Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Múzeumi krónika 1982. - Az Európai Nostra-díjas Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szennában
186 MÚZEUMI KRÓNIKA A gyűjtemény látképe ÉK-rői pád u. 38. szám alatt álló népi lakóház eredeti helyén történő felújítása. A fenti munkákkal 1978-ban végeztünk és október 1-én, a múzeumi és műemléki hónap első megyei eseményekén! megnyitottuk a gyűjteményt a közönség számára. Azóta is folyamatosan végezzük az áttelepítési munkákat és arra törekszünk, hogy minden év hasonló időszakára újabb épületeket tegyünk látogathatóvá. Vendégeink nemcsak a kész, berendezett épületeket láthatják, hanem bepillantást nyerhetnek a hagyományos anyagokkal, hagyományos eszközökkei és technikával végzett építkezések munkafolyamataiba is. Munkánkat előre meghatározott éves tervek alapján végezzük. Egy-egy talpas, favázas épület Szennába való áttelepítése nagyon szerteágazó, aprólékos munkát igényel. Munkánkat nehezíti az a körülmény, hogy mind kevesebb a már említett tájegységekre jellemző, hagyományos módon és alaprajzi elrendezésben készült, jó megtartású, kevésbé átépített épület. Egyre ritkábbak a fából készített, nagyon szép sírjelek is. A kiválasztást és a .megvásárlást követően jelen sorok írója pontos, részletes műszaki felmérése alapján elkészíti a bontási tervdokumentációkat, irányítja, illetve összefogja a bontási, szállítási, újraépítési és restaurálási munkákat. A felméréssel egyidőben beszerezzük az építéstörténeti adatokat, fotózással rögzítjük a pillanatnyi állapotokat, érdeklődünk a berendezés és a felszerelés felől. Mindezek ismeretében dr. Knézy Judit és Molnár Ágnes néprajzos kollégáink elkészítik a berendezés forgatókönyvét és elkezdik a szükséges tárgyak gyűjtését. A bontási tervek alapján megjelöljük az épületszerkezeti elemeket, amit aztán a szakszerű bontás követ. A bontási és újraépítési munkák zömét napjainkban is Szabó János zselickisfaludi ácsmester és brigádja - az elődök nyomdokain haladva - nagy hozzáértéssel, gondossággal és sok szeretettel végzi. A faanyagot Szennába szállítása után restaurátoraink, Marton Klára, Csiszár Jánosné, Nemes-Takách László, Szabó Veronika és Vámosi Lajosné tisztítják és konzerválják. Ugyancsak ők konzerválják és restaurálják a néprajzosok által gyűjtött, kiállításra kerülő tárgyakat. Az újraépítés során kizárólag hagyományos alapanyagokat használunk fel és építünk be. Rekonstrukciót csak minimális mértékben alkalmazunk (például egy-egy ablak, ajtó, tüzelőberendezés esetében), ha annak helyessége egyértelműen bizonyított. Éppen ezért a gyűjteményben épületrekonstrukció nem található. Az áttelepítés munkája a forgatókönyv alapján történő berendezéssel fejeződik be. Jelenleg - a templomon kívül - a rinyakovácsi, a kisbajom!, a csökölyi, a nagykorpádi telek lakóházai és gazdasági épületei; a zselickisfaludi présház, a kopárpusztai harangláb és a balatonkeresztúri útmenti kereszt láthatók a gyűjteményben. Az egyes telkeket a rajta álló lakóház származási helye után neveztük el. A csökölyi telek esetében meg tudtuk valósítani, hogy a lakóházat és a gazdasági épületeket is egyazon községből telepíthettük át. Terveinkben szerepel, hogy 1983-ban felépítjük az alsósegesdi présházat, a görgetegi istálló-pajtát és megkezdjük a leendő somogyszobi telek helyén a tereprendezési munkákat. E feladatok lényegében már a II. építési ütem megvalósításához tartoznak. Törekvésünk, hogy tojásfestés, szövés, fafaragás megtanulásának lehetőségével, hangversenyek, néptáncbemutatók és más rendezvények szervezésével élővé varázsoljuk és minél közelebb hozzuk a falumúzeumot a látogatókhoz. Ebben a munkában lelkes gondnokunk, Csepinszky Mária személyében már eddig is kitűnő partnerre találtunk. A még épülőiéiben levő gyűjtemény egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 1982-ben a látogatók száma meghaladta a 24 000 főt. Látogatóink között számos párt- és állami vezetőt, külföldi delegációt üdvözölhetünk. Hazai és külföldi vendégeink elismeréssel szólnak a Szennában folyó munkákról, közülük sokan évről évre visszatérnek, hogy legújabb létesítményeinket is megtekinthessék.