Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Múzeumi Krónika 1983. - A Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának beszámoló jelentése az 1983-ban végzett munkáról

MÚZEUMI KRÓNIKA 185 A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK BESZÁMOLÓ JELENTÉSE AZ 1983-BAN VÉGZETT MUNKÁRÓL I. A MÚZEUMI SZERVEZET IRÁNYÍTÁSA Somogy múzeumi hálózatát az utóbbi évtizedben jellemző dinamikus fejlődés 1983-ban is tovább tartott, sőt a több esztendeje kibontakozó tendenciának megfelelően az extenzív jegyekkel szemben előtérbe kerültök az intenzív fejlesztés etemet. Hálózatbővítési tevékenység ünik üteme lassult, de ilyen irányú terveinlk időarányos része lényegében megvalósuilit. Közművelődési munkánk egészét nem kampányszerű, kiegyenllített ütemű fejlődés jellemzi. Szafkmai munkánk középpontjába a gyűjteménykezeilés és a tudományos feldolgozás feladatai kerültek. Egyre gyakrabban megjelenő kiadványaink is arra engednők következtetni, hogy imtézményüníknél jelentős tudományos műhely van 'kialakulóban. Eredményeink szorosain összefüggenek a tevékenység ünkhöz biztosított feltételek javulásával. Azomban e feltételek csupán bizonyos lemaradással követiik a múzeumi dolgozók sokszor az elvárható szintet meghaladó teljesítményét, amíg a tevékenységüníkíkeíl szembeni eilvárások gyakran megelőzik azokat. Ahogy tevékenységünik hatása egyre szélesebb körben válik érzékelhetővé, úgy talál egyre jelentősebb társadalmi visszhangra is. A munkánk iránti érdeklődés ugrásszerű növekedését jól érzékelteti, hogy a tárgyévben számos jelentős testület tűzte napirendjére tevékenységűink értékelését: — január 12-én „Tájékoztató a Rippl-Rónai Múzeum kaposvári tevékenységéről" с írásos előterjesztésünket Kaposvár Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, — február 17-én „Beszámoló a múzeumi hálózat helyzetéről és továbbfejlesztéséinek feladatairól" c. előterjesztésünket a Somogy megyei Tanács Művelődési Bizottsága, — február 24-én „A levéltár és a múzeum helye és szerepe az ifjúság történelmi tudatának alakításában" című előterjesztést a Somogy megyei Tanács Műv. Biz. Ifjúságpolitikai Albizottsága, — március 22-én „A Somogy megyei múzeumi szervezet helye, szerepe a lakosság marxista történelem-szemléletének alakító sálban" című előterjesztésünket az MSZMP Somogy megyei Bizottságainak Agitációs és Propaganda Munkabizottsága vitatta meg. Ugyancsak írásos előterjesztés alapján tárgyalta május 10-én a Berzsenyi emlékmúzeummal kapcsolatos tevékenységünket a niklai tanács végrehajtó bizottság a, majd szeptember 14-én a Marcali Helytörténeti Múzeum munkáját a Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Szóbeli tájékoztatást kért tőlünk a Somogy megyei Tanács Múzeumi és Műemléki Albizottsága, és a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága páirtalapszeirvezete is. E testületek üléseim — számos jogos, további munkáinkat jó!l orientáló kritikai észrevételek mellett — alapvetően a biztató, elismerő vélemények voltaik jellemzők. Úgy érezzük, hogy a múzeumi hálózat fejlődésének tényei egyre szélesebb körben ismertek és elismertek. A gyakoribb találkozás, a partnerek jobb megismerése eredményeként közvetlenebbé és gyümölcsözőbbé vált a múzeumigazgatóság kapcsolata a vidéki múzeumi alintézmémyek telephellyé szerint illetékes tanácsi szervekkel. Szélesedett más múzeumoíkkall, közgyűjteményekkel és más művelődési társintézményeikkel való együttműködésünik köre. A megyénkben nem a múzeumigazgatóság szervezeti keretei között működő múzeumi ki állító helyek fenntartóival kialakított m umlkiaikapcsolat ma már lehetővé teszi, hogy a megyei múzeum ténylegesein betöltse a Múzeumi Törvényben me g határozott koordinációs szerepét. Közvetlen felügyeleti szervünikkel, a Somogy megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályával való viszonyunkat változatlanul a közös célokért való együttes munkálkodás pozitív légköre jellemezte, bár az együttműködés szorosságát átmenetileg lazította az a körülmény, hogy a művelődésügyi osztály illetékes osztályvezető-helyettesi posztja néhány hónapig betöltetlen volt. Ugyaniilyen irányban hatott egyes kérdések (pl. a pénzügyi revizió tapasztalatai, a szálacska! geodéziai felmérés finanszírozása) eltérő, illetve időiben változó megítélése is. Tovább fejlődtek a múzeumi tevékenység belső feltételei. A korábban már lényegében kialakult és folyaimatosan szilárduló szervezeti keretek között igen nagy jelentőségű változások történték a személyi feltételeket illetően. 1983. április 1-től a régészeti csoport élére Költő László archeológus (és vegyészmérnök), április 6-tól a megyei múzeumigazgatóhelyettes posztjára Pogány Gábor művészettörténész, augusztus 1-től a néprajzi csoport élére Winkler Ferenc néprajzikutató került. SzeiméJyük'ben jól képzett és tapasztalt szakembereiket nyert Somogy múzeumügye. A munka szervezettségét a személyi változások és a fluktuáció egyes részterületeiken átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolták. Sok nehézséggel járt például a műszaki csoport megszervezése, majd kényszerű felszámolása. A csoport élére annak létrejöttekor — február 1-én — Simon Csaba került. Hatáskörébe tartozott a gépkocsik programjának összeállítása, a külső és belső szállítások, anyagmozgatás, javító és szerelő munkáik, valamennyi műszaki jellegű feladat és az anyagbeszerzés irányítása, szervezése, illetve végzése. Egyben ellátta a munkavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi megbízotti teendőket is. A Somogy megyei Tainács V. B. Közlekedési Osztállyá hoz év közben történt áthelyezése a műszaki csoport átmeneti felosztását vonta maga után, nem kevés zavart okozva a fenti munkaterületen. A munka szervezettsége és Intenzitása ma még nem egyforma az egyes szakcsoportoknál. Az egyes csoportok egymás közötti együttműködése sem mindig éri el a szükséges színvonalat. Részben a személyi és a szervezeti változások, részben a korábbialkban részben érintett, soron kívül ránk háruló adminisztratív és egyéb feladatok az új szervezeti és működési szabályzat és ügyrend kidolgozásának a következő évre történő halasztását tetteik indotkolttá. A kedvező változások, a költségvetési keret és a létszám növekedése nem csökkentette, hanem új feladatokat is jeleintve tovább növelte a múzeum vezetésére nehezedő terheket. A túlfeszítettséget fdkozta a Rippl-Rónai Múzeumiban bekövetkezett tűzeset is, amely szerencsére nem okozott jelentős károkat, s az esztendő végére az alapos vizsgálat tisztázta, hogy keletkezésééirt a múzeum dolgozóit nem terheli felelősség. A m unka helyi légikör változatlanul jónak mondható, bár a második félévben bizonyos kifáradás jelentkezett azok köréiben, akik több éves túlfeszített munkatempót vállalva a múzeum kiemelkedő eredményeit megalapozták. A múzeum vezetése és a társadalmi szervezetek képviselői között korábban létrejött összhang, együttműködés változatlan. Tárgyévben főfoglalkozású dolgozóink engedélyezett létszáma 61, tényleges számunk pedig 68 volt. (Előző évben 60, illetve 64.) 1983. december 31-én intézményünknél 65 részfoglalkozású és 9 mellékfoglalkozású dolgozó állt alkalmazásba n. 1982-ben összesen 10 126/m forintból gazdálkodhattunk. 1983-ban eredeti költség vetési élői rá nyzatu ník 8 516/m Ft volt, amelyhez 2 320/m Ft pótelőirányzat és 544/m Ft felújítási hitel járult. A tárgyévben így összesen 10 836/m forintból gazdálkodhattunk.