Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise
28 KÖLTŐ LÁSZLÓ vereté között. Hasonló a 261. és a 268. sír egy-egy griffes, illetve кэгек vereté is. Legtöbb sírral mutat kapcsolatot a 838. sír. Igen szoros a kapcsolata a 194. sírral, amelyikhez 2-2 veret (79. és 83. sorszám, illetve 549. és 553. sorszám), egy-egy csüngő (84., illetve 550. sorszám), valamint a csattestek összetételének hasonlósága köti. Hasonló szoros kapcsolatban áll a 776. sírral. Itt szintén a már említett két veret (549. és 553., illetve 498. és 502. sorszámú), három csüngő (550., 551., 552., illetve 501., 503., 505. sorszámú) és egy-egy kisszíjvég (555., illetve 495. sorszámú) összetételének hasonlósága jelenti a kapcsolatot. Az 506., 507. és 305. sírok különböző típusú vereteit nem közvetlen hasonlóság, hanem a 194., 776. és 838. sírok vereteivel való kapcsolatuk sorolja egy horizontba. A dendrogramok alapján a fentiekhez hasonlóan végig vive az összehasonlítást, úgy tűnik, hogy egy szabálytalan hatszög csúcsain ülő 838.—194.—506., 507., 305.-860.-776.-690., 694. sírok alkotnak egy időhorizontot a temetőn belül. A 694. sír ugyan nem áll a hatszög többi öt csúcsához hasonlóan egy-egy sírral többszörös kapcsolatban, azonban az ott helyet foglaló mindegyik sírhoz kötődik több veret, illetve csüngő összetételének hasonlósága alapján. Hasonló a helyzet a 860. sírral, amelyiket a csoportban lévő sírok többségéhez szintén egy-egy csüngő, illetve veret hasonlósága kapcsol. A 690. sír garnitúráját az 506. sírhoz való (fentebb tárgyalt) kapcsolatán kívül a 776. sír lyukvédőihez és a 860. sír egyik veretéhez mutatott hasonlósága alapján tarthatjuk egyidősnek. Esetleg ide sorolható lehet még a 119. sír Délen, amely a kisszíjvégek hasonló összetétele miatt kapcsolódik az 506. sírhoz. Igen erős kapcsolatot jelentene a bujtató felerősítő szegecseinek és a 776. sír lyukvédőjét felerősítő szegek összetételének hasonlósága. Azonban a szóban forgó lyukvédőről az előzőek során kimutattuk, hogy a garnitúrához való tartozása bizonytalan, így a 119. sír besorolását is erős fenntartással kell kezelnünk. Hasonló laza szálak fűzik ide a csoport közepén található 545. sírt és rajta keresztül a 119. sírhoz hasonlóan a hatszögből kieső, és attól északra található 678. sírt. Lazább összefüggések alapján jelölhető ki feltételesen egy másik csoport az 538.-447.-660., 652. sírok alkotta háromszögben. A felerősítő szegecsek összetételének hasonlósága alapján újabb összefüggő csoportként kezelhetjük a 106.-252.-315. sírhármast, alhol alközponti szerepet a 252. sír tölti be, amelynek mindkét másik garnitúrához vannak hasonló összetételű szegecsei. A megállapítás biztonságát rontja, hogy az alapul vett szigorú hasonlósági szinten a 315. és a 106. sír szegecsei nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz (bár típusuk azonos és már egyetlen fokozottal magasabb hasonlósági szinten egy csoportot is alkotnak). Mivel a vizsgálatok alapját az öntött garnitúrák képezték, a kevesebb adatot szolgáltató lemezes övszerelékek összefüggéseiből kockázatos lenne messzemenő következtetést levonni. Meggondolkoztató azonban, hogy itt épp a nagyszíjvégek azonos összetétele alapján lehet egy sír-párt (72. és 792.), valamint egy négyes csoportot megállapítani. (278.-471.-226.-324. sírok. A két utóbbi a kisszíjvég és a veretek összetételének hasonlósága alapján kapcsolódik a 278., illetve a 471". sírhoz.) A győri; temetőből megvizsgált ékszerek közül egy esetben találunk két különböző sírban hasonlót, nevezetesen a 210. sír karperecét és az 562. sír fülbevalóját. A többi négy sír leleteinél a hasonlóság az ékszer (karperec, fülbevaló) saját párjával állapítható meg. 3.5.2. Táp-Borbapuszta (XVIII-XIX. tábla; 18. ábra) A tápi temető leleteinek vizsgálata során kapott eredmények; egyelőre tájékoztató jellegűek. Eddig az első 64 sír anyagából végeztünk elemzéseket, s mint már az előzőek során említettem, a temetőt a feltárással párhuzamosan, a teljesség igényével kívánjuk feldolgozni. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy eltérő típusoknak megfelelően az elemzett két garnitúra öszszetétele is eltér egymástól (XVIII. tábla). Eltérő az övveretek és az ékszerek összetétele is, tehát más anyagból, más technológiával kellett készülniük. Két esetben tapasztalhatunk átfedést az öv szerelékei és az ékszerek között: a 39. sír lyukvédő lemezei és a szíjvégek hátlap lemezei, illetve a 64. sír 1201. sorszámú kis hajkarikája készült hasonló anyagból. A 23. sír 1159. sorszámú öntött fülbevalója pedig a 26. sír csatjához és indás szíjvégéhez hasonló összetételű. Az ékszerek egymás közti hasonlóságát vizsgálva az eddig más elemzésekkel elvégzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan 70 azt tapasztaltuk, hogy a fülbevalópárok összetétele általában különbözik egymástól. Ez azzal a ténnyel látszik összhangban lenni, hogy az eddig hazánkban talált (kizárólag ékszerek előállítására használt) kőből készített öntőminták különböző típusok egyidejű öntésére szolgáltak, 71 nem pedig azonos típusú párok készítésére (13., 14. ábra). A tápi temetőből eddig megvizsgált fülbevalók, hajkarikák összetételei alapján összefüggés található a 11._33._38.-44. és a 48. sír fülbevalói között. A 48. sír fülbevalapátjana'k egyidejű készítésére alapanyaguk eltérő összetétele ellenére a rájulk szerelt, bordázott bronzlemezkéik összetételének azonossága utal. Újabb csoportokat jelöl ki a 29.-45.-46. sírok, a 49. és az 55. sír, valamint a 30. és a 64. sír közötti kapcsolat (18. ábra). A 28. sír láthatóan egyedi készítésű, aranyozott fül70. FETTICH 1965., U. VANYEK 1967. 71. CSALLÁNY 1957., TETTAMANTI 1977.
