Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise

22 KÖLTŐ LÁSZLÓ zöménél 10,5-12,5%, illetve 16-17,5% közé esik. Szebény: Nagyjából 5-13% között eléggé egyenletes szórás tapasztalható. Ezen belül 7,5-8,5% és 10—11,5% között lehet egy-egy sűrűsödést megállapítani. Homokmégy: Az előző megállapítások itt is érvényesek, 11,5—13,5% között egy enyhe maximumhely, és egy kisebb 5,5-7,5% közötti csoport jelentkezése állapítható meg. Veszprém—Cseri út (tejüzem): Az adatok nagyon szóródnak, értékelhetetlen. Várpaloto-Bántapuszta : Általában elég alacsony ólomtartalom, jellemzőnek inkább az 5-7% közötti értékek látszanak. Táp—Borbapuszta : A vizsgált két garnitúrának megfelelően két csoport látható. Egy igen alacsony, 01,5% közötti, és egy 9,5-12% közötti ólmot tartalmazó. Az ékszerek ólomtartalma is igen alacsony, a 0-2% közötti tartományban jelentkezik. A Fejér megyei avar bronzokon belül is egy alacsonyabb, 1-4% közötti, és egy magasabb, 12-13% körüli érték látható, míg a római bronzo'k ólomtartalma egy-ikét kiugró értéktől eltekintve egyértelműen alacsony, 61%ban 3%, 28%-ban pedig még 3% ólomtartalom alatt ma ra d. 3.2.4. Cu!Pb + Sn arány Már a félkvantitatív vizsgálatok eredményeként megállapítható volt, hogy az ötvöző elemek (Sn, Pb) alapján általában egy magasabb és egy alacsonyabb Sn:Pb arányú csoportot lehet megkülönböztetni.'

3 így valószínűnek látszott, hogy az ötvözéskor az ón és az ólom együttes mennyiségét arányítottak a rézhez, esetleg eleve Sn-Pb ötvözetként adagolták a forrasztásra egyébként is ilyen formában használt ötvözőanyagot. Ennek a hipotézisnek az ellenőrzésére felvettük a Cu/Pb + Sn arány hisztogramját is, hogy megállapítható-e valamilyen állandó viszony a réz és a két ötvözőelem együttes mennyisége között? Győr—Téglavető-dűlő : A réz mennyisége 3-6-szoros érték között van. Tiszaderzs, Visznek: Egyaránt 1,5-3-szoros rézmenynyiség mérhető. A szebényi bronzok réztartalma 2,5-4,5-szeres, a homokmégy/e/<é 2,5—4-szeres értékek között változik. Veszprémnél szintén magas ötvözőtartalomra utal, hogy az arányszám 1-3 közé esik, míg a bántapusztai garnitúrában inkább a győrihez hasonlóan 4-8-szoros a réz mennyisége a fő ötvöző elemekhez viszonyítva. A Fejér megyei avar bronzokban zömében kétszeres, iftétve hatszoros mennyiséget mutat, níg a ró53. KÖLTŐ 1980., 1981. 54. FETTICH 1965L 55. CSALLÁNY 1957., TETTAMANTI 1977. mai bronzok többségére jellemző 5-15 közé eső arányszám alacsony ötvözöttségre utal. Táp—Borbapuszta : Az ékszereknél és övvereteknél 1/3—1/6 rész között van a két fő ötvözőelem együttes mennyisége. Végeredményben szoros, a teljes vizsgált területre érvényes törvényszerűséget nem lehet itt sem megállapítani, csakúgy, mint a fő ötvözetalkotók egyenkénti mennyiségének vizsgálata során. Inkább az látszik valószínűnek, hogy általában magasan ötvözött bronzok szerepelnek az avar kori öntvények alapanyagaként, s ezen belül temetőnként — vagy még inkább tájegységenként - kisebb-nagyobb eltérések jelentkeznek. Ez a jelenség bár közös ötvöshagyományokra és valószínűleg egy általánosan ismert technológiára mutat, a nagyobb egységenkénti eltérések mégsem egy egyetlen központ meglétét,'

4 hanem több, kisebb-nagyobb területet ellátó műhely működését látszik igazolni. Ezt alátámasztja az egyes övgarnitúráknak a vizsgálat során tapasztalt összetételbeli heterogen'tása, valamint az is, hogy hazánk területéről eddig két lelőhelyről mindössze két darab állandó jellegű (kőbe vésett) öntőminta ismeretes'' (13., 14. ábra). Közülük az egyik (Átokháza-Bilisics) félbemaradt. Az eddigi meghatározások szerint valószínűleg az avar kor végéről valók, s nem is bronz, hanem ólom öntésére szolgáltak.'

6 Ezenkívül mindkettő ékszerek öntésére alkalmas. Ebből a korból egyébként is kevés hasonló jellegű leletet ismerünk. Avar lakóterületen eddig egyetlen olyan VII—VIII. századi ötvösműhelyt sem találtak, ahol övveretet öntöttek volna." (Artamonov szarkeli ásatásából közöl öntőtégelyeket 13. ábra. öntőminta az Átokháza-Bilisics 3. sírból 56. FETTICH 1965., TETTAMANTI 1977. 57. ERDÉLYI 1982.