Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

164 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Vidacs mellett említésre méltó Farkas István, Szijj Sámuel, Gubicz András ugyancsak pesti gépészek,

24 Hajnik János cen'ki „vállalatának" gépészei, kovácsai (Felber Ignác, Mészáros János, Bokor Ferdinánd),

25 va'larnint Stádél Károly győri gépész.

20 A céhes kereteket kinövő kisüzemek gyártmányait kezdetben ugyancsak a közép- és nagybirtokon találjuk meg. A mernyei uradalomba 1859-ben került az első 4 lovas, járgányos cséplőgép, amelyet Farkas István készített.

27 Ugyancsak eljutottak Somogyba Vidacs, s a certki mesterek ekéi is.

28 Megyénket is érintő Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint az 1860-as évek elején Győrben (Stádel Károly), Mosonban (Pabst-Krausz), Pécsett (Madarász) voltak jelentősebb (18—24 személyes) üzemek. Somogy megyében a Marcali melletti Boronkán vasöntődével indult egy gépgyár.

29 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arról tájékoztat, hogy 1860 és 1867 között Kaposvárott is: ..mezőgazdasági gépkészítő üzem keletkezett".

29 Feltételezzük, hogy ezt Eszterházy kaposvári uradalmát bérlő Freystädler Antal alapította.

31 Kutatásunk szempontjából meg kell említenünk Ivanich Antal dombóvári gépész munkásságát is, aki az 1860-as években a mellékelt hirdetés szerinti gépeket gyártotta s javította.

32 A kitűnő felké szültségű, jó szervezőkészségű Ivanichra a mernyei uradalom is felfigyelt s 1869-től ideiglenesen, majd 24. Gazdasági Lapok 1854. 292-293. o. A MGE köztelkén 1854. július 5-8. közötti, ún. Medárd napi vásáron 73 darab gépet mutattak be, elsősorban talajművelő, betakarító és az állattenyésztés gépeit. E gépek döntő többségét Vidacs, Farkas és Szijj gyártotta. 25. Uo. 109. I. és 1853. 297. I. 26. SINAY JENŐ: Kisalföldi Gépgyár története, Győr ÉBGV, én. 27. Somogy megyei Levéltár (Sm. L.) : A mernyei uradalom kerületeinek gazdasági leltárai 1835-1868. 28. GALGÓCZY KÁROLY i. m. 374., 381. I. 29. Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az I860., 1861., 1862. évben. Sopron, 1863. 27. I. A borankai „gépgyár" 1864-ben munkahiány miatt megszűnt. (Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1863., 1864., 1865. évben. Sopron, 1867. 11. I.) 30. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai jelentés 18701875. I. 163. I. Az 1860-as években Nagykanizsán is megindul a mezőgazdasági gépek gyártása. 31. CASSIUS: Kék könyv. Pest, 1866. 35. I.: ,,A pajtáskertben egy régi bomladozó épület, kovács-, bognár-, és gépészműhelyekké változtatva, hol az ügyes mesteremberek nem pusztán a gazdasági eszközöket ikészítik egészen újonnan, hanem a bomló gépeket is kijavítják, megigazítják." 32. A hirdetést a pécsi Líceumban nyomtatták 1865-ben. 33. Sm. L.: Mernyei uradalom levéltára. Officiosa. Tiszttartói jelentések 1861-1885. Ivanich Antal tervezte meg s szerelte fel az uradalom első gépműhelyét Fonóban 1871—72-ben. A korszerűen berendezett műhelyben valamennyi javítást el tudtak végezni, sőt az uradalom számára új gépeket, eszközöket is gyártottak. (A gazdaságban Ivanich előtt kovács és bognár „urasági mesteremberek" készítettek különféle eszközöket: vasas szekeret, talyigát, ekét, téslát, vas- és faboronálkat stb. Vö.: uo.: Fiókpénztári okmányok 1857-1858. Taszár, 385. sz. oki.) 34. KŐNEK SÁNDOR: Magyar Birodalom Statisztikai Kézikönyve. Bp. 1875. Budapesten ez idő tájt 18 nagyobb 1872-től (,.tiszti rang és személyzeti táblában jegyzett évi illetménnyel") uradalmi gépészként alkalmazna (kinevezi).

33 A lassan kibontakozó magyar mezőgazdasági gépgyártás azonban nehezen tud lépést tartani a nyugati kínálattal, kon'kurrenciával. 1870-73-ig évente átlag 14,7 millió Ft a behozatal, s csupán 1 millió Ft a kivitel.

34 A gépek gyártásának színvonalát mint legfejlettebbet dicséri a szerző. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ugyancsak elismeri a gyártmányok minőségét, a kereslettel mégsem elégedett.

30 A hazai gyártmányok versenyképtelenségét más korabeli szerzők a következőkben összegezik: - a hazai ipar nem alkalmazkodik eléggé a mezőgazdaság szükségleteihez, - a magyar gépek nehezek, kivitelük durva, - egy-egy gyár sokféle terméket készít, ezért szükség van a specializációra.

30 A versenyt csak a kellő tőkével és szaktudással rendelkező gyárak bírták. Részarányuk a hazai (később a külföldi is) eladásoknál évről évre nőtt, az árak lehetővé tették, hogy (bár sokszor hitelre!) a fogatos gépéket a kisparaszti gazdaságok is beszerezzék, így pl. a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt. termékei minden faluba eljutottak.

37 A magyar agrárgépészet történetében kiemelkedő jelentőségű és hatású az angol Clayton and Shuttgyártelep van, amely mezőgazdasági gépekkel foglalkozik. Vidéken Győr, Mosón, Makó, Nagycenk, Pécs, Szombathely a jelentősebb gyárak székhelye. 35. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1882-ben. Pécs, 1883. A kamara területén kiemeli Haberényi Pál, valamint Madarász és Szontagh pécsi gépgyárait, ahol jó minőségű gazdasági gépeket gyártanak (mozdonyokat, gőzkazánokat, járgányokat, cséplőgépeket stb.). A méltánytalan keresletről szólva a jelentés megjegyzi: „Gépgyáraink működése legnagyobb részben kisebb-nagyobb javítási munkákra kénytelenek szorítkozni, dacára annak, hogy gyártmányaik kiállják, sőt sok tekintetben felül is múlják az idegen gyártmányok versenyét. Az itteni gépgyáripar kiterjesztésének és fellendülésének az a fő akadálya, hogy gazdáink semmivel sem indokolható előszeretettel viseltetnek az idegen gyártmányok iránt s az uradalmak gazdatisztjei . . . még kisebb gépek s egyéb gazdasági eszközök beszerzése végett Budapestre vagy Bécsbe rándulnak . . ." (Jóllehet a szerző szerint az ár és a minőség is megfelelő, de a stejer vas, a lengyel vagy angol szén erősen csökkenti a rentabilitást, a nyereséget, végső soron a korszerűsítés lehetőségét gátolja, megj.: KI.) Az Iparkamara e jelentésében két kaposvári lakatosról is említést tesz. Eitner Antal gazdasági gépek javításával, egyes s hármas ekék készítésével foglalkozik. Krumpach György — a róla elnevezett hármas eke előállítására — gyárat akart alapítani: kellő tőke hiányában szabadalmát a budapesti Schlick-féle gépgyárnak adta el, ahol az eke gyártását Krumpachra bízták. 36. Z, Meqjegyzések hazai gépiparunk versenyképességeihez. Köztelek, 1906. 699. I. 37. A nagyhírű Kühne Mezőgazdasági Gépgyár története nem csupán a magyar mezőgépgyártás ismeretéhez szolgál értékes adatokkal, hanem egyúttal a kapitalizmus magyarországi fejlődésének is jó keresztmetszetét adja. A gyár története a patriarkális jellegű kézműipari vállalkozással kezdődik, s a családi tőkével dolgozó gyárüzemen keresztül a teljesen személytelenné vált banktőke uralmához vezet.