Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában
160 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS A mezőgazdasági termelés alapját képező talajművelés, talajerő-gazdálkodás ekkor kapott először megkülönböztetett figyelmet. A gyapjú, majd a gabona iránti fokozott kereslet motiválta elsősorban a nagyobb uradalmakat a majorsági gazdálkodás, ezen belül a termelőeszközök fejlesztésére, illetve azok külföldi beszerzésére. Somogy megyében pl. az első cséplőgépek építésére is a 19. század elején került sor. Asbóth János a Georgikon tanára 1802. évi gazdaságbeli utazása során találkozik beépített járgányos cséplőgépekkel Ádándon, Lepsényben, Enyingen. 3 Nagyváthy 1808-as kiadású művében olvashatjuk: ,,A tséplésre már sokféle mach mák forognak a Gazdáik kezében imitt-amott... Gróf Nitzky Cséplőmachináját Berzencén lovak forgatták..." 0 1832-ben a Hunyady uradalomhoz tartozó Simongáton is dolgozott „cséplőmachina". 7 Az ez idő tájt épített cséplőgépekről Av. Hummelauer: Die Dreschmaschine zu Magyaratód in Somogy (Pest 1839) című munkájából kaphatunk hiteles képet. A technikatörténetileg rendkívül értékes füzetből a cséplőgép elölnézeti képét mutatjuk be. (2. sz. kép) 8 A járgányos cséplőgépek előfordulását a 19. század első felében az 1. sz. térkép szemlélteti. Feltételezzük, hogy Somogyban az 1850-es években már általánossá vált a cséplőgép. 9 A növekvő kereslethez igazodóan ugyancsak a 19. század első évtizedeiben - elsősorban a fejlett nyugat-európaii agrárgazdaságok taipasztalataü alapján -, ha lassan is és ellentmondásosan - sor került a talajművelő eszközök korszerűsítésére. Ekkor váltja fel a kormánydeszkát a kovácsolt vasból készült kormánylemez, megjelenik a késes csoroszlya. 10 Az 1850es években a nagybirtokon általánossá válik az ún. Zugmayer eke s ennek átalakított, ún. javított változatai, pl. a híres cenki és Vidacs-ekék. 11 Ezek az ekék lehetővé tették a mélyebb s egyenletesebb talajművelést, a kapásnövények elterjedését, végső soron a belterjesebb gazdálkodásra való áttérést is segítették. Az eke gerendelye még fából készült, az 1870-es évektől azonban fokozatosam kiszorítja a teljesen vasból készített gyári eke. 12 A 19. század közepén használt ún. félvas-ekét ábrázol a 3. sz. kép. 2. sz. kép 5. SZÁNTÓ IMRE: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics birtokon 1711-1850. Bp. 1954. 6. NAGYVÁTHY JÁNOS: Közönséges Instrukció. (Kézirat.) Csurgó, 1808. XXVI. p. 7. T. MÉREY KLÁRA: A Somogy megyei Hunyady-uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében. Agrártörténeti Szemle, 1970. 425. I. 8. A 30 oldalas, német nyelvű leírást több eredeti rajz teszi szemléletessé. A gép építésének körülményeit, technikai megoldásait KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS az Agrártörténeti Szemle 1978. évi 3-4. számában tette közzé. 9. Bővebben lásd: KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS: A mezőgazdasági gépesítés kezdetei Somogyban. Levéltári Évkönyv 1981., 1982. Kaposvár. Szerk.: Kanyar József. 10. BALASSA IVÁN: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973. 11. GALGÓCZY KÁROLY: Magyarország, a Szerb-Vajdaság, a Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest, 1855. 374., 381. I. Somogy megyében a kéthelyi, a marcali, az iharosberényi, a csurgói, a somogyvári, a ladi, a szigetvári s az ádándi birtokokon jegyeztek fel vasekéket. 12. A még ma is ismert híres, teljesen vasból készített ekét, az ún. Saok-ekét Propper Samu népszerűsítette Magyarországon. Köztelek, 1907. 938. I.
