Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
72 MAGYAR vében az 1477-ben 100 fővel szereplő Szerdahelyt mezővárosként tárgyalja 31 Véleményünk szerint is joggal. Mint ahogy még a törökkorban, 1565-66-ban is Város-Szerdahelyként említik. A fentiek alapján, mint láttuk Somogyban hat a XIV. század első felében már plébániával is rendelkező - Árpád-kori piac, Metöleg vásároshelyet ismertünk meg. (2. kép) Mindegyikre jellemző, hogy a fontosabb utak, átkelőhelyek közelében vannak, így Péntekhely a Látrány melletti hadiút, Kedhely a Marcaliba vezető út, Szerdahely (Kaposszerdahely) a Kaposvár-menti útcsomópontnál, Csütörtökhely és a másik Szerdahely a Nagyatádtól D-re, Babócsa, illetőleg Kálmáncsa felé vezető út mellett. Ennél a Rinya-menti Szerdahelynél az utat és a révet is említik (2. kép) Ugyanakkor Kéthely és méginkább Kaposszerdahely esetében a vásároshely középkori, mezővárosi továbbfejlődéséről is tudunik. 32 Azok az Árpád-kor 1 ! somogyi vásáros h elyök, amelyeik nem váltak mezővárossá, sem vesztették el vásárjogukat, csak a jelentőségük csökkent vagy szűnt meg. 33 Mivel a XIII—XIV. századra általában a vásárhálózatban változás állt be. Erre jellemző, hogy a somogyi Merenyén IV. László megengedi a veszprémi püspöknek, hogy vámot állítson fel. Ugyan 1385-ben már a Forum in Wasarusmernye, majd 1477-ben, de még 1536-ban is Wasaros Mernyeként szerepel, de sohasem fejlődik mezővárossá. 34 (2. kép) Tehát Somogyban is végigkövethetjük a Major Jenő által felállított országos képletet. S így az itteni XI. században kialakult piachálózatot a hetinap+ hely: Kedhely, Szerdahely, Csütörtökhely és Péntekhely nevű településekben fedezhetjük fel. A király a XIII-XIV. században az út, rév és más vámok, birtoktestek adományozásával további településeket fejleszt, jobbára már földesúri magánkézben, vásároshellyé. Az ilyen vámokkal (rév, út stb.) fontos utak melletti településekből, amelyek Somogyban elsősorban az uradalmi és birtokközpontok lesznek, alakulnak ki az itteni XIV-XV. századi mezővárosok. (2-3. kép) 2. AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGYI VÁROSHELYEK 1. Somogyvár 3 ^ Somogy megye névadó központját Somogyvárt az 1091-es alapítólevél urbsként, azaz városként említi. 1210-ben in oppido Symigiensi, majd 1224-ben civitas seu opidum castri Symigiensis, 1410-ben civitas regalis Somoghwar, vagyis királyi város. 1411-ben 31. BÁCSKAI 1965, 25., Somogy MVV, 464. 32. Ezelk ritkaságára Id. Mólyusz 1933, 180., Fügedi 1981, 343'. 33. FÜGEDI 1981, 343. 34. FÜGEDI 1981, 251., Somogy MVV, 421., CSÁNKI II. 1894, 628. 35. Somogyvár mezővárosi, városi szervezete is külön tanulmányt igényelne. Ld. MAGYAR K., Somogyvár KÁLMÁN még civitas, majd 1455-től 1495-ig oppidum, azaz mezőváros. 36 1581-ben már faluként a koppányi nahiéhoz tartozik. 37 (2-3. kép) A XI. században az ispáni várhoz, a castrumhoz tartozó civitas (azaz a XII. század közepétől a várho? tartozó város) mellett út-, vásár-, vámhely volt. A Somogyvárhoz vezető utakról, így a fontos hadiút gamási szakaszáról 1055-ből tudunk adatokat. Ekkor említik — a király által eladományozott — különböző vámrészeit. 38 Az egykori hídőrzők, a vámosok Hidas nevű településének a területe az öreglak felé eső részen, míg az ellenkező oldalon, Vámos felé is az egykori vámőrzők települése lehetett. Ugyanakkor Somogyvár ú. n. alsópiacáról is tudunk. A lakókról, az ún. királyi vendégekről (hospesekről) 1272-ből is adatok szerepelnek. Ekkor kötelezi őket a király a Szent Márton napi egy nehezéknek, azaz öt dénárnak a somogyvári apátnak való megfizetésére. Tehát az 1091-es urbs, majd civitas és oppidum hospes lakói felett - a Szent László féle rendelkezés értelmében - a földesúri jogkört a Kupavárhegyen alapított Szent Egyed, Péter és Pál tiszteletére szentelt, francia eredetű szerzetesekkel benépesített, bencés apátság gyakorolta. 1378-ban - több évszázados harc után - született írásbeli egyezség az apát-földesúr és a hospesek. a királyi vendégek között. Ennek során László apát átengedett a polgároknak bizonyos somogyvári földeket, a vár alatt levő apátsági malomtól Ny-ra, s az ugyancsak a vár alatt levő kaszálók egyikét. Ugyanakkor az apátság faizásjogot biztosított, a Kalicza tavat közös használatra engedte át, valamint a Fajsztelek falu használatáért évi 40 Ft-ot kért a polgáro'któl. A polgárok eddigi tartozásait - különleges engedményként - elengedte. Azzal a kikötéssel, hogy a civisek, a hospesek az apátság templomát, rekonciliálni, azaz újjászenteltetni kötelesek. 39 Ekkor a királyi vendégek, a hospesek képviseletében az apát által készített oklevélen - a bírón kívül négy volt bíró, illetőleg nyolc polgár kézjegye szerepelt. A tizenkét esküdt között egy szűcs, egy nyereggyártó (sellipar) és két kereskedő (institor) foglalt helyet/* 0 A polgárok megnevezése is a városi szervezetet sejteti: civibus seu hospitibus de Somogyvár, valamint az in civitate seu opido castri Symidiensi megjelölés is a vár városára, illetőleg a mezővárosára vonatkozott. 1091-ig a korai somogyvári város földesura még a király volt, közvetlenül. 1091-ben adta át a kegyurasága alá tartozó apátságnak a települést, s így a megyés ispán helyett az apátságot illette a különböző íspánsáqi és m°n»eközpontról SLÉ 10/1979/3—50. (továbbiakban: MAGYAR 1979). 36. MAGYAR 1979, 33., CSÁNKI i\. 1894, 582-583. 37. VELICS-JKAMMERER I. 1©86, 332. 38. MAGYAR 1879, 18-23., 31-33. 39. Uo., 33-34. 40. Uo., MÁLYUSZ 1953, 134.
