Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

64 V. MOLNÁR LÁSZLÓ 16. Török szablyák (XVI-XVII. század) 17. Török jatagán és tokja (XVII. század) 18. Török lovassági szablya (XVII. század) helyre" с jelentése is tükröz. E nagy vállalkozás sorain egyébként - amely 1630 és 1644 között zajlott le - 21 várat és mintegy 20 kisebb palánkot javíttattak ki a török várfelügyelőségek. Érdekes megjegyezni, hogy az oszmán birodailombon bármely vár javítására kizárólag csak arra vonatkozó szultáni rendelet aílaipján kerülhetett sor. A javaslattétel a javításokról szóló döntések meghozatalára, továbbá a legfelsőbb hozzájárulás kérdése viszont a török közigazgatás helyi képviselőire tartozott. A korabeli források meggyőzően bizonyítják, hogy a magyarországi hódoltsági tartományokban (a budai, a temesvári, majd később az egri, a kanizsai és a váradi e la Jetekben) várfelügyelőség, vagy a várfelügyelői tisztséget ellátó hivatalnok külön nem működött. Ezt a feladatkört - mivel a magyarországi várak az oszmán birodalom európai határait védték — a központi kormányzat a végvidékek beglerbégjeinek tette kötelességévé. Az ezzel kapcsolatos teendőket a begilerbégeknek küldött 1571. július 5-i rendelet így határozta meg: „Mivel szükséges, hogy az ottani vidékeken fekvő váraik állandóan épek és gondozottak, felszeretésük és készleteik, s egyéb holmiaik pedig készeik és teljesek legyenek, megparancsolom, hogy ... ez ügyben mindig gondos légy, s ha lennének várak, melyek javításra és felújításra szorulnak, azok bégjeit és dizdárait (parancsnokait) erősen intsd és figyelmeztesd, hogy megfelelő módon a te tudomásoddal javítsák ki és állítsák helyre, s készleteiket és felszereléseiket mindig készen és rend-