Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában
166 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS a célszerű eszközök terjedésének legnagyobb akadálya a kezelők ügyetlenségében rejlik." Hogy ne így legyen - úgy gondolja - sokat tehetnek a felállítandó föld művesiskolák s a példánygazdaságok (mintagazdaságok, megj. KI). De maga Vidacs is felajánlja gyárát: ,, . . . arra való ügyes egyéneket néhány havi tanulás végett gyáramba minden díj-fizetés nélkül, előleges tudósítás mellett, bárkitől is befogadok..."« A nagyobb gyárak (CS, HSCS, EMAG, Kühne, MÁVAG) is gondoskodtak a kellő számú gépkezelő felkészítéséről - elsősorban a piac bővítése, valamint a márka védelme érdekében. Az igazain jól képzett gépész kevés volt. Somogyban pl. 1882-ben 25-öt tartottak nyilván, de a hagyományos kovács szakmában még 405-en dolgoztak. 44 Az uradalmi gépészek igen jól képzett szakemberek voltak. Miután a gépek alkalmazásának haszna nyilvánvolóvá vált - alapos körültekintés és próbaidő után, az uradalmaik jól fizetett és megbecsült szakemberei lettek. 43 A mezőgazdaság korszerűsítéséért - új gépek, művelési módszerek, eljárásod megismertetésében jelentős szerepet játszott az 1860-ban alakult Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület. 46 Az egyesületnek szakosztályai - köztük gépészeti szakosztály - s a megye területén fiókkörei ala'kulnak, amelyek tanulmányutakat, gépbemutatókat szerveznek. 1863-ban gr. Forgách Móricz birtokán Mac-Cormick-féle aratógépet próbálnak ki, Kaposmérőn, Tabon, Lengyeltótiban, Csurgón, Mikén stb. szántóversenyt rendeznek (1863, 1864-ben), 1882-ben a nagyatádi fiókkör gépcsarnokot állít fel helyben. 1892-ben Répáson a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) gőzekéjét tanulmányozzák. 47 Ha visszatekintünk Somogy megye mezőgazdasági múltjára - az általunk vázlatosan ismertetett időszakban alakult ki és terjedt el - ellentmondásoktól nem mentesen - az a gépi technika, amelyet a szocialista mezőgazdaság örökölt. A fejlődés azonban igen egyenetlen volt. A cséplés gépesítettségének foka pl. lényegesen meghaladta a talajművelését, vagy az aratásét. Azt is mondhatnánk, hogy mezőgazdaságunkat a részleges gépesítés jellemezte, amelyet 43. Gazdasági Lapok 1850. 1080-1082. hasáb. 44. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése... 1882ben. Pécs, 1883. 75. I. 45. A már említett Ivanich Antal, aki 1880-ban főgépész, 300 Ft készpénzt, lakást s közel 600 Ft természetbeni járandóságot kap. (Többek között: 12 akó bort, 12 öl tűzifát, 100 mérő gabonát, állattartást, ehhez takarmányt stb.) Az algépész 200 Ft, az I. tüzelő 120,—, a II. 80,-, a III. 60,- Ft készpénzt s 150-400 Ft-ig terjedő természetbeni javadalmazást kapott. Ivanich munkáját nagyra értékelte az uradalom, jövedelme 20-25%-kal magasabb a helybéli (fonói) ispánénál. (Vö.: Sm. L. Mernyei uradalom levéltára. Officiosa. Tiszttartói jelentések 1861-1885., illetve Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete, Bp. 1943.) 46. Az egyesületről részletesebben: DR. MOLNÁR ISTVÁN: Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület története, Kaposvár, 1929. birtokkategóriákként még 50-80 év fejlődésbeli különbség is takart. Az állati vontatású kisgépek (ún. fogatos gépek) elterjedése a századfordulótól jelentős, immár nemcsak a nagy- és középbirtokon, hanem a parasztgazdaságokon is. Az általunk felkutatott (vö. : melléklet) s bemutatásra kerülő gépek zöme ebből az időszakból származik. Egy 7 hektáros, állattenyésztésre berendezett kisgazdaság mai napig használatban levő gépei segítségével szemléltetjük az egykor százezerszám meglevő termelőeszközöket. 48 A ma már használaton kívüli (de másutt még működtetett) Sack ekét ábrázol a 4. sz. kép. Különböző fajtáiból minden parasztgazdaságban találhattunk belőlük. 4. sz. kép Korszerűbb, nagyobb vonóerőt igénylő, s nagyobb teljesítményű kettes Kühne ekét mutatunk be az 5. sz. képen. Ez az eke beállíthatósága alapján közvetlen a traktorvontatású ekék elődje. Mindkét fogatos ekéhez késes csoroszlyát is lehetett szerelni. A talaj simítását, tömörítését szolgálta a henger, amely a parasztgazdaságok zömében sajátkezűleg — és természetesen fából - készült, (vö.: 6. sz. kép.) 47. Gaál Gyula közgazdasági előadó jelentése alapján (vö.: Somogy m. közgazdasági előadó iratai — Sm. L. 32/ke 93) feltételezzük, hogy ez volt az első gőzeke a megyében. Az országba 1861-ben került az első Fowler — egygépes — rendszerű gőzeke garnitúra a bánáti kincstári birtokra. (BARBARITS LAJOS: A gőzekeszántás története. Bp. 1960., illetve K. Herdliczka Ernő: Szántógépek. Bp. 1911.) 48. A közúti forgalomtól távol eső tanyát egy 64 éves parasztember feleségével együtt gondozza. Á szántást, talajművelést s a betakarítást géppel végezteti; az egyes Sack s a kettes eketestű Kühne eke már nem hasítja a barázdát. Nem forgatják a járgányt sem a lovak, de a vetést és a szálas takarmány kaszálását fogattal végzik. Az állattenyésztés gépeit egy 7 Le-s (5,1 kW-os) MIA típusú benzinmotor hajtja meg. A szecskavágót, a szelelőt kézzel forgatják.
