Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 27 1442-ben pedig már a Somoghwar-i esküdtek: Kerozthos és Bakos Márton, majd 1451-ben ,,/íffere Joannis Chap ceterorumque iurotorum de Somogywar szerepelteik. Vagyis a mezőváros polgárai között litteratusok, írni tudó jegyzők, de egyetemet végzett deákok is voltak, így például a XV. század végén János fia István deák és Pál deák somogyvári hospesek, akik a somogyvári apátság Közép-Nyest nevű szőlőhegyén levő szőlejét 8 arany Ft-ért zálogosítja, illetőleg adja el. Az aranyműves-ötvös (aurifaber) Benedek, valamint más hospesek is feltűnnek egy Lukács nevű sáfár-kereskedő (instltor) somogyvári hospes végrendelkezésekor. Lukács ekkor ,,a birtokain lakó vértestvérének, a nagy (magnus) Gergelynek 3 aranyforintot hagyott, de szerepelteik sokféle, főképpen szerzett, vásárolt javai: a Szent Egyed utcában fekvő házai, vásárolt és zálogos szőlői, szántóföldjei, lovai, marhái, készpénze, ezüstje, valamint borai, árucikkei és „bármilyen jószága". Ez a Lukács - a többiekhez hasonlóan - egy igen tehetős mezővárosi hospes-polgár, kereskedő volt. Somogyvár esetében igen jellemző, hogy a deáktól a sáfárig, s különböző hospes polgár — az iparűzés mellett — elsősorban szőlőműveléssel, bortermeléssel és feltehetően kereskedelemmel is foglalkozott. Ez jellemezte a mezővárost, amelynek borai Fehérváron keresztül még távolabbra jutva jelentették a fejlődést, s adták a meggazdagodást polgárainak. Külön jövedelmet jelenteit a Szent Egyed és Szent László ereklyéket felkereső zarándok-nép megjelenése. A külhoni, köztük a németországi zarándoklatba — a határában lévő Szent Miklós s Szent Jakab remeteség révén is — a mezőváros hospes-polgárai is bekapcsolódtak. 134 Ez a XIV-XV. században kereskedelemmel, szőlőműveléssel foglalkozó hospes-polgárság az idegen eredetű, francia-vallon, latin i népességre utal. Ezt erősíti az itt található Szent Egyed, Szent Miklós és Jakab kultusz. A Ny-i zarándokhelyek felé is vezető Egyed—Jakab—Miklós zarándokállomások a „franciás" kereskedő-utazó, polgárzarándok-helyeket, állomásokat juttatják az eszünkbe. S ez az út például I. Boleszló lengyel herceg esetében 1113 körül a távoli É-ról vezetett Esztergomon, Budán, Székesfehérváron ál: Somogyvárra. A Somogyvártól D-re lévő babócsai Szent Miklós és Szent Egyed búcsújáróhelyek, a D-i további Szent Egyed állomások, a távoli, központi kegyhelyekhez vezető utak elérését is kínálták. Jellemző, hogy a XI—XIII. században a dél-franciaországi Saiint-Giilles-hez vezető déli útnál Milánóban, az Alpokban, majd Provence-ban több, a kegyhelyhez tartozó, szállást is kínáló Szent Egyed és más egyház is állt. Ezek Saint-G И les-tői É-ra, Ny-ra is szin134. U,o. 135. A régészeti kutatások eredményeinek, emlékeinek részletes közlésére itt nem vállalkozhatunk. 136. MAGYAR K., SLÉ 6 (1975) 19-33., valamint Uő. Somogy 9 (1981) 3. 81-87. 137. BAUMGARTEN SZ 40 (1906) 5. 389., 393. te láncban folytatódtak. A középkor folyamán, így lehetséges, hogy egy német zarándok a Saint-Gilles-i útvonalon, már a Montpellier-től D-re lévő Béziers városban a Jakab compostellai (Spanyolország) sírjához készülődő magyar búcsúsokkal is találkozott. A somogyvár/ Szenf Egyed apátság 1 '' Az 1070 táján veszprémi püspöki székben ülő Franc (Franca) liége-i, azaz lotharingiai származású püspök, majd a lengyel fejedelem tanácsadója már 1085-ben javasolta Wladyslaw Herman fejedelemnek a kapcsolat felvételét a dél-franciaországi Saint-Gilles egyházával. Miért lehetett ez a kapcsolat olyan fontos a lengyel fejedelemnek és 1091-ben a magyar királynak, Szent Lászlónak? 136 Szent László, ekkor már - elődeihez hasonlóan — a pápai, illetőleg a délfrancia kapcsolatokat kereste. Elődei, I. István, András és Béla, valamiint testvére Géza, példáját követte, amikor „követségekkel, levelekkel és ajándékokkal fordult a nagyhírű (francia) főapátokhoz, ereklyéket és más szellemi segítséget kérve tőlük." Ezek között a nagyhírű latin főapátok között éppen a reform pápák: VII. Gergely, III. Viktor és II. Orbán fő támaszai: a montecasisino-i és a cluny-i főhatóság alá tartozó Saiint-Gilles-ii priorok szerepeltek. Ezért látszott a főként francia, de olasz, német: a nyugat-európaii bencés rendet nagymértékben átformáló cluny reformhoz tartozó Saint-Gilles apátság a legalkalmasabbnak a közvetlen francia, illetőleg római, pápai kapcsolat kiépítésére. A SaintGilles-i apátok ebben az időben jó közvetítők is voltaik, mivel nagy külpolitikai tevékenységet fejtettek ki. László haláláról II. Orbán pápa éppen Saint-Gillesben értesült. II. Paschalis pápa Hugó Saint-Gilles-i apát kérésére erősíti meg újra Somogyvár kiváltságait. 137 Az is világosnak látszik, hogy László király Cluny és a főhatósága alá tartozó Saint-Gilles-i apátság patrociniumát választotta és ezért lett Péter és Pál, illetőleg Szent Egyed a soimogyvári bencés apátság titulusa. S mivel Saint-Gilles (egyházi szempontból) pápai birtok volt, így szimbolikusan Rómának, vagyis pápai birtokba adta Somogy várt. 138 A római szövetség •megteremtéséhez tartozott a d él itáliai normán szövetség. I. Roger-nak, a pápa fő szövetségesének egyik leányát Raymund gróf (Saint-Gilles hűbérura), míg a másikat Kálmán király vette feleségül. Tehát a magyar-normán szövetség megteremtése is cél volt. A másik pedig a pápával való jó kapcsolat kiépítése a német—római császárság ellen. Ebben 1096-ban - Kálmán és II. Orbán pápa között - újra a Saint-Gilles-i Odiló apát volt a közvetítő. 139 138. GYÖRFFY GY., Szent László egyházpolitikája. Emlékkönyv a Turkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára Turkeve 1971. 70. (Továbbiakban: GYÖRFFY 1971.) 139. DERCSÉNYI 1934., 10-12.