Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise

AVAR KORI BRONZTÁRGYAK RÖNTGENEMISSZIÓS ANALÍZISE 7 zsef és Loczka József fejtett ki nagy jelentőségű munkásságot.

6 A legtöbb munka a fémvizsgálatokkal foglalkozott, és ma is ezek a vizsgálatok állnak előtérben. Valószínűleg azért, mert a kerámia mellett a legnagyobb tömegben előkerülő lelet anyaga fém, ezek elemzési módszerei általában kidolgozottak és ma is a kémiai elemzés fejlesztett ágai közé tartoznak (bányászat, kohászat, gépgyártás stb.). A régészeti tárgyak szigorú követelményeket támasztanak az anyagvizsgálati módszerekkel szemben, A lehető legteljesebb információt kell szolgáltatniuk a tárgy lehető legkisebb mértékű károsításával. Nem kétséges, hogy a klasszikus kémiai analízis módszerei a legritkább esetben felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Napjainkban egyre szélesebb körben nyernek alkalmazást az elemek valamely fizikai, vagy fizikai-kémiai jellemzőinek mérésén alapuló műszeres analitikai módszerek, amelyek lehetővé tették a régészeti tárgyak roncsolásmentes

7 vizsgálatát. Gyakorlatilag roncsolásmentes módszernek tarthatjuk az emissziós színképelemzést, ami igen csekély anyagmennyiség (kb. 20 mg) elektromos ívben történő gerjesztését (világítóvá tételét) jelenti. A kibocsátott fény hullámhossza az illető fém minőségére, a fényképező lemezen okozott feketedésének mértéke pedig a mennyiségre jellemző. A régészeti színképelemzés módszerének kidolgozása Witter nevéhez fűződik. A spektográfia régészeti alkalmazása 1931-ben megjelent alapvető munkája óta különösen az utóbbi három évtizedben indult rohamos felődésnek. Először főként őskori tárgyak vizsgálatában kezdték alkalmazni, elsősorban osztrák és német kutatók.

8 Nagyobb mennyiségű őskori tárgy elemzését végezték el a Szovjetunióban,

9 a Magyar Nemzeti Múzeum számára több ezer vizsgálatot végeztek Stuttgartban,

10 és hazai próbálkozások is történtek.

11 Avar kori tárgyakon eddig a legnagyobb mennyiségű analízist a pilismarót-basaharci késő avar kori temető 126 tárgyán hajtották végre.

12 Középkori tárgyakon főként a több darabból összeállított leletek különböző részeinek azonosítására használták fel a spektográfiát.

13 Végeztek méréseket a XI, századi ékszerleleteken,

14 és X-XI. századi ezüst pénzek öszszeha

sonlításara is történtek kísérletek.

15 6. CSIIKY 1866., LENGYEL 1867., LOCZKA 1900. 7. Roncsolásmentesség tekintetében Ikülönbséget kell tennünk a régészet és a módszer végrehajtása szempontjai szerint. Nem roncsolásos pl. magának a végrehajtásnak módját tekintve a régészeti szempontból feltétlenül roncsolásosnak m'inősülő mikroszkopikus metallográfiai vizsgálat; imíg a régészet oldaláról roncsolásmenteisnek tekinthető emissziós színképelemzés a végrehajtás tekintetében roncsolásos, hiszen „megsemmisíti" a vizsgált ainyagmennyiséget. A továbbiakban régészeti szempontok alapján nevezzük az egyes módszereiket roncsolásosnak, illetve roncsoláismentesne-k. A spektrográfiás módszer hátránya, hogy a menynyiségi kiértékelés igen nehézkes. Egyetlen tárgy összetételének meghatározásához nagy számú etalon sorozattal történő összehasonlítás lenne szükséges. Ennek kiküszöbölésére ún. félkvantitatív módszerek alkalmazása terjedt el, ami az egyes alkotók egymáshoz viszonyított mennyiségének összehasonlításán alapszik.

16 Az avar leletek elemzésére általunk alkalmazott analitikai módszer tökéletesen megfelel a régészeti tárgyak által támasztott szigorú követelményeknek. A röntgenemissziós analízis (REA) radioizotópos gerjesztéssel nyújt információt az anyagi összetételről, miközben a műtárgyat semmiféle károsodás nem éri. A röntgenspektrometria az 1950-es években terjedt el, mint analitikai módszer.

17 Kezdetben röntgencsővel előállított gerjesztő sugárzással működő kristálydiffrakciós (más néven hullámhossz diszperziós) spektrométereket alkalmaztak. Napjainkban terjedt el a radioaktív izotóp gerjesztésű, félvezető detektoros, ún. energiadiszperzív spektrométer, amelyet a társadalomtudományok közül elsősorban a művészettörténet hasznosított a műtárgyhamisítások felismerésében.

13 Hazánkban a módszer kidolgozásában és a műszerek kifejlesztésében úttörő szerepe volt és van az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetének, ahol a Röntgenemissziós Analitikai (REA) Laborban dolgozták ki a Si/Li — (szilícium—lítium) — félvezető detektoros röntgenspektrométer különböző analitikai feladatok megoldására történő felhasználását.

19 Bár a metallográfiai (fémtani anyagszerkezeti) vizsgálatok a roncsolásmentesség követelményét nem teljesítik, az összetétel vizsgálatok elvégzésével együtt mégis a legtöbb technikai és technológiai információt közvetítik. Az anyagszerkezeti vizsgálatokkal kiegészített kémiai elemzés nem csak a tárgy összetételét adja, hanem eldöntheti, hogy bizonyos tárgy kovácsolással, öntéssel, vagy hengerléssel stb. készült, milyenek voltak a technológiai viszonyok, használtak-e valamilyen tudatos módszert (pl. fegyverek, vágószerszámok esetén az élek külön edzése, esetleg különböző keménységű darabok összekovácsolása

20

). A zárványok vizsgálata és salakokkal történő összehasonlítása szintén technológiai paraméterek megállapítására, eredet meghatározására ad lehetőséget. Vasgyártás salakanyagának vizsgálata tette 8. OTTO 1952., PITTIONI 1959, NEUNINGER 1963. 9. CSORNÖH 1966,, SZERGEEVA 1981. 10. MRK 1960. 11. ZIMMER 19612., SZEGEDY 1963., SZABÓ 1963. 1i2. U. VANYEK 1963., 1964., 1967., FETTICH 1965. 13. ZIMMER 1972. 14. SZŐKE 1976. 15. KÁPLÁR 1975. 16. ZIMMER 1962., U. VANYEK 11967. 17. KIS VARGA 1975. 18. CESAREO 1973., KIS VARGA 1977. 19. KIS VARGA 1975. 20. SZABÓ 1974.