Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
70 MAGYAR KÁLMÁN rostálja. Mivel szerinte Atád és Bonnya sohasem szerepel oppidumíként, csak possessioként, valamint Hedrehelyt csak 1443-ban és 1448-ban, Mesztegnyőt és Szakácsit csak 1466-ban, Szenyért egy 1482., Túrt egy 1495., Valkót pedig egy 1467. évi oklevél nevezi oppidumnak, ezek nem is igazi mezővárosok. S egyedül Szentpált hívják oppidumnak és civitasnak, de 1420-ban és 1460 után már csak possessio. így összesen 16-17 mezővárossal számol a középkori Somogyban, amelyre 56 somogyi falu jutott, szerinte reálisan. 14 Vele szemben Kuhinyi András Atádot, Mesztegnyőt és Hedrehelyt is mezővárosnak tartja. 1 ' Csakúgy, mint Bácska/ Vera, aki Atádon kívül összesen 20 mezővárost határoz meg Somogyban. 16 Ezt a somogyi mezővárosi képletet tisztázza és ugyanakkor bonyolítja Szakoly Ferenc. 17 Kimutatja a XVI. század első felére tehető és 1566-ig tartó, a déli somogyi marhahajtóúthoz kapcsolódó különleges mezővárosi fejlődést, amely elsősorban Kálmáncsát érintette. Tehát végsősoron a történeti kutatás - a somogyi középkori várost és mezővárost illetően — egy erősen tisztázatlan képet hagyott ránk. S összesen 35 települést illetett a középkorban mezővárosi címmel. (1. kép) Ezért szeretnénk néhány észrevétellel kiegészíteni, esetleg tisztázni ezt a kérdést. Az összes alapkritérium felhasználásával megvizsgálnánk előbb a somogyi Árpád-kori vásáros és városhelyeket, majd összefoglalnánk a biztosan mezővárosnak tartható XIV-XV. századi településeket és végül - a vitatottnak, vagy mezővárosnak nem tartható telephelyek meghatározása, kiszűrése után - szólnánk a XV. századi somogyi mezővárosi fejlődés jellemzőjéről. 18 I. VÁSÁROS- ÉS PIACHELYEK, ILLETŐLEG VÁROSHELYEK AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGYBAN 1.Vásáros- és piachelyek Major Jenő vizsgálata derítette ki, hogy Magyarországon már a XI. században létezett kialakult piachálózat. Ennek hordozói a hetinap + hely típusú névvel nevezett települések voltak (Szerdahely stb.) 19 Ha például a segesdi főesperességhez tartozó egyházak 1332—37. évi pápai tizedjegyzékét nézzük, akkor itt is szerepel egy Chuturkhel (Csötörtökhely), Kedhely (Kéthely) és Zeredahel (Szerdahely) falu. 20 Ugyanakkor a somogyi főesperesség tizedjegyzékében Penchedhely (Péntekhely), Zeredahel, Secradaheli (Szerdahely), valamint egy másik Zerdahel, Scerdahel, Zeredhel (Kaposszerdahely) létezik. 21 (2. kép.) A Nagyatádtól dél felé, Tarany és Zsitfa vidékén, tehát inkább Dél-Somogyban levő Csötörtökhely 1399-ben, majd 1536-ban egyszerű településként szerepel. 22 Kedhely (a mai Kéthely) 1403-1536 között a nagybirtokos Gordovai Fancs családé. 1455., 1464ben egyszerűen Kedhel, de Kethelként is említik. 2:i A török kor kezdetén, 1554-55-ben a Marczali náhiéban Kéthely városként, majd 1573-74. között VároisKéthel falu-ként, majd 1580-ban 20 házával egyszerűen Kéthelyként jegyzik fel. 24 Vagyis a XVI. század első felében olyan mezőváros lehetett, amely 1580-ra visszafejlődött, elsorvadt. (2. kép.) Ugyancsak Észak-Somogyban, a Balaton D-i partja közelében, Látránynál a fontos hadiút mellett feküdt Péntekhely falu, amelyet 1082-ben, majd 1413ban, 1459-ben is említenek. 25 Nagyatád és Tarany környékén, valahol a Rinya mellett volt a második, a somogyi főesperességhez tartozó Zeredahel (Szerdahely), amely 1429-ben, majd 1454-ben vadum, illetőleg via Szerdahelyként szerepel. 20 Vagyis útmenti, révvel és piaccal rendelkező plébániáshely volt. (2. kép) A harmadik Zeredhel (Kaposszerdahely) előbb királyi és királynéi birtok, majd a XII. század közepe előtt a Monoszló nembelieké. Makariás ispán 1192ben a ropolyi uradalom részeként már vásártartási jogot is bírt. Györffy szerint a szerdai heti vásárt itt, a Ropoly váras hely alatt, a Gerzence patak völgyében, a többfelől idetorkolló utak csomópontjánál nyitotta meg. 1230-ban újra szerepel a Monoszló nembeli Tamás ispán szerdahelyi vásártartási joga. 2 ' A vásárhely, Szerdahely vásárlás útján kerül át a Győr nembeli Dezső fia Dezső kezébe, aki itteni részét 1298-ban eladja a kegyurasága alá tartozó zselicszentjakabi monostornak. 28 A vásárral rendelkező, plébániáshelyen a Győr nembeli Dersfiek felépítik a Szent László tiszteletére szentelt, pálos remetekolostort. 29 Az 1346-ban possessioként szereplő, a Szerdahelyiek családi központját sem Csánki, sem Kanyar nem tartja mezővárosnak.^ 0 Bácskai Vera köny14. FUGEDI 1981, 78., 476. 99-102. 15. KUBINYI A., SLÉ 3/1972/34., Uő., SLÉ 4/1973/18. 16. BÁCSKAI 1965, 140. old. tépképe. )17. SZAKÁLY F., SLÉ 4/1973/55-112. (továbbiakban: Szakoly 1973). 18. Terjedelmi okokból csupán az általunk legjellemzőbbnek és újna'k tartott példáikat tudjiuk - Atád, Tapsony, Szenyér esetében — részletesebben tárgyalni. Részletesebben A segesdi királynéi mezőváros története és régészeti lkutatása címmel tervezzük. 19. MAJOR J„ TK 16/1964/32-65., Uő., TK 18/1066/18-99. 20. Somogy Vármegye MVV Budapest é. n. (szerk. Csánki D.) (továbbiáikban: Somogy MVV). 416. 21. Somogy MVV, 419. 22. CSÁNKI II. 1894, 599. 23. Uo., 620., Somogy MVV, 464, VELICS A.-KAMMERER E., Magyarországi török kincstári defterek I—II. Budapest 1886, 1890, 329, II. 480. (továbbiakban: Velics-Kammerer I. 1886., II. 1890). 24. VtLICS-KAMMERER I. 1886, 329., II. 1890, 480. 25. CSÁNKI FI. 1394, 636. 26. Uo., 647. 27. GYÖRFFY GY., Kaposvár az Árpád-korban. Kaposvár (szerk. : Kanyar J.) Kaposvár d975, 66-70. (továbbiakban: Györffy 1975.). 28. GYÖRFFY 1955, 71. 29. Uő., 72. 30. CSÁNKI II. 1894, 576-585, 647. KANYAR 1967, 40-41.
