Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

F. Bognár Zsuzsa: Írók a történelemben (Lengyel József: Visegrádi utca és Sinkó Ervin: Optimisták című művének összehasonlítása).

ÍRÓK A TÖRTÉNELEMBEN (LENGYEL JÓZSEF: VISEGRÁDI UTCA ÉS SINKÓ ERVIN: OPTIMISTÁK CÍMŰ MŰVÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA) „Minden forma értékelése az életnek"

1 I. Visegrádi utca kontra Optimisták. Mindenfajta öszszehasonlítás lényegi azonosságok és különbözőségek meglétét előfeltételezi. De összevethető-e két ennyire különböző mű? Hol vannak azok a közös esztétikai-poétikai fogódzók, amelyekre egy irodalomtörténeti vizsgálódás támaszkodhatna? Nincsenek i'lyenek, hacsak a tisztán poétikai kategóriák területét elhagyva abból a lukácsi megállapításból nem indulunk ki, hogy „minden élmény bizonyos fokig már sub specie formae van átélve . . ."? Kiindulópontunk — egyelőre - az élmény, az élet. A két író, Lemgyel József és Sinkó Ervin életpályáján elgondolkodtató egyezéseket találunk. Töprengésre késztetnek ezek a kapcsolódások, hiszen e két rokon sorsú ember - néhány évet leszámítva - élete végéig nem tudott kezet nyújtani egymásnak, pedig életútjuk a regények keletkezéséig párhuzamosan, sőt a legfényesebb pillanatokban együtt halad. Mindketten vidékről, középosztálybeli családból származnak. Sinkó csupán két évvel fiatalabb Lengyelnél. Gyermekkori élményeik hatására más-más mentalitást hordoznak magukkal. Lengyel dühös lázadó, a dac viszi a véres csütörtök munkástüntetésére és az expresszionisták körébe.

3 Sinkóban a megalázás részvétet ébreszt a világ minden megalázottja iránt, a kitaszítottság az összetartozás vágyát ez viiszi a szabadkai munkásotthonba, ez sarkallja a pesti utcáikon ténferegve/

1 1916-ban mindketten már nyomtatásban olvashatják verseiket. Lengyel 1915 végétől folyamatosan ír Kassáik expressziomista folyóirataiba, Sonkának kötete jelenik meg 1916-ban. Emberformáló, lélekpróbáló élményük a világháború. Megérik bennük az elhatározás: „Nemesek elmenekülni kell, hanem valamit tenni".

5 Sinkó 1918-ban szinte véletlenül keveredik a Mából 1. LUKÁCS GYÖRGY: Megjegyzések az irodalomtörténet elméletéhez. In: Ifjúikori művek. Magvető, 1977. 394. 2. Uo. 393. 3. LENGYEL JÓZSEF: Visegrádi utca. In: Elejétől végig. Magvető és Szépirodalmi, 1975. 1. és 2. fejezet. 4. SINKÓ ERVIN: Szemben a bíróval. Magvető, 1983. (Gondolkodó magyarok) 10 ff. 5. Elejétől végig. 25. kivált forradalmár írók: Révai József, György Mátyás, Komját Aladár és Lengyel József közé, és csatlakozik Korvin Ottó vezette illegális mozgalmukhoz, melyekkor már a proletárdiktatúra előkészítésén munkálkodik. Sinkó és Lengyel ettől kezdve egyazon célért együtt dolgozik. A Tanácsköztársaság idején folytatott tevékenységük a történelem mérlegén azonos serpenyőben mérettetik meg: Révai, Lengyel és Sinkó a „legjobb" írók közé tartoznak, akik „elfordulnak a szépirodalomtól (...) de éppen forradalmi tevékenységük miatt".

6 Az emigráció első állomása Bécs, ahol a világnézeti válságba kerülő Lengyel „konzekvens követője" Sinkó krisztiánus nézeteinek.

7 Lengyel krisztiánus megtorpanása négy évig tart, 1924-ben visszalép a pártba. Útjaik ekkor végérvényesen szétválnak. Bár a világpolitikai helyzet Sinkót is arra készteti, hogy viszszatérjen a mozgalomhoz, a hit életre szóló élménye marad. „A forradalmár hű maradt, közben, belül, az értelmiségi folyvást kételkedett."

8 A krízisből kilábalva mindkét író nekilát a Tanácsköztársaság alatt átélt élményei feldolgozásához. A Visegrádi utca és az Optimisták hasonló életrajzi helyzetben születnek, amennyiben a művekben egy évtized elteltével a közös tapasztalatokat és egyéni tetteket a történelem és a megszenvedett tudás egyszerre minősíti. Lengyel József 1929-ben írja a Visegrádi utcát mintegy két hónap alatt. A mű 1932-ben lesz teljes Kun Béla előszavával. Sinkó Ervin 1931-34 között készíti el az Optimistákat. A művek magyarországi megjelenése több mint húsz évet várat magára. Az irodalomtörténet még nem hozott ügyükben végleges ítéletet. Az értékelések széles skálán helyezkednek el. Sinkót hosszú-hosszú idő után a süllyesztőből vették elő, az Optimisták rehabilitálása, sőt világirodalmi rangra emelése ma is folyik. A Visegrádi utca is kalandos utat tett meg. E mű kevesek szerint „Sinkó Ervin Optimisták'\a mellé nyugodt szívvel állítható"," míg a másik véglet szerint csupán „alapvető do6. HAJDÚ TIBOR: A Magyar Tanácsköztársaság története. Kossuth, 1969. 405. 7. Elejétől végig. 204. 8. SÜKÖSD MIHÁLY: A paradicsom kapuja. Tanulmányok. Magvető, 1983. 107. 9. BODRI FERENC: Új elemek Lengyel József prózájában. In: Találkozások Lengyel Józseffel. Marcali, 1984. 29.