. Latinból átvett görög eredetű szó. Ld. Soltész—Szinyei: Ógörög-magyar szótár. Sárospa­tak, 1875. 728., 128. és 129. p.: Chams = tér, hézag, hely, köz, határ, vidék, mezei jószág, föld, mező, épü­let. Graphia = írás, leírás. Chórographia = ország­leírás, tájleírás. 2. Tárgykörünkben az alapvető tájékozódást az alábbi munkák teszik lehetővé: DÖCZY JENÖ-WELLMANN IMRE-BAKÁCS ISTVÁN: Bibliographie! Oeconomica Hungáriáé. Budapest, 1934. KOSÁRY DOMOKOS: Be­vezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmá­ba. Budapest, 1954. és Művelődés a XVIII. századi Ma­gyarországon. Budapest, 1980. (a továbbiakban: KO­SÁRY im.) WELLMANN IMRE: A magyar nép életének tudományos kutatása a XVIII. század első harmadáig. In: A magyarországi értelmiség a XVII—XVIII. század­ban. Szeged, 1984. Ez utóbbi gondolatmenetével a jelen munka vezérfonalául is szolgált. 3. WOLFGANG LAZIUS (Bécs, 1514. október 31. - uo. 1565. június 19.) bécsi orvos, humanista; tanár a bé­csi egyetem filozófiai, majd orvosi karán. Bécs törté­netét tárgyaló 4 kötetes munkájával, amely elé Syl­vester János írt magasztaló költeményt, ann/ira meg­ismert és feldolgozott művek - olyan tömegét hívta életre, amelynek itt még vázlatos áttekintésére sem vállalkozhatunk, csupán - mintegy illusztrációként — néhány jellemző példa felsorolására szorítkozunk: A XVI. század közepén mint katonaorvos fordult meg Magyarországon Wolfgang Lazius.'' Tevékeny nyerte I. Ferdinánd császár tetszését, hogy udvari or­vosnak, tanácsosnak és császári történetírónak nevez­te ki. Mint tábori orvos, az osztrák hadakkal eljutott Magyarországra; itteni élményei számos magyar .vo­natkozású munka megírására késztették. Ezek közül a jelentősebbek: De rebus fortiter ac feliciter gestis a Ferdinando Romanorum rege in Hungária, Bohe­mia et Saxonia; Regni Ungariae archeológiáé libri; Chórographia Pannóniáé; Descriptio Transsilvaniae; Rerum anno 1556 contra Turcas gestarum brevis de­scriptio. Térképének címe „Hungáriáé Descriptio Wolf­gango Lazio... 1556". Bár Lazius műveit latinul írta, a 'térképet kísérő könyv („Des Khünigreichs Hungern . . .") német nyelvű. Térképe szegélyén kis latin—német —magyar szótárkát is ad, például: Civitas-Stat-Waras. Munkájának kartográfiai szempontból történő értéke­léséhez figyelembe kell vennünk, hogy orvos volt és nem mérnök. A térképek iránti érdeklődése csak ma­gyarországi utazásai közben ébredt fel benne. Anyagá­nak jelentős részét Lázár diák művéből vette át, de nem ismerte fel Lázár térképének irány-elfordítását, s nem igazította be azt a helyes világtájakba. Ezért helyenként rendkívül torz képet hozott ki. Térképéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom