Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
S. Pallós Piroska: A kaposvári iparosság művelődése, 1920-1929.
194 S. PALLÓS PIROSKA mot, melyre hölgyek jelentkezését is elvárták. 65 1922. január 1-én megalakult a Magyar Országos Eszperantó Egyesület Kaposvári Csoportja. 66 Elnöke dr. Takács József böhönyei körorvos, alelnöke dr. Óriás Pál, titkár Stubna Béla lett. Az összejöveteleket a Szarvas Szálló különtermében tartották. 67 1922. november 20-án a kaposvári eszperantisták ülést tartottak a városháza nagytermében, melyen megjelent Geisswein Sándor pápai prelátus, nemzetgyűlési képviselő. „,.. Én is nagy fontosságúnak tartom, hogy Magyarországról minél többet tudjon meg a külföld s hogy a magyar kultúrát ismerjék. Ennek egyik kiváló eszköze az eszperantó nyelv... Az eszperantó a nemzetek egyenlőségét és egyenjogúságát jelenti, amiért nekünk is pártolnunk kell ezt a nyelvet. Az eszperantó az emberi testvériség gondolata, s csak azok ellenségei* akik mindig verekedést okoznak a népek között. Az eszperantó nélkül nem lehet harmóniába hozni nemzeti és nemzetközi szellemet, annyival inkább, mert a kettő egymás nélkül nem élhet." 68 - mondta a beszédben dr. Geissweim. A munkás eszperantisták 1924. január 13-án külön váltak és ekkor 31 fővel megalakították a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületének Kaposvári X-es számú csoportját. 69 Otthonukat a Bárány Szálló nagytermében nyitották meg, az avató ünnepélyen a város valamennyi eszperantó csoportja képviseltette magát. A kaposvári eszperantisták 1925 szeptemberében 3 napos kiállítást rendeztek a Munkásotthonban, ahol bemutatták azokat az újságokat, könyveket, különféle sajtótermékeiket, amelyeket az eszperantó nyelv gyakorlati alkalmazhatóságát és elterjedését dokumentálták. A látogatók megismerkedhettek azzal a leveles képeslevelezőlap- és bólyeggyűjteménnyel, melyek darabjai a világ minden részével fennálló eszperantó nyelvű levelezések útján jöttek össze. 70 A szorgalmas eszperantisták 3 év múlva újabb kiállítást rendeztek, ahol az említett levelezőilap-gyűjteményen kívül láthatták a magyar államrendőrség eszperantó nyelvű újságját és Madách: Az ember tragédiáját - eszperantó nyelven.' 1 Külön tanulmányt igényelne a cukorgyári munkásság művelődésének vizsgálata. Az 1893-ban alakult gyár rendtartásában általános elvként rögzítették, hogy az alkalmazottak semmilyen 65i Up. 66. Esperanto egylet Kaposváron Ü-S. 1922. jan. 1. (4) 67. A kaposvári esperanto csoport... Ü-S. 1922. jan. 24. (3) 68. Geisswein Sándor az esperantisták gyűlésén .. . Ü-S. 1922. nov. 1.(1) 69. SML: Alispáni iratok 18044/1930. sz. 70. Esperanto kiállítás Kaposváron Ú-S. 1925. szept. 2. (30 71. Esperanto kiállítás a Munkásotthonban t Ú-S. 1928. szept. 6. (3) szakegyletnek, politikai pártnak tagjai nem lehetnek. Ily módon egy egységes, nem politizáló, a szocialista eszmékre csak passzívan reagáló, a vezetéshez mindig hűséges magatartású munkásgárdát kívántak kialakítani. Ezek az erőfeszítések sikerrel is jártak. Baloldali gondolkodású, a mozgalomban aktívan résztvevő munkások a gyárban eleve nem is kaptak munkalehetőséget, s ha valakiről megtudták, hogy szervezett munkás, azonnal el is bocsátották. 72 A gyárvezetőség a „politikamentesség" biztosítására gazdag eszköztárral rendelkezett, és alkalmazta is azokat. Az újonnan jelentkezett munkásokról bizalmas információkat kértek, ellenőrizték a szakmai tudást, jellembeli tulajdonságokat, politikai megbízhatóságot. Az I. világháborút követő forradalmak a szocialista és kommunista eszmék elterjedését vonta maga után. Az 1919. évi események után a gyár munkásait hagyományos eszközökkel megnyugtatni már nem lehetett. A cukorgyár helybeli és budapesti vezetősége úgy gondolta, hogy a katolikus egyházat anyagilag is támogatja, ha az megoldja a hívekkel, vagyis a cukorgyári dolgozókkal való foglalkozást. A gyárvezetőség hathatós támogatása mellett Rótt Nándor püspök 1923. szeptember elsejével Boldizsár József Zoltán attalai káplánt hltoktatónak küldte a Pécsi utcai elemi iskolához, s aki a gyermekek tanítása és nevelése mellett különféle juttatások ellenében „kötelességévé tette a magukra maradt felnőtt hívekkel való foglalkozást". 73 Boldizsár József Zoltán a cukorgyári fiatalokat legényegyletbe és leánykörbe, és a „Szent Alajos" cserkész csapatba tömörítette, amelyben valóban vallásos szellemben művelődhettek, szórakozhattak. 74 „Az itteni városrészben működő legényegylet összetartja a fiatalságot, s előadásokkal foglalkoztatja, hogy ne járjanak a városba, ä kocsmába és a Munkásotthonba." (Kladnigg) 7 "' A cél, a törekvés tehát, hogy ne politizáljanak, tudatos, tervszerű és átgondolt koncepciók alapján valósult meg. Nyíltan hangsúlyozták is, hogy a gyár „a fogékony ifjú lelkeket nem engedi át más, esetleg tévutakon vezető eszmék hirdetőinek, hanem oly egyesületbe tömöríti, amely egyesület célkitűzéssel Istenért, hazáért, királyért becsülettel harcolni, becsülettel élni tud". 76 S a cukorgyárban megalakult az a sportegyesület, amely megszakítás nélkül, többszöri névváltoztatással ma is él. Létrejötte a köztudatban néhány lelkes 72. SZILI FERENC: Munkásság és műszaki értelmiség a kaposvári cukorgyárban a két világháború között. Levéltári Évkönyv. Kaposvár, 1981. 419. old. (tovább: SZILI) 73. Uo. 74. A kaposvári Hősök temploma felépítésének és felszerelésének, a Jézus Szíve egyházközség megszervezésének és plébániájának története, (tovább: História domus) 75. SZILI: 422. old. 76. Uo.
