Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

V. Molnár László: Huszárok a Somogy megyei végvári harcokban a XVI. Század második felében

HUSZÁROK A SOMOGY MEGYEI VÉGVÁRI HARCOKBAN A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Talán kevés olyan korszak van történetírásunkban, amely annyi vitát váltott volna ki, mint a Mohács utáni Magyarországé.

1 Még napjainkban is számtalan megválaszolatlan probléma él, sőt gyűrűződik tovább. Kevesebb a tényanyag, mint hinnénk, s a rendelkezésünkre álló primer-, illetve szekunder forrásanyagok sem fogadhatók el mindenkor fenntartás nélkül. Amikor a kutatótörténész az 1526 utáni törökellenes küzdelmek hadászati és harcászati kérdéskomplexu1. A törökellenes küzdelmek történetéhez: ACSÁDY IGNÁC: Magyarország három részre szaka dásának története, 1526-1606. Bp. 1897; ACSÁDY IGNÁC: Végváraim к és költségeik a XVI-XVII. században. HK. 1888; BÁNLAKY-BREIT JÓZSEF: A magyar nemzet hadtörténelmié. Bp. 1927-1933; BAKÁCS ISTVÁN: A dioáilis összeírások. (A történeti statisztika forrásai). Bp. 1957; BARABÁS TliBOR: Végvári legenda. Bp. 1974; BARTA GÁBOR: Az országút szélére vetett vita. Magyar Tudomány. 1980. február 113^-121. BARTA GÁBOR: Illúzióik esztendeje. (Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez). TSz. 1977/1. 1-30. BEN DA KÁLMÁN : A végvári harcok ideológiája. Történelmi Szemle. 1963/1; BENDA KÁLMÁN: A végvári harcok ideológiája. Bp. 1965; BENCZÉDl LÁSZLÓ: Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. HK. 1966/4; BERKÓ ISTVÁN: A magyar huszárság története. Bp. 1918; CSILLAG FERENC: Kardok történelmiünkben. Bp. 1971; CSORBA CSABA: Erődített és várrá alakított kolostorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében. Somogy megye múltjából (Szetik.: Kanyar József). Kaposvár, 19741975; DARKÓ ISTVÁN: A magyar huszárság eredete. Pécs. 1937; DEMKÓ KÁLMÁN: Magyarország hadereje a 16. században. HK. 1916; DEMKÓ KÁROLY Magyarország hadereje a XVI. században. HK. 1917 DENISON GYÖRGY: A lovasság története. Bp. 1884 FEKETE LAJOS: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke. Bp. 1960; GÁLDI LÁSZLÓ: A huszár szó eredete. Magyar Nyelvőr. 1939; GLASER LAJOS: A középkori hadiutak a Dunántúlon. HK. 1932/3-4; GÖMÖRY GUSZTÁV: A török ihattak számereje Magyarországon 1590-ben. HK. 1894; HEGYI KLÁRA: Egy világbirodalom végvíidókén. „Magyar História". 2. kiadás. Bp. 1982; HEGYI KLÁRA: Parasztság és honvédelem. Valóság. 1974/7; HORVÁTH ISTVÁN: Esztergom pusztulása a török uralom idején. Somogy megye múltjából. (Szerk.: Kanyar József). Kaposvár, 1974; HUSZÁR IMRE: A huszár eredetéről. HK. 1892; HUSZÁR PÁL: Thury György szerepe a dunáintúli végvári harcokban, 1554-1566. Várpalota. 1974; JANKOVICS FERENC: Dunántúli végeken. 1-3. Bp. 1961; KÁLDY-NAGY GYULA: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960; KÁLDY-NAGY GYULA: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1970; KÁLDY-NAGY GYULA: Szuílejimán. Bp. 1974; KALMÁR JÁNOS: A magyar huszártorna fegyverei. Bp. 1960; KALMÁR JÁNOS: Régi magyar fegyverek. Bp. 1971; KARÁCSON MIR7: A hódoltság korabeli török történetírók. Bp. 1916; KARÁCSON IMRE: Török-magyar oklevéltár, 1553-1789. Bp. 1191(4; KEREKES ZOLTÁN: A katonai eskü történetéből. A végvári vitézek esküje. Néphadsereg. 1955/297; KLANICZAY TIBOR: Végvári vitézek - szegénylegények. Bp. 1951; KOMÁROMY ANDRÁS: Magyar Bálint kapitány életéről, 1543-1572. HK. 1912. 238-278; KOMÁROMY ANDRÁS: Magyar levelek a XVI. századbál. Történelmi Tár. 1907; 'KOPASZ GÁBOR: Barainya megye elnéptelenedése a török hódoltság idején. (A Dunántúl településtörténete). Székesfehérvár. 1975; LENGYEL BALÁZS: A török Magyarországon. Bp. 1971; MAKSAY IFERENC: Parasztság és majorsági gazdálkodás a 16. századi Magyarországon. Bp. 1958; MAKSAY FERENC: Parasztság és zsoldos-szolgáilat a XVI. századi Magyarországon. HK. 1956/1; MAKSAY FERENC: Urbáriumok (16-17. század). Bp. 1959; MAROSI ENDRE: A török elleni harc lehetőségei 1352—1718 között (Historográfiai áttekintés). Hadtörténelmi Közlemények. ,1980/4. 579598; MAROSI ENDRE: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar várrendszer kiépítésében 1541—1592 között. HK. 1974/1. MAROSI ENDRE: Mohács - komplexus? HK. 1980/1. MAROSI ENDRE: Török várostromök Magyarországon, II. Szulejtmán korában. HK. 1975/2. 427-465; MERÉNYI LAJOS: A török végek őrhada. HK. 1894; MERÉNYI LAJOS: A véghelyek 1577. évi hivatalos költségvetése. HK. 1897; MOLNÁR IMRE: Szigetvári kapitányok llevelezése, 1560-1561. 1971; MÜLLER VERONIKA: A zalai végek hatása a település szerkezetére. Somogy megye múltjából (szenk. : Kanyar József). Kaposvár. 1974; MÜLLER VERONIKA: Thury György kanizsai kapitánysága. Zalaegerszeg. 197,3; NAGY LÁSZLÓ: A Habsburg ihotolom 16. századi magyarországi politikájának problematikájához. HK. 1966/4. NAGY LÁSZLÓ: A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978; NAGYRÉVI-NÉPPEL GYÖRGY: Huszárok. Bp. 1973; NEMESKÜRTY ISTVÁN: Ez történt Mohács után. Bp. 1966; N. KISS ISTVÁN: A parasztság és a főuraik a 16. századi honvédő harcok ideológiájának kérdésiéhez. Századok. 1963/1 ; OKÁNYI PÁL: Somogy vármegye a török uralom alatt. A kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium Értesítője. Kaposvár. 1892; PAOH ZSIGMOND PÁL: Nyugateurópai és magyarországi agrárfejlődés a 15—17. században. Bp. 1963; PERJÉS GÉZA: Az országút szélére vetett ország. Bp. 1975; PERJÉS GÉZA: Az oszmán birodalom európai háborúinak katonai kérdései (1356 1699). HK. 1966/4; PERJÉS GÉZA: Az oszmán birodalom európai háborúinak katonai kérdései, 1356— 1699; HK. 1966/4. és 1967/2; PERJÉS GÉZA: Mohács. Bp. 1979; PERJÉS GÉZA: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 1(965; RÁZSÓ GYULA: Az osztrák hadsereg hadmüvé-