Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

A DÉL-DUNÁNTÚL ÉS A BALATON KÖRÜLI VARMEGYÉK LEÍRÁSA 119 nalc nevezték. Egyébiránt kettős fal és sánc oltalmazza, elég sokszor szenved azonban az ivóvíz hiánya miatt. Az elmúlt esztendőkben a Rákóczi-pártiak hirtelen rajtaütéssel elfoglalták, míg végre 1709-ben a császáriak hatalmába került, valamint az igaz hitű katolikus egyházéba is: miután kiűzték innét tudniillik a kálvini tévelygések követőit, törvény szerint való lelkipásztorokat tettek helyükre. VIII. Tihany vára vagy apátsága, amely - mint másutt már elmondtuk — a Szent Márton főapátság leányegyháza, egy, a Balaton fölé magasodó szirten emelkedik, sőt, félszigetével csaknem a tó harmad részéig behatol: ezért is ostromolták meg elég gyakran a törökök, akik ellen szabályszerűen erődített végvárként szolgált, amidőn úgy kívánta a szükség. Az alatta fekvő síkon található a mezőváros, valamint a város és a tó között a szőlők és a gabonatermő földek — hogy ne is szóljak az úgynevezett tihanyi savanyúvizekről, amelyeket rendkívül egészségeseknek ítélnek. Az említett, egyébként Szent Ányos püspökről és hitvallóról elnevezett apátságot - ahogyan Pázmány írja az Appendixben - az 1055. esztendőben alapította I. András király, akit később ennek templomában is temettek el. Célszerűnek látszik azonban elmondani, hogy az apátság a tatár háborút megelőző időkben más helyen állott: azt olvassuk ugyanis az igen régi feljegyzések között, hogy a tihanyi apát azzal a kérelemmel fordult V. István királyhoz, hogy engedtessék meg neki a Balaton szi62. BEL MATYAS a Zólyom megyei Nagyócsán (Ocsova) született 1684. március 24-én. Édesapja szlovák, édesanyja magyar származású volt. A hazai államismeret úttörője és fő képviselője, egyben a korszak legjelentősebb hazai tudósa volt. Rendkívül sokoldalú munkásságán belül fő műve a „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica..." Magyarország egyetemes államismeretét foglalja össze, a múlt és jelen, a föld- és néprajz, a politika és gazdaság adatait egybegyűjtve. A szintézis tervét először levél formájában tette közzé (Epistola, 1718.). Eszerint az első két könyv külön az ország történetét, a harmadik pedig földrajzi, népességi, politikai viszonyait ismertette volna. Ezt egy mutatványkötet és benne egy újabb, még részletesebb program követte (Hungáriáé antiquae et novae prodromus, 1723). Már e kötet is részben azon munkatársi gárda közreműködésével jött létre, amelyet Bél fiaiból, tanítványaiból, barátaiból, olyan tudós érdeklődésű tanárokból hozott létre, mint Pozsonyban Tomka-Szászky János vagy Késmárkon ifj. Buchholtz György, a természettudós. De szerepet kaptak ebben mások is, mint a vaskohász-vállalkozó Lányi Pál gömöri alispán vagy a mérnök Mikoviny Sámuel, a hazai kartográfia úttörője, akit a kormányzat is megbízott azzal, hogy Bél számára elkészítse a megyék térképeit. Sok nehézség után, két évtizedes munka eredményeként végül napvilágot látott a ma is forrásértékű nagy mű első négy kötete (1735—1742), kilenc Dunán inneni megye leírásával. A többi - Bél halála miatt — kéziratban maradt. A mű így is a kor legjelentősebb hazai tudományos vállalkozása lett, amely túlnőtt mind a kezdeteit elősegítő német elvi és módszertani útmutatásokon, mind pedig az első terveken. Létrehozójának sikerült az új Magyarország keretén belül egységes rendszerbe fognia a legkülönfélébb adatokat. A történeti adatokat is, amelyek — az eredeti elképzeléstől eltérően — nem a többiektől elválasztva, külön részben, hanem a nagy getére húzódni és ott biztonsága érdekében várat építeni: kétségkívül ide helyezte át tehát az apátságot is. IX, Úgy tartják, hogy V á z so n у — Vason vagy Vásonkő - mezővárosát a várral együtt Kinizsi Pál, ez a Magyarország-szerte hírneves hős építette, akinek a vörös márványból készült szobra jelenleg is látható a vár udvarán. Erről a szoborról az az említést érdemlő hagyomány járja, hogy amikor egyszer a vár a törökök kezére került, a pogányok valamelyike ki akarván mutatni megvetését, rásütötte a puskáját, s az onnét visszaverődő golyó — amelynek nyoma ma is látható a szobron — visszapattant a gúnyolódóra és meg is ölte azt. Innét származik a magyaroknál az a mondás, hogy „Kinizsi még holta után is pusztítja a törököket". — Ez a vár a Zichy grófok családjának nemzetségi jószága, amelytől a család a Vásonkői előnevet is kölcsönözte." Ili. 1718, a „Topographia Magrii Regni Hungáriáé" megjelenésének éve, egyben korszakhatárt is jelent. Nem csupán azért, mert Bonbardi munkája összefoglalja az úgynevezett „jezsuita iskola" tudományos munkássága ndk addigi geográfiali, chorográfiai vonatkozású eredményeit, hanem azért is, mert éppen ekkor válik ismertté Bél Mátyás

62 hatalmas vállalkoegészen belül teszik az összképet teljesebbé, a történeti előzmények ismertetésével a rendelkezésre álló források, krónikák, oklevelek, helyi emlékek nyomán. S ha a hazai késő barokkon belül korai felvilágosodásról - mint egy későbbi szakasz előjeléről, előkészítéséről - egyáltalán beszélhetünk, akkor Bél és tudós körének működését említhetjük első helyen. (KOSÁRY im. 150-153. p.) Bél Mátyással és életművével hatalmas irodalom foglalkozik. A legjelentősebb munkák WELLMANN IMRE, KOSÄRY DOMOKOS, TARNAI ANDOR, a szlovákiai kutatók közül pedig JAN TlBENSKY nevéhez köthetők. Komoly figyelmet érdemelnek többek között SZELESTEI NAGY LASZLÖ folyamatban levő kutatásai is. A szerényebb, részfeladatokra vállalkozó munkák közül a jelen sorok társszerzői az alábbiakat írták: TÓTH PÉTER: Bél Mátyás leírása Dédes váráról és az Ózd környéki falvakról. In: Régi históriák (Ózdi Honismereti Közlemények 4. sz.), Ózd, 1984. Bél Mátyás Magyarország ásványkincseiről, bányászatáról, gyógyvizeiről, fürdőiről és bányavárosairól. (Részletek a Notitiából, a Prodromusból, valamint a kéziratos megyeleírásokból.) Kézirat a Miskolci Egyetemtörténeti Gyűjteményben. Kb. 850. p. Bél Mátyás leírása Miskolcról. In: Fejezetek Miskolc történetéből. Miskolc, 1984. 62-65. p. Bél Mátyás leírása Borsod vármegye gyógyvizeiről. Miskolci Műsor, 1984. 3. 2. p. Bél Mátyás a Miskolc környéki településekről. Miskolci Műsor, 1984. 4. 25. p. MÉSZÁROS BALÁZS: Bél Mátyás hagyatéka. In: Somogyi Múzeumok Közleményei IV. Kaposvár, 1981. 185-197. p. Bél Mátyás. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1984. MTESZ. Budapest, 1983. 59-61. p. Bél Mátyás emlékezete Balatonkeresztúron. In: SOMOGY, XII. évf. 1984. 1. sz. 105-107. p. Bél Mátyás. In: Élet és Tudomány, 1984. 12. sz, Descripto Comitatus Simighiensis. Történeti néprajzunk XVIII. századi forrása. Egyetemi doktori disszertáció - KLTE- Debrecen, 1984, Kéziratban 333. p,