Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Simonné Pallós Piroska: Adatok a kaposvári iparosság társas összejöveteleihez 1920-1940.
ADATOK A KAPOSVÁRI IPAROSSÁG TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELEIHEZ 149 A kaposvári Ipartestület 1885. májusában átokult, de ügyeinek intézését hivatalosan csak 1897. július 1-én vette át, és hivatalosan a „Kaposvár RT. Város Ipartestülete" nevet viselte. 12 Az Ipartestület megalakításával az Ipartársulat nem szűnt meg, továbbfolytatta tevékenységét, szervezte az iparosság kulturális életét, szabadidejét. Nevét Szarka János társulati elnök kezdeményezésére Iparos Társaskörre változtatták. A kaposvári Ipartestület 1929-ben alkotott alapszabálya a következőkben határozta meg a testület célját, feladatát, a tagok jogait és kötelességeit: Az Ipartestület célja „a testületi tagok közt a rendet és az egyetértést fenntartani, az iparhatóságnak az 'iparosok közt fenntartandó rendre irányu'ló működését támogatni, az iparosaik érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni". 13 Szalkosztáilyokat létesítettek az iparágaik vagy iparcsoportok szakérdekeinek megfelelően. Egy önálló szakosztály megszervezéséhez húsz tagra volt szükség, húsznál kevesebb tag esetén a rokonsr.akmákhoz csatlakoztak (pl. hentes és mészáros, cipész és csizmádé . . .).A szakosztályok megalakításáról az Ipartestületnek kellett gondoskodnia. A kaposvári Ipartestület keretein belül a mega/lakuláskor a vendéglősök, kőművesek, ácsok, cserepeseik, asztalosok, fém iparosok, festők és mázolok, hentesek és mészárosok, borbélyok és fodrászok, cipészek, női szabók, férfi szabók, sütőiparosok szakosztálya, valamint egy szakosztályon kívüli liparoscsoport tevékenykedett. A későbbiek folyamain, új Iparágak megjelenéséve! új szakosztályok alakultak, így az órásoké, vi lila nyszereilőké, vízvezeték-szerelőké. 14 A szakosztályok vezetésére elnököt, jegyzőt és 3-20 fő között váilasztmányii tagoikat választottak. A választásoknak min dien évben tizennégy nappal az évi közgyűlést megelőzően le kellett zajlania. A szakosztályok minden eseményről a testület elnökségének tettek jelentést, s minden ülésről jegyzőkönyvet vezettek. A szakasztólyo*'. elnökei tagjai voltak az Ipartestület elöljáróságának, s velük azonos jogokkal rendelkeztek. A kaposvári Ipartestületnek tagjai lettek mindazok az iparosok, akik Kaposvár város területén képesítéshez kötött ipart űztek. Az iparos tevékenységének megkezdésével egyszersmind az Ipartestület tagjává lett, annak minden jogával és kötelezettségével. Nők és kiskorúak is tagok 'lehették, a kiskorúak üzletvezetőik által gyakoroltaik jogaikat. A tagság csak kizárólag haláleset, elköltözés, iparigazolvány visszavonása, iparűzési jog elvonása esetén szűnt meg. Belépéskor minden tag befizette a belépési - felvételi, bekebelezési — díjat, 15 pengőt és kéz'hez kapta a testület alapszabályának egy példányát. A belépési díj nagyságát az alapszabályban rögzítették, de a közgyűlésnek joga volt azt megváltoztatni. A beíratáson kívül évenként tagsági díjat is szedtek. Az iparosmester saját személye után évi 12, egy tanonc után 1, egy segéd után pedig 3 pengőt fizetett. A tagsági és beíratási díj befizetésének elmulaisztáissa esetén a testületnek nem kellett perelni, adóhüvataíl útján egyszerűen letilthatták, megtetézve végrehajtási költséggel, sőt az Ipartestület ugyananynyi kamatot felszámolhatott, amennyi adóhátralék után szokásos volt. A tagdíjat nem engedték ©I, felemelésére vagy leszállítására az alapszabályok voltak a mérvadók. így szedhetett a kaposvári Ipartestület pótdíjat a székház adósságainak törlesztésére, melyet negyedévenként fizették be. Erre a célra a segéd nélküli iparos havi 50 fillért, két segéddel dolgozó havi 1, a négy, hat, illetve annáil több segéddé 1 ! dolgozó iparosmester 2, 3, i'II. 4 pengőt fizetett. 15 A testületi tagok jogokkai és kötél es s égek keil rendelkeztek, így a közgyűlésen szavazhattak, peres kérdések esetében jogsegélyt vehettek igénybe, munkás- vagy munkaszerzésben pedig közvetítést. Részt vehettek az Ipartestület kezdeményezésében alakult szövetkezetékben, közhasznú (intézményekben. Kötelesek voltak a közgyűlés határozatainak eleget tenni, a testület érdékeit előmozdítani, a díjakat pontosan fizetni, választást, megbízást elfogadni, ellátni. Az Ipartestület széles hatáskörrel rendelkezett. Az alkalmazott tanoncokat az iparosok az Ipartestület előtt szerződtették. A tanoncok lajstromát az Ipartestület vezette. A tanoncok vizsgáját lebonyolította, s a felszabadult segédeknek kiállította a munkakönyvet. Igazolták a munkaviszony kezdetét és végét, a munkakönyv bejegyzésének valódiságát. Az Ipartestület föladatai körébe tartozott általában tagjai mindennemű gazdaságii, művelődési és emberbaráti érdekéinek felkarolása és szolgálata. Anyagbeszerző, termelő és hitelszövetkezeteket létesíthettek anyagi érdekeltség vállalása nélküli. Továbbképzést szerveztek, tanoncok és segédek munkáiból! kiállításokat rendezték, segítették és szorgalmazták a tökéletesebb technikai eljárások 'meghonosítását, biztosították az ipar békéjét, münden iránybon segítették a bajba került iparosokat, segélyezték az ínségbe jutott árvákat és özvegy éket. (Az ilyen segélyeket nem lehetett követelni, az Ipartestületek csak jogosultak voltak ilyen segélyeket adni anélkül, hogy erre kötelezni leheteit volna őket.) Az Ipartestület irányítását a 24 rendes és 10 póttagbóil, valamiint a szakosztályok elnökeiből áldó elöljáróság végezte, ahová természetesen a jómódú, gazdag, a város irányításában aktívan résztvevő, a napi kormánypoliitükával egyetértő iparos mesterek et választottak be. Igyekeztek minden (iparágat egyenlően képviseltetni. 12. BERECZK: 128. old. 13. SML. Kaposvári Ipartestület alapszabálya. 1929. 2. § 14. Újjáalakítják az Ipartestület szakosztályait... Új-Somogy, 1934. jan. 14. 4. old. (tovább: U-S.) 15. Újjáalakultak a Kaposvár és Vidéke Ipartestület egyes szakosztályai ... U-S. 1939. febr. 24. 3. old. SML. Kaposvári Ipartestület alapszabálya. 1929.
