Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
76 MAGYAR KÁLMÁN possessio és villa lakói 1338-ban már civisek, azaz polgárok. Kewrushegh fóruma, piactere 1382-ben szerepel. Majd 1386-ban még villa, de 1396-ban már oppidum. 1455-ben ugyan possessioként, de 1474ben újra oppidumként említik. A középkorban több egyházi birtokos tulajdonában van. Már a XI. századtól birtokos a pannonhalmi bencés főapátság, sőt az egyik birtokközpontja itt van. Mezővárosként való szereplésének a kezdetén, az 1386-1396 közötti időszakban királynéi birtok. 67 Ebben a minőségében a fejérkői-kereki királynéi váruradalom mezővárosi piachelye. 63 A Kaposszerdahelyihez hasonlítható, a váraljai, rév és útmenti mezővárosi piacközpont. 1396-tól a Marcali, majd a Báthori uradalom fontos, a székesfehérvári úthoz, annak kereskedelméhez kapcsolódó mezővárosa. 6Э A XV. század második felében egy jelentős ferences kolostor is létesül benne. 70 A Dél-Balaton vidékén levő egyetlen somogyi mezőváros a szőlőművelés és a borkereskedelem centruma. 71 A törökkorban Város-Körös a körösi náhié székhelye. A Dráva-Rinya találkozáspontjánál levő útcsomópontban, rév- és vámoshelyként szerepelt a XI-XIII. században a Tibold nemzetség predium principálisa, birtokközpontja, Babócsa. 72 (3. kép) 1231-ben a közvetlen környékén levő öt, míg a távolabbi területén számos 73 település tartozott hozzá. A XIV. században a Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátságról is tudumk. 1369-ben ugyan imég possessio, de 1434-ben már oppidumként szerepel. Ekkor - a Babolcsai család kihalása után - már a Marcali, majd a XV. század végétől a Báthori család birtokközpontjának mezővárosa. A XV. század közepétől váráról, majd a XVI. századiban végváráról tudunk. 74 A török kor előtt 1566-ig — Csurgóhoz, Kálmáncsához hasonlóan - az ún. marhahajtó út egyik fontos állomása, vámszedőhelye. 1566 után a Garasgáli nahiéhoz tartozó Bobofcse nem szerepel mezővárosként. 75 Ugyancsak a Tibold nemzetség egyik uradalmi központjából, a lábodi uradalom székhelyéből alakult ki Lábod mezőváros. Az 1231-ben nyolc faluból álló uradalom birtokközpontja Lábod 1395-ben még possessio. Labaad 1416-ban és 1495-ben oppidum'ként szerepel. A Tiboldok kihalása után előbb a Prodaviczi Mikes-bán fia István fia Ákos, majd a XV-XVI. században a Marcali-Báthori család birtokközpontja, mezővárosa. S Kálmáncsehihez hasonlóan — több település várnélküli központjából - emelkedett a me67. CSÁNKI II. 1894, 579. MAGYAR K., Szántód és környékéneik története a iközépikorban Budapest 1983, 1-159. (továbbiakban: Magyar 1983). 68. MAGYAR 1983, 58-69. 69. Uo. 70. MAGYAR 1983, 74-81. 71. Somogy MVV, 464., MAGYAR 1983, 1-159. 72. JANKOVICH D., SLÉ 7/1976/4., CSÁNKI II. 1894, 576. 73. JANKOVICH 1|976, 4., 21. 74. Uo., 4., 21., 25., 28., valamimt MAGYAR K. ( SMK 3/1979/131-153., MAGYAR 1982, 42-82. zővárosi-birtoikközpont szintre. 76 A Nagyatád felé vezető kereskedelmi út egyik állomáshelye. (3. kép) A török korban, 1566 után a Garasgali náhiéban Város-Lábad-ként szerepel.' 7 A kedhelyi Árpád-kori piachelytől D-re kb. 10 kmre követhetjük a Marcali-család névadó birtokközpontjának, Marcalinak a XV. századi mezővárosát. (3. kép) Az 1338-ban még villaként szereplő település 1448-ban már oppidum. 1494-ben a mezővárossal kapcsolatban a . . . iudex, iurati et universi cives et hospites, valamint a magister scole . . . szerepelnek. Jelezve, hogy az igazi mezővárosi szervezetéhez a bíró, az esküdtek, s természetesen polgárai a civesek, valamint a vendégek (a hospesek) is hozzátartoznak. Iskolamestere pedig az ott működő iskolára utal. A Marcaliak és a Báthoriak vára mellett, a földesuraságuk alatt létrejövő mezővárosa XV. század végén fejlett jogi, mezővárosi szervezettel rendelkezik. A török korban a Marcali náhié, járási székhely városa.' 8 A XVI. századi ún. marhahajtó út Dráva menti, DK-i, Csurgó utáni, megyeszéli állomása Zákány mezőváros. (3. kép) Az 1217-ben Zacun, majd 1342-ben cives de Zakan szerepel. 1357-ben portus seu transitus Zakamrewy utal kikötőjére és révjére. 1378-ban civitas, azaz város, majd possessio, illetőleg 1444-től oppidum. A két településből álló Zákányban vásárvám, rév és kikötő szerepel. A Dráván áthaladó út ellenőrző pontjánál jött létre a vár alatti mezőváros. Előbb a Zákányi, majd a Dombai család, illetőleg a XV-XVI. században a Marcaliak-Báthoriak és a Szerdahelyiek fontos birtokközpontja. A XVI. század első felében 1566-ig az ún. marhahajtó tranzit út jelentős állomása. A török korban a Berzence náhié Város-Zákán nevű települése.' 9 A Pécs felől a XVI. század első felében futó ún. marhahajtó út első állomása Sziget/vár és mezővárosa. (3. kép) Az 1424-ben még possessio Ziget, Zygeth 1449-ben már - várral és vámmal - együtt szereplő Zigeth civitas. 1473-ban oppidum, vagyis mezőváros. A Szigeti család, majd 1463-ig a jelentős birtokszervező Tapsonyi Anthimi család birtokközpontja. 14631473 között Garai László özvegyéé, illetőleg Jób nevű fiáé a 33 településből álló uradalom mezővárosa. A mezőváros lakói Garainétól kieszközölték, hogy a Tapsonyi Anthimiek által rájuk kivetett nagy évi adót mérsékeljék. A hercegasszony ekkor pontosan megszabta az évi adó új összegét, a befizetési határidőt, 75. KANYAR 1967, 40., SZAKÁLY 1973, 55., Somogy MVV, 464. 76. CSÁNKI II. 1894, 579., KANYAR 1967, 40., JANKOVICH 1976, 21-22. 77. MAGYAR 1982, 1-95., Somogy MVV, 464. 78. CSÁNKI II. 1894, 579., KANYAR 1'967, 40., MAGYAR 1974, 22-23., Somogy MVV, 464. 79. CSÁNKI II. 1894, 584-585., KANYAR 1967, 41. MAGYAR 1974, 22., 24., Somogy MVV, 464., SZAKÁLY 1973, 55-112.
