Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

AGRÁRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK NYOMÁBAN 169 12. sz. kép 13, sz. kép 14. sz. kép Az aratás, a szálas takarmányok betakarítása a leg­nehezebb mezőgazdasági munkák közé tartozott. A cséplés mellett a kaszálás gépesítése is foglalkoztat­ta a szakembereket. A Nemzeti Gazda (1817^ből) az ausztria'i Wesen­dorífból tudósít, ,,az ánglus Smith aratóművéről", ame­lyet a császári és királyi birtokon próbáltak ki. 03 53. Nemzeti Gazda 1817. 136-139. I. 54. Gazdasági Lapok 1852. 451. hasáb. 55. Uo. 534. hasáb. A szerző állítása nem felel meg a való­ságnak, hiszen az első Smith-féle aratógépekkel a 19. század elején találikozunik (vö.: Nemzeti Gazda 1817. évfolyamát). Hussey-féle amerikai aratógépet mutattak be Pes­ten az 1852. évi Medárd napi vásárán. 54 Ez idő tájt azonban: „az aratógépek célszerűsége még nincs egészen bizonyítva, mert csa'k a múlt évben, a londo­ni műkiállításon tűntök fel legelőször". Ji) A gyakorlat­ban is használható arató- és fűkaszálógépek az 1850­es évektől lassan terjednek el, elsősorban amerikai (MacCormick), angol, német és osztrák gyártmányúak. Az arató- és kaszálógépek mindvégig (ti. a vizsgált időszakban) a nagybirtok gépe maradt, s sokhelyütt csak az aratóimun'kások megfélemh'tését szolgálta. Az 1895-ös statisztikai felmérésben megyénkben 66 da­rab kaszálógépből 58, 19 marokrakóból 16 darab a nagybirtokon üzemelt. 06 Ebből az időszakból való a New Osborne típusú amerikaii kaszálógép is. A technikai szempontból rendkívül érdekes gépet a 15. sz. kép szemlélteti. 15. sz. kép Ma is használatban lévő - az előbbi gép erőátvi­teli megoldásait tartalmazó — Kühne-féle kaszálógé­pet láthatunk a 16. sz. képen. 16- sz. kép 56. Magyar Statisztikai Közlemények 24. kötet. Bp. 1900. Az olcsó munkaerő sem kényszerített az aratás gépesí­tésére. A teljesítményt a sarló-ikasza eszközváltása is növelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom