Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY resztből to zattal kiképzett. Ez a szerkezet a kerengő árkádjainak a, boltozatát is meghatározza (XXXVI. tábla 1-4.). Az ún. doogaboltozatos részelken, a belsőkben féloszlopok, félköríves árkádok, egyes oszlopok tartoznak. Itt az udvar felé eső részen, a sarkokon és minden harmadik kettős oszlop után többalakos, X-mintákkal díszített tartóelem található. Ez a rendszer látszik az udvar felé eső árkádsoroknál is (XXXVII. tábla 1-5.). Azzal a különbséggel, hogy a csúcsíves részeken minden második árkád után nem alakos, hanem végigfutó bordázattal ellátott sarok, illetőleg tartópillérek következnek. A váltogató ritmus követhető a pilléreken, oszlopokon és az oszlopfőkön is. Ragyogó szépségűek a kettős oszlopfők fejezetei, ahol a középen emberfejes, akantu szilével es, az Ádám és Éva, a Krisztus életének jelenetei, a Szent Asszonyok, a Háromkirályok, az evangélisták jelképei (sas), az apostolok ábrázolásai megtalálhatók. Azzal a kiegészítéssel, hogy fél- és egész alakban a pillérek és oszlopok oldalára is ráfaragták az apostolokat, a szenteket stb. (XXXVIII. tábla 1 -5.). t87 Montmajour és Saint-Rémy Arles északi határában, tőle 3—4 km-re található Montmajour, valamint ÉK-re 25-30 km-re Saint-Rémy bencés kolostora (XXXIX-XLI. tábla). A X. századtól ismert montmajouri apátság szervesen kapcsolódik az Arles-i körhöz, illetőleg zarándokközponthoz. Első temploma, a Szent Péter egyház a mocsárban fekvő szigeten — a X. század közepén épült fel. A másik, a Provence-i grófok temetkezőhelyeként szereplő Mária és Mindenszentek egyház 1016 tájáról ismert. Az ekkor szereplő kettős templomból a Szent Péter lehetett az alsó (altemplom), míg a felső volt a Szűz Mária egyház. Ezekből részletek maradtak fenn, mert a jelenleg is álló bencés apátság és kolostor a XII. század második felében épült fel (XL. tábla 3-5.). A hozzá tartozó nagy templom alaprajza - egyedül a környéken (Provence) - Saint-Gilles-ével egyezik meg. Külön, az egyháztól távolabb emelték 1030 táján a Szent Kereszt kápolnát (XXXIX. tábla 3.). Az apátság építési periódusait befolyásolták a későközépkori átépítési és erődítési munkák (donjon stb.) (XXXIX. tábla 1.). A kolostoregyüttes jelentőségét mutatja, hogy külön kórháza, zarándokok számára hálóterme volt. 1409. május 3-án állítólag 150 ezer látogató zarandáik jött bárkával az Itt elhelyezett ereklyék megtekintésére. Külön jelentősége van kolostorának. Az udvar felőli árkádjait három kettős oszlop - boltívvel lezárt 187. GUY BARRUOL-JEAN-MAURICE ROUQUETTE: Provence romane La Provence rhodanienne Zodiaque 1974., 265-348. (Továbbiakban: J. M. ROUQUETTE 1974.) MAROSI 1972., 193-195. FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 43 - egységei alkotják. Az Anles-ii szerkezet itt általában másképpen jelentkezik. Belülről nézve azonban világosan felfedezhetők a somogyvári leveles, bimbós kettős és egyes oszlopfők. Ezekből állnak a kerengő oszlopfejezetei. Az Arles-i-fioz hasonlóan, a negyedik pilléres, oszlopos tartóelemeken tűnnek fel más, figurális díszek. A hevederek alsó, Induló gyámjain kecske- és más szörnyábrázolások vannak (XL. tábla 3-5.). A felső, apátsági egyház bélletes bejáratának bal oldali külső oszlopfője is leveles, bimbós, míg a jobb oldali egészen más stílusú, antikizáló akantuszleveles (XL tábla 1-2.). A kolostor kerengőjéhez hasonló a Saint-Rémy-ben levő Saint-Paul-de-Mausole kolostor kerengője (XLI. tábla 1-3.). Itt, az antik Glanum városkában már a III. században keresztény gyülekezet volt. 982-ből már tudunk a Saint-André és Paul tiszteletére szentelt templomáról. Később, a X. századtól két titulusával bencés apátságként, majd 1117-től már csak Szent Pál bencés apátságként szerepelt. Kolostora és egyháza 1140-1150-ben a Montmajour-ná! látott — kettős pilléres, három, félköríves, árkádos — rendszerben épült át. Itt - Arles-hoz hasonlóan - szögletes oszloptörzsek is találhatók. Az oszlopfőkön az egyszerű, kihajtó leveles, bimbós (Montmajour, Somogyvár) mellett a bonyolult, akantuszleveles, bimbós XII. századi típusok (Saint-Gilles, Arles) figyelhetők meg. Montmajour és Saint-Rémy kolostorai — Arles függőségében - képviselik a XII. század közepén és második felében jelentkező kolostorkerengők építészeti és szobrászati (oszlopfők stb.) stílusát (XXXIX-XLI.). 188 Saint-Guilhelm-le-Désert A Montpellier-től ÉNy-ra 45-50 km-re, a Hereaut folyó u. Galloné-völgyében lévő, első bencés kolostora 802-ben jött létre. Nagy Károly unokaöccse, Vilmos Toulouse-i gróf - a később szentként tisztelt alapító - itt kapott temetkezőhelyet. Később az apátság, mint a compostellai Szent Jakab sírjához vezető, ún. Toulouse-! út egyik legfontosabb állomása. A X. században, majd a Xl-XII.-ben új templomépítésekkel gyarapodott. Az apátság mellett és tőle K-re húzódó útvonalnál létező középkori faluban 1025-29 körül épült fel (a ma is álló) Pont Diable, az ördög híd. A falu bejáratánál, a Verdus patak és a Héraut folyó találkozásánál található — a XII. században a sziklára épített - Saint-Laurent pélbániaegyház (XLII. tábla 1-2.). A balparton, itt-ott átnyúlva a Verdus-on, lépcsőzetesen helyezekednek el a régi falu - árikádokkal és pillérekkel, faragott levéldíszes oszlopfőkkel ellátott - házai (XLI. tábla 2-4., XLV. tábla 1.). 188. J. M. ROUQUETTE 1974., 250-261., 358-435. ALAN BORG: Architectural Sculpture in Romanesque Provence Oxford 1972., 1-144. (Továbbiakban: BORG 1972.)
