Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

172 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS darab gépből 55,5% (678 darab) benzin-, petróleumvagy gázolajüzemű. Az igényeket kezdetben a német és osztrák gépgyárak elégítiik ki,

60 de 1905-ben megjelenik a> magyar gyártmányú benzinüzemű motor is. (MÁV Gépgyár.)

61 A magyar gépgyárosok kezdetben a külföldi gépék hazai árusításával is foglalkoztak, majd ezek mintájára saját maguk is gyártottak motorokat.

62 A növekvő keresletet, a jó piacot jelzik a különböző lapok hirdetései. A Köztelek 1910-ben, 1911-ben 26 féle gyár kínálatát teszi közzé, közülük nyolc magyar, a többi angol, német, amerikai és svéd gyártmányú volt.

63 A belsőégésű motorok számát és alkalmazását tekintve Somogy megye az 1910-es években az élenjáró megyék között szerepelt. Ebben az időszakban kezdődik a vízimalmok (majd a gőzmalmok) átállítása „hőlégmotorra", megjelenik az önjáró, nagyteljesítményű traktor (Caterpillar és a Kőszegi-féle 60 Le-s (44 kw-os)), a járgányokat kiszorítják a könnyen kezelhető 4-8 Le-s (3-6 kw-os) benzinmotorok.

64 A 25. és a 26. sz. képen is ilyen kisteljesítményű motort mutatunk be. 26. sz. kép 60. BARBARITS LAJOS: A cséphadarótól a kombájnig. Bp. 1959. 31. old. 61. SEVIN HENRIK: Faekétől a Hofherr gépig. Bp. 1944. 250-252. old. 62. KUND EDE i. m. 841. I. 63. Kállai Lajos budapesti motorgyáros benzin- és villamos motorokat gyártott. 1908-ban Somogy megyében Kozma József kadarkúti, Csór József és Janó István ötvöskónyi, Alsó József hosszúfalui gazdák vásároltak Kállai-féle motort. — Somogy megye almanachja 1908. Kaposvár. Hirdetések, 19. I. (E dolgozat szerzője 1980-ban Somogyszobon is talált Az egyhengeres, benzinüzemű, vízhűtéses motort a HSCS gyártotta, feltehetően az 1910-es évek elején. A 4 Le-s (3 kw-os) gépet a 78 éves gépész (Horváth József, Gálosfa) az 1930-as években használtan vette cséplésre. A kisméretű, könnyen mozgatható és kezelhető motor jó szolgálatot tett a dombos, keskeny portákon lévő gabona cséplésénél. A gép a korabel'i szerkezeti megoldásokat tartalmazza. Mágnesgyújtású, kipufogó szelepe vezérelt, kenése kombinált. Hasonló elrendezésű, de méreteiben és teljesítményében nagyobb motort ábrázol a 27. sz. kép. 27. sz. kép A Gellért Ignác és társa által gyártott gépet működőképes állapotban találtam a felsőmocsofádi hegyen. Egykor Bánó Iván földbirtokos tulajdona volt, s elsősorban cséplőgép meghajtására használták. A cséplési idényen kívül pedig darálót, fűrészt, gabonarostát, szecskavágót stb. hajtott. A motoron az ügyes kezű ezermester (az azóta elhunyt Kovács István) több átalakítást hajtott végre. Az eredeti izzócsöves gyújtást mágneses gyújtásra, a kenést központi nyomóolajzásra szerelte át. Mindez növelte a gép üzembiztonságát, muzeális értékét azonban - nem számottevően ugyan, de rontotta. A főegységek - forgattyús mechanizmus, szelepek, tüzelőanyag-ellátó, indító- és hűtőberendezés - eredetiek. A motort egy tető védte az esőtől, ez ma már nincs rajta. ilyen motort - sajnos roncs állapotban. A belsőégésű motorok térhódításának, előnyének igen szemléletes^ bizonyítéka - az agrárgépészet története szempontjából is igen jelentős - az 1913. aug. 9-10-én rendezett galántai szántóverseny. A 20 gyár (pl. Case, Caterpillar, Kemna, H. Lanz, Deer, IHC, HSCS, Schlick-Nicholson, Kőszegi stb. gépgyárak) 28 gépe közül 5 gőz-, 20 benzin-, 3 nyersolaj-üzemű. (Köztelek, 1913. 2263. és 2176. I.) 64. DR. CSÁNKI DEZSŐ: Somogy vármegye. Bp. 1914. 324343. I.