Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 51 ben az évben részt vett Révtkomárom mellett a Mehmed boszniai beglerbég elleni küzdelemben, valamint novemberben a Székesfehérvár környéki harcokban. 1593-ban Zrínyi Györgyöt nevezték ki a dunántúli részeik főkapitányává, aki még abban az évben felhívással fordult Nádasdy Ferenchez (a híres „feikete bég"), Batthyány Boldizsárhoz, Török Istvánhoz, Herberstein Zsigmondhoz, Rédey Illéshez, hogy 1594. március 10-én vaiaimeninyien jelenjenek meg a Kanizsa melletti táborban. A fenti személyek csapatai eleget is tettek az utasításnak, s így mintegy 7-8000 főnyi hod gyűlt össze. A sereg néhány nap múlva Berzence ellen indult, s annaik elfoglalása után hamcroson Csurgó és Segesd erősségeit is bevette. Ekkor kapták a hírt, hogy Mátyás főherceg utasítására Győr alá kell vonulniuk, s ott a mezei harco'kbon a kanizsai katonaság többször kitüntette mogát. Rendíthetetlen bátorságról tett tanúságot Zrínyi György is, ezért az uralkodó Zala megye főispánjává nevezte ki, s ugyamcsaik őt bízta meg az 1596-bain közigazgatási !cg egyesített Zala és Somogy megye hivatali apparátusának vezetésével. Az ezt követő éveikben változó siikerrel folytak a Kamizsa környéki harcok, amelyben mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. A vár stratégiai fontossága azonban mindinikább arro sarkallta a török hadvezetést, hogy bármi áron elfoglalja azt. Ezért III. Meh4. A tizenötéves háború hadműveletei 3. Thury György pallosa