Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
Bárdos Edith: IX. Századi temető Kaposvár határában
IX. SZÁZADI TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 11 jobb kart nyújtva, enyhén behajlítva helyezték el. A bal alkarcsontolk hiányoztaik. A kopoinya alatt háromszögletesre 'hajlított bronz lemez volt (könyvsarokverethez hasonló). A sírhoz tartozhat a 68. sírnál már említett bronz csörgő. M=20 cm Csvh=82 cm T=ÉD 50° 83. sír: Felnőtt (nő). Koponya enyhén bal oldalára billenve. Alsó állkapocs elporladva. Karok a váz mellett nyújtva. A gerincen (a bordák között) vaskés (hegyével lefelé). A combcsontok között agyag orsógomb. H=205 cm Sz=60 cm M=45 cm Csvh = 161 cm T=ÉD 47° 84. sír: Felnőtt. Koporsós temetkezés. A koponya balra billenve. Bal kar a váz mellett nyújtva, kézcsontok a combfejen. A jobb kart ikönyöikben behajlították, az alkart a mellkasra helyezték. Melléklet nélkül. H=215 cm Sz=58 cm M = 17 cm Csvh = 179 cm T=ÉD 49° 85. sír: Nő (fiatal). Koporsós temetkezés. A váz szántás folyamán sérült (koponya roncsolt). Bal kar a test mellett, nyújtva. Jobb kart könyökben behajlították, allkarcsontok a medencén. Melléklet nélkül. H=210 cm Sz=56 cm M = 11 cm Csvh = 155 cm T=ÉD 49° 86. sír: Felnőtt (férfi). Koporsós temetkezés. Karok a váz mellett, (könyökben enyhén behajlítva, kézcsontok a szem éremcsonton. Melléklet nélkül. H=215 cm Sz=68 cm M = 16 cm Csvh = 190 cm T-ÉD 53° III. ÉRTÉKELÉS A temető használata a sírok jellegzetes mellékletei alapján — millofiori gyöngyök, bronzlemezből kivágott trébelt díszítésű gyűrűk, pödrött végű hajkarikák, nagyméretű íkések stb. - a IX. századra helyezhető. A temető jelentőségét főleg két körülmény határozza meg, egyrészt az, hogy ebből az időszakból nem ikerült elő temetkezés Somogy megye területén. Másrészt: a lelőhely olyan területre esik, ahol eddig két VIII. századi, IX. századba is átnyúló késő avar temető is feltárásra került. Az egyik a fészerlaki avar temető 1 , a másik a iKaposvár 40-es őrházi avar temető 2 . Mindkét lelőhely alig egy-másfél km távolságra van ettől a IX. századi temetőtől. Itt még megemlítendő, hogy a 40-es őrházi avar temető és a IX. századi temető közötti területen (kb. a távolság felénél) szintén tudomásunk van avar temetőről 3 . A sírok gödre lekerekített végű téglalap alakú foltként jelentkezett. A sírgödrök faláról, összeszűküléséről érdemben nem lehet nyilatkozni az eredeti talajszint nagyfokú lepusztulása miatt 4 . A sírfenék általában a vázak alatt vízszintesen volt - 3 esetben fejnél és lábnál lemélyített - volt. (1„ 28. gyermeksírok és a 46. felnőtt sír.) A sírok bontásaikor csak kevés esetben lehetett megfigyelni koporsónyomokat. Ehhez hozzájárult a talaj minősége is - de valószínű, hogy legtöbb esetben koporsó nélkül temették el a halottat. Két sírnál (29. kettős temetkezés, 50. felnőtt sír) jól megfigyelhető volt a koporsó foltja - s mérhető is volt nagysága. A koporsós síroknál! sehol sem került elő vasalás — minden bizonnyal csapolták a deszkákat. A sírok között 41 volt mellékletes (44,6%), a mellékletes sírok hagyatéka is szegényesnek mondható. A feltárt csontvázaiknál antropológiai vizsgálat s antropológus jelenlétének hiánya miatt a nemek és kormeghatározásnál csak a régészeti megfigyelése<kre, s leletekre támaszkodhattunk. A 87 sír közül 54 sír felnőtt csontvázat (ezek közül kettő - 29., 43. kettőstemetkezés volt - nő és gyermek), 33 sír pedig gyermek csontvázat tartalmazott. A női és leány sírok mellékletei ha\karikák, fülbevalók, gyöngysorok, gyűrűk és orsógombok voltak, valamint a mindkét nem sírjaiban előforduló vaskés és edény melléklete. A női sírokban előforduló ékszertípusok némelyike az avarkori temetők legkésőbbi szakaszába>n is fellép, de főleg a IX. század közepétől használt temetőkre jellemzőek. Hajkarika mindössze egyetlen sírban fordult elő (a 4. leánysírban). Ezüst drótból hajlított, pödrött végű karikák, az 5 db-ból 3 db egymásba volt akasztva (I. tábla). Fülbevalót 7 sírban találtunk. Eze'k tulajdonképpen 4 típust képviselnek. Legegyszerűbb példányok a vékony kör átmetszetű bronz drótból ovális alakúra hajlítottak, minden díszítés nélkül (16., 48. sírok). Ezek díszítettebb variációja, mikor a huzalra két oldalt kis pántot, koszorút forrasztottak (4., 59. sírok). A temető 20., 21. sírjaiban ún. fürtös fülbevalók kerültek elő (I. tábla). Kör átmetszetű bronzkarika, néha kicsit ovális, alul 3 granulált gömböcs1. SZIMONOVA EUGÉNIA: Kaposvár-Fészerlakpuszta. AÉ 102, 1975. 304. Ua.: Ausgrabungen in KaposvárFészerlak, MAIU 8/9 1978/79, 93-96. old., Taf. 57., Taf. 58. 2. A Kaposvár 40-es őrházi avar temető több elnevezésen ismert, mint lelőhely: Kaposvár 33. sz. Ih., Toponár 40-es őrházi avar temető. SZIMONOVA EUGÉNIA: Toponár=MAIU 1, 1970. 152-3; 2, 1969. (1971) 141-2; 3, 1972. 161-3. Ua.: Toponár=AÉ 97, 1970. 314; AÉ 98, 1971. 276; AÉ 99, 1972. 262. Ua.: Das spätawarenzeitliche Gräberfeld von Toponár. MAIU 6, 1976. (1977) 69-74., RF 25/1972/57 RF 26/1973. Az 1975-ben végzett leletmentő ásatás anyagát Id. BÁRDOS EDITH: Avar temető Kaposvár határában SM К 3. 1978, 13-65. 3. 1975-ben terepbejárás során, az épülő Kaposvár 61. sz. út É-i oldalán, egy kiszáradt vízmosásban a földből kilógó lócsontokat, s egy öntött bronz lószerszámot találtunk Decsi Gyulával, aki akkor az SMMI farestaurátora volt. 4. A területen mindössze 20-30 cm vastag, barnás humuszréteg voit, annak leszedése után a világossárga talajban (anyag) jelentkeztek a sírfoltok, ill. a sírgödrök metszetei, a magasabban fekvő csontvázaknál gyakran a koponya és az esetleg fejhez vagy lábhoz helyezett agyagedény sérült, hiányos volt.
