Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban

VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 161 IV. A továbbiakbon a formai rész analizálását a So­mogyi Képtár gyűjteményéből származó (képekkel il­lusztráljuk. Segítségükkel az 1906-ig terjedő időt szemléletesebben tagolíhatjuk a naturalista-poszt­impresszionista időszak, anna'k felbomlása és az utá­na következő iránykeresés szempontjából. A formai rész elemzése előtt egy meghatározást szeretnék megvizsgálni, ami erre az intervallumra vo­natkozik. Szabadi Judit az 1905-ig terjedő időt, így a Hau lisch Lenke általi nagyvárosias életképek téma­csoportjaként megjelölt darabokat is (Nők tükörrel, Fürdő után, Tükör előtt) az illuzórikus és dekoratív látásmód összekötésének határozza meg. A megne­vezett életképek sorozata ezek szerint átmenetet ké­pez a síkművészet irányába, egészen az iparművésze­ti alkotásokig. 8 Valóban, Vaszary még 1904-ben is alkot jelentős műveket dekoratív szecessziós stílusban, ám ez a for­manyelv nem a festészeti, inkább az iparművészeti munkákon teljesedik ki, ezen belül is 'népi-paraszti témakörökben. (Vásárosdk, Jegyespár.) Előzményei nem az oldott festőiségbe már 1904-ben átcsapó pol­gári interieur-sorozatban keresendők, hamem az 1900-as évek elejéről származó grafikákban (pl. ilyen az 1903-as dotálású Megállóhely). Ezekben a dekora­tív rajzokban dolgozza fel a külváros, a falu életképi jeleneteit. A (következőikben vegyük sorra a Somogyi Képtár tulajdonálban lévő, ebből az időszakból keltezhető alkotásokat. 1. kép. A festő testvérének portréja. (Olaj, vászon 120x85 cm Lsz. 82. 3. 1. Jelzés nélkül.) Keletkezése az 1890-es éveik közepe tójára tehető, a Fekete kala­pos nő után, de a századforduló előttről - a dekora­tív és plein-air-naturalista jegyek együttes alkalmazá­sa miatt. Az arc és a lkéz ikötött naturalizmusát az ma­gyarázza, hogy családi portré, nem reprezentatív célt szolgál. A múzeum a Vaszary család leszármazottaitól vá­sárlás során jutott hozzá. Nagy, zöld lombú fáik előtt álló fehér ruhás lányt ábrázol profilban. Feltehetően a festő rokonságából valalki, esetleg egyik leánytest­vére. A markáns arcél, a széles, kiugró járomcsont és a mongol vágású szemek — Vaszaryra is jellemző vo­nások. Nem tartozik az általunk kiválasztott polgári interieur-képek sorozatába, de így is érdemes meg­vizsgálni, mint kiindulópontot a viszonyításhoz. 1. kép: A festő testvérének portréja, 1890-es évek közepe 2. kép: Nyári lak, 1896. 8. SZABADI JUDIT: A magyar szecesszió művészete, Bp. 1979.

Next

/
Oldalképek
Tartalom