Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) I. BEVEZETÉS „Ez a vár olyan erős, hogy rendszerint két király egyesülve ostromolja és a végén mégis leverve, kárt szenvedve távoznak el. ... A vár ugyanis egy mocsártenger mély tavában van, mimtha egy béka négy lábát kiterjesztve a vízben feküdnék. Négy lába gyanánt a négy sarkain girbe-görbe bástyák vannak, amelyeket semmiféle ellenség ágyúi le nem ronthatnak, mert igen őrzik azokat. A vár mindem oldalán két osóniaiknyira Ingovány van, ózon kívül pedig befásítottt síkság. A vár keleti oldalán azonban, Berzence vára és Királyhídja felé nyílt síkság van, s azon az oldalon vannak Kanizsának szőlői, kertjei és ligetjei. Ez oldalon ... a várig teljes 300 lépésnyi erős fahidat készítettek. Három helyen ez el van metszve, s a iszolgák minden éjjel ezt a három darabból álló fahidat csigákkal felhúzzák, megtámogatják és minden éjjel felfegyverkezve őrzik. A vár egy tóban délkeletről északra nyúlva fekszik, négyszögailakú és kerülete ezernyolcszáz derék lépés. Én szegény e várat saját lábaim mail mértem meg. Árka nincs. Falóinak szélessége negyven-ötven láb, erős tömésfalak. Két oldalról a falakon belül és kívül az ember derekának megfelelő vastagságú tölgyes cserfák vannak, amelyeknek magassága tizenöt építészeti rőfre feljön. A mesteremberek ezeket a fákat furfango-son egymáshoz kötözték, s belsejét tüskésborz bőre gyanánt tömésfölddel kitöltötték úgy, hogy ha néhány százszor ágyúgolyót belelőnek is, a golyók a fagerendákon bemenvén ... a földbe sülylyednek, s ott maradnak . .. Olyan széles, tágas és erős várfalak ezek, hogy egy országban sincs párjuk. E fal előtt, hogy a várnak védőpajzsa legyen, vaistog gerendákból készült sovénykeríités van; tömés nélküli egyszerű palánkfall ez, úgy, hogy a vár fehér hattyú gyanánt áll. Ezen védőpajzsfal mögött az anyafalig menve, oly széles út van, hogy két kocsi egymás mellett elmehet. Háiború esetén a hitharcosok e fail mögött meghúzódnak, sáncokat ásnak; a csatázásra szolgátá lőrésilyuklak és ágyúelrejtő helyek minden oldalán vannak .. . 1. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (1660-1664). Ford.: KARÁCSON IMRE. Bp. 1904-1908. 503-511. 2. Ezen a helyen szeretnék köszönetet mondani Horváth László és Vándor László régészeknek, akik főként a vár korai építészettörténetére vonatkozóan számos értékes anyagot szolgáltattak számomra. Külön köszönet illeti részemről Kovalovsziki Júliát, a Méri István-féle hagyaték örökösét, aki lehetővé tette számomra a vár réA várnáik mindössze két kapuja van, igen erős vaskapuk, melyeknek téglaépítkezésű boltozatuk van, s a közöttük levő falra többféle hadieszköz van felaggatva. E kapuk köztérsége a kanizsai lakosok közül az értelmiségihez tartozó embereiknek gyülekező helye, mert július hónapban az ott üldögélő egészen felüdül, mivel enyhe szellő fújdogál, melytől jóleső érzéis támad az emberben. Az egyik kapu, a Szigetkapu, amely keletre, Szigetvár felé néz, s onnan kapta a nevét. A másik, a nyugatra néző, a Bécsi kapu. Nyugati irányban a mocsárban cölöpökre épített fahíd van, amely 250 lépés hosszú. E hídon három helyen ismét kapuk, s minden kapu előtt csigakerekes felvonóhíd van. E hidakat csigákon minden éjjel felhúzzák és a kapuhoz csatolják. Az összes őr mind felfegyverkezve van, s a hidakat minden éjjel úgy őrzik, hogy még a madarat sem eresztik be. Ha e hídon keresztül megyünk, Topra klik külvárosba érünk, melybe másfelől lehetetlen bejutni ... E Topráklik bástyáin belül és kívül 40 rőf hosszú, fából épített erős palánk van ... Minden oldalon az ágyúk tüskésborz gyanánt készen állanak. A falon nyolcvan helyen őrházak vannak... Fehér hattyú gyanánt álló, s mésszel betapasztott egyszerű fal ez ..."* Ilyennek látta 1664-ben Evlia Cselebi török világutazó és történetíró a híres kanizsai várat, amelynek arányait és méreteit persze némiképpen eltúlozta. Milyen volt ez a vár valójában? - erre adunk választ a továbbiakban. Áttekintésünkben elsősorban az 1600-1690 közötti kanizsai eseményekre kívánunk rávilágítani, azzal a szándékkal, hogy a sok vihart kiállt erősség és a benne élő emberek sorsán keresztül nemzeiti történelmünk néhány nagy sorsford ufóját is felidézzük. Szükségesnek érezzük azonban, hogy röviden a vár építészettörténetét és védelmi funkciójából adódó sajátosságait is felidézzük, hiszen ezek nélkül a 16-17. századi dél-dunánltúli végvári rendszerben betöltött szerepe és jelentősége érthetetlen maradna. 2 gészeti feltárását tartalmazó - eddig sajnos publikálatlan — tudományos dokumentáció áttanulmányozását. Köszönetemet szeretném még kifejezni Unger Mátyás egyetemi professzornak és Nagy László hadtörténész-ikandidátusnak a témára vonatkozó szakmai konzultációjukért, szíves útmutatásukért, valamint Sinikovics István ny. egyetemi tanárnak a kézirat lektorálásáért.
