Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise

AVAR KORI BRONZTÁRGYAK RÖNTGENEMISSZIÓS ANALÍZISE 31 Természetesen ezeket a vizsgálatokat nem tartjuk elegendőnek az alapanyag eredet-kérdésének eldöntésére. Ehhez további leletek vizsgálatára, öntési próbák elvégzésére, ércelemzésekre lesz még szükség. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Első és legfontosabb célkitűzésünknek megfelelően Debrecenben, az MTA Atommag Kutató Intézetében sikerült kidolgozni a röntgenemissziós analízis régészeti célú, rutinszerű alkalmazását. Ezzel olyan módszer áll a jövőben a kutatók rendelkezésére, amellyel a régészeti leletek által támasztott követelményeknek megfelelően roncsolásmentesen, gyorsan lehet akár nagyobb tömegű vizsgálatot is elvégezni. A módszer elvileg minden fémből készült tárgy elemzésére alkalmas, analizálható azonban vele kerámia, üvegszerű anyagok (pl. gyöngyök, kerámia mázak), festékek is. Az avar kori övgarnitúrák bevonattal ellátott bronz öntvényeinek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a griffes-indás körbe tartozó öntött véreteken az aranyozáson kívül csak ónozást alkalmaztak. Ezüst bevonatot csak a lemezes garnitúrákon találtunk, ott is csak a teljes felületükön bevont veretek, szíjvégek voltak ezüstözve, a szíjfonatot utánzó berakott mintákat ónozással alakították ki. Az elemi összetételeknek temetőelemzésre történő felhasználására tettünk kísérletet a klaszteranalízis alkalmazásával. Ennek során azt tapasztaltuk, hogy az egyes temetők belső összefüggéseit jó valószínűséggel meg lehet állapítani. A Győr-téglavető-dűlői temető elemzése arra az eredményre vezetett, hogy a temetkezés az egyes periódusokban több, előre kijelölt csoportban, valószínűleg közel egyidőben kezdődhetett. A különböző temetők összehasonlítását gyakorisági hisztogramok és dendrogramok alapján kíséreltük meg. Ennek az összehasonlításnak az eredménye egyelőre inkább a műhely-kérdés kutatásához szolgál adalékul, amennyiben ennek alapján feltételezhető, hogy nem egy műhely látta ©I az egész avar birodalmat övveretekkel, hanem valószínűleg több, esetleg nagyobb területet kiszolgáló műhely működött. Az övveretek felerősítő szegecseinek összehasonlító vizsgálatával sikerült kimutatni, hogy az egyes övgarnitúrák különböző anyagösszetételű veretei is egyidőben lettek felszerelve. Az ékszerek és az övgarnitúrák ötvözőinek arányát különbözőnek találtuk, amiből arra következtethetünk, hogy más anyagból és más technológiával kellett készülniük. A római és avar kori bronzok összetételének összehasonlítása arra az eredményre vezetett, hogy az avar ötvösök gyakorlatában még Pannónia egykori területén sem lehetett általános a római kori bronzok újraöntése. A munkát jelen dolgozattal nem tekintem lezártnak, a jövőben az avar kori bronzok vizsgálatának folytatásán kívül a mérési programot két irányba kívánom kibővíteni. Egyrészt más korszakok tárgyait is bekapcsoljuk a vizsgálatokba, másrészt pedig egyéb fémek, kerámiák, üvegszerű tárgyak, festékek vizsgálatának röntgenemissziós analízises módszerét szeretnénk a külföldi példák nyomán hazánkban is megvalósítani. Nagyobb memóriakapacitású számítógép bekapcsolása, az adatok értékelésébe több, nagyobb temető teljes igényű feldolgozása, öntési próbák elvégzése, az eredményeket főként a különböző lelőhelyek összekapcsolása, a nyersanyag eredete és a technológia rekonstruálása területén finomíthatja. Igen reménytkeltő ezirányban az a törekvés, amely az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságán belül létrehívta az Iparrégészeti és az Archaeometriai Munkabizottságot. Remélhető, hogy ezek között a keretek között a régészek és a természettudományos szakemberek együttműködése szorosabbá fonódik, a kitűzött célok megvalósítása érdekében, a vitás kérdések eldöntésében szervezettebben és hatékonyabban lehet majd tevékenykedni. Itt mondok köszönetet mindazoknak, akiknek a közreműködése nélkül ez a munka nem jöhetett volna létre : Dr. László Gyula professzornak, aki régészeti tanulmányaimat nagy gonddal kísérte figyelemmel, s akinek biztatása elindított e pálya felé. Dr. Bóna István professzornak, aki az avar kori anyag lehető legteljesebb körű feldolgozására biztatott, s a munka értelmében és sikerében mindvégig bízva jelentős erkölcsi támogatást adott a kollégák bizalmának elnyeréséhez, a valóban minél több leleten elvégezhető vizsgálatok lehetőségéhez. Az MTA Atommag Kutató Intézete REA-csoportjának, különösképpen dr. Kis Varga Miklósnak és dr. Bacsó Józsefnek, akik a mérések végrehajtását lehetővé tették, saját eredményeik önzetlen rendelkezésemre bocsátásával is segítették munkám sikeres elvégzését. A NEVIKI Számítástechnikai Csoportjának, név szerint Récsey Zsuzsának és Csapó Zoltánnak, akik a mérési eredmények gépi feldolgozásához szabadidejük egy részének feláldozásával nyújtottak hathatós segítséget. Dr. Tomka Péternek, Cs. Dax Margitnak, Fülöp Gyulának, F. Petres Évának és dr. Sz. Garam Évának, akik a vizsgálati anyagot rendelkezésemre bocsátották. Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom a Magyar Vegyészeti Múzeum vezetőjének, P. Nagy Sándornak és azon munkatársaimnak, akik segítőkész figyelemmel kísérték munkámat. KÖLTŐ LÁSZLÓ