Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
A SOMOGYI XIV-XV. SZÁZADI MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉRŐL 75 A mezőváros piacáról 1394-ből tudunk. Itt a piactéren állt - többek között - egy szűcs háza. 54 Itt lehetett több iparosnak, kézművesnek háza és boltja. A korai időben, már a XIII. század végén megtelepedtek benne a ferencesek. Az 1290-ben már említett Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostor kegyura valószínűleg a királyné lehetett. 55 Segesd az Árpád-korban is, majd magáokézbe kerülése után is, fontos uradalmi központ, mezővárosi szervezettel rendelkező település volt, illetőleg maradt. Bár éppen Mályusz Elemér közli, 50 hogy mégis mit jelenthetett Segesd polgársága, mezővárosi fejlődésének megakadályozásában - a Zsigmond által történő - 1393-as zálogbaadás. A király 1393-ban Segesd városához intézett parancsában a polgárok tudomására hozta, hogy Zámbó Miklós volt tárnokmesternek elzálogosította őket. Éppen ezért az új tulajdonosnak, s a városukba rendelt megbízottainak, officiálisainak engedelmeskedni kötelesek. Bírói hatalma alá tartoznak, s a datiumot, collectât, valamint minden fizetést, amelyet Zámbó tetszése szerint reájuk mér. . . kötelesek teljesíteni. S egyben felhatalmazta a zálogbirtokost, hogy őket, amint jónak látja, sőt, mint saját jobbágyait megbüntesse és kényszerrel engedelmességre bírja. A királyi mezőváros fejlődése ezzel megállt, A továbbiakban, a XV-XVI. században, mint jelentős Marcali-Báthori uradalmi birtokközpont mezővárosaként, piachelyként szerepelt tovább. 57 A török korban, mint a segesdi náhié Segesd városa egészen 1690-ig, illetőleg a XVII. századvégi rác pusztításig ismert. 58 (2-3. kép) IL A XIV-XV. SZÁZADI SOMOGYI MEZŐVÁROSOK A hetinap+hely típusú névvel nevezett- Árpád kori vásároshelyből - a XIV.-XV. századra mezővárosi településsé kifejlődő Kaposszerdahely, (Kedhely, Kéthely) mellett Somogynak ebben az időben két királyi, illető ! eg királynéi városa, mezővárosa: Somogyvár és Segesd volt. (2. kép) Mellettük persze már léteztek a világi és egyházi uradalmak birtokközpontjainak mezővárosai. Éppen Segesd királynéi mezőváros jogát, azaz bizonyos immunitást kapott 1405-ben Zsigmond királytól Csurgó. A DNy-Somogyban, a megyehatár közelében (3. kép), a Zákány felé futó fontos útnál levő, s tributummal, azaz vásárvámmal rendelkező település előbb a jeruzsálemi Szent János lovagrend, majd a vránai perjelség 20-25 faiuból álló uradalmának központja. Az előbbinek valószínűleg ispotálya, míg az utóbbinak a Szent Margit tiszteletére szentelt rendháza állt — a várral is rendelkező — Csurgón. A Segesdtől örökölt városi jogát — a vámmal együtt - Mátyás király 1471. évi 30. tc-e törölte el. 59 Ezzel az egyházi birtokközpont mezővárosának fejlődése megállt. Addig, amíg Török Bálint, majd főleg Zrínyi Miklós uradalmi 'központjaiként - a XVI. század elejétől fellendülő ún. déli marhakereskedő tranzit útvonal egyik fontos, vámmal rendelkező állomáshelyévé nem vált. 60 A török korban a nahié Berzencéhez tartozó Város-Csurgóként is szerepelt. (3. kép) Királyi birtokból, a possessio regalisból fejilődik mezővárossá Chehy. A megye DK-i sarkában, a Szigetvár, illetőleg Csurgó irányába futó utaknál levő (3. kép) Kálmáncsa 1281-ben még villa, azaz faluként szerepelt. Az 1280-tól magánföldesúri kézbe került település előbb a Búzád fia Ponit fia Jakab birtoka, majd a XV-XVI. században Marczali-Báthori birtok, illetőleg központ. Az 1359-re oppidummá szerveződő Kálmáncsa hoz négy település: a Két Lobod, Csokonya és Rinya-Újlak tartozott. 01 Mályusz Elemér szerint 62 tehát mint aféle birtokközpont egy kisebb uradalmi egységből emelkedik ki. S az egész, mint önálló egység szerepelt, s mert nem volt szokás tőle lecsatolni egy-egy falut, központja, azaz Kálmáncsa megkülönböztetett jelentőségre jutott. 63 . A vár nélküli birtokközpont, Kálmáncsa mezővárosa — Aranyossal és Loboddal együtt — a XIV. század közepén már 100 márka jövedelemmel rendelkezett. 64 .» A XVI. században 1566-ig - a Pécsen-Szigeten át — Velencébe irányuló moldvai szarvasmarhahajtó tranzitút fontos állomása. (3. kép) Szakály Ferenc kimutatja, ÖJ hogy a mezőváros tözsérei, kaírnárai ugyan nem a jelentős külkereskedelmi forgalom monopolistái, hanem „afféle középszinten elhelyezkedő szervezői-bonyolítói voltak". Jelentőségük Somogyban, így is rendkívülinek mondható. Az 1554-ben 1500-2000 fő, marhakereskedelemből élő mezővárosi lakosság létszáma az akkori legnagyobb somogyi Báthori birtokközpontok mezővárosát, így Segesdet is túlhaladta. Mezővárosi kereteinek fejlettségét is jelzi a benne működő iskola. 60 A Dél-Balaton fontos révhelyénél, Szántód közelében alakul ki - a XIV-XV. században -, a hadút mellett fekvő Körös, Köröshegy mezővárosa. (3. kép) Az 1175., 1187-ben villa, majd 1327-ben, 1338-ban 54. Uo., 134. 55. A régi várhelyről, s valószínűleg az ott álló Szent János kápolna helyéről került elő egy, az Alsóíendvai családhoz tartozó Miklós mester 1345-ös sírköve, valamint egy Báthori Kata tón hoz kapcsolható XV. század II. felére keltezhető reneszánsz, angyalos kő. A Marcali iak ikeg y urasága alá tartozott a Szent János kápolna, de 1407-tőil a ferences kolostor is. Ld. Fügedi 1981, 71. 56. MÁLYUSZ 1953, 189. 57. MAGYAR 1974, 5-60. 58. Somogy MVV,, 464., -Id. 52. j. 1982, 1-95. 59. CSÁNKI II. 1894, 572., (KANYAR 1967, 40. 60. SZAKÁLY 1973, 55., 61., Somogy MVV, 464. 61. CSÁNKI li 1894, 578, KANYAR 1967, 40. 62. MÁLYUSZ 1953, 176. 63. Uo. 64. MÁLYUSZ 1953, 178. 65. SZAKÁLY 1973, 90. 66. Somogy MVV, 434. valamint MAGYAR
