Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise
AVAR KORÎ BRONZTÁRGYAK RÖNTGENEMISSZIÓS ANALÍZISE 11 Lyukvédő (G) Tarsolyzár (H) övforgó (1) Lemezből készült szerelékek: Nagyszíjvég (O) Veretek (P) Kisszíjvég (R) Varkocsdísz (S) Lyukvédő (T) Bújtató Úl 1 ЧЛ ÍZ) Ékszerek" 51 : Ékszer 1. (fülbevalók, hajkarikák Táp-Borba pusztáról) (L) Ékszer II. (az összes többi vizsgált avar kori ékszer) (U) Római, illetve bizánci eredetű bronzok (külön kódjel nélkül). 2.2. A győr-téglavető-dűlői temető vizsgálata 2.2.1. Eddigi feldolgozások Lévén a munka célkitűzéseinek megvalósítására szolgáló vizsgálati módszer hazánkban újszerű, célszerű volt a munka alapjául egy régészetileg több szempontból jól feldolgozott, nagy sírszámú temetőt választani, s azt összehasonlítani a más temetőkben mutatkozó jelenségekkel. A győri temető régészeti kutatástörténetét Tomka Péter legutóbb részletesen ismertette, 35 az eredmények további értékelése szempontjából mégis fontosnak tartom, hogy röviden vázoljam az egyes kutatók eddigi eredményeit. A nagy győri temető feltárását 1901 és 1905 között végezte Börzsönyi Arnold. Az anyagot hat részletben publikálta az Archaelogiai értesítőben, 36 s a temetőn belül két fázist (A és B) különített el. A feltárásról vázlatos temetőtériképet is készített. A temető első tudományos feldolgozását Fettich Nándor végezte el, közreadva Börzsönyi mindaddig közöletlen temetőtérképét is. 37 Börzsönyi Arnoldhoz hasonlóan a temetőt két részre osztotta, és ezen belül tisztán övveret-tipológia alapján állapít meg időrendet. Szerinte a temetkezés a déli rész közepén kezdődött, majd koncentrikusan tágult tovább, egy újabb gócot létrehozva a temető északi tömbjének belsejében (5. ábra). Fettich Nándor után László Gyula elemazte részletesen a temetőt, felhasználva azóta már klaszszikussá vált temető-elemzési módszerét, a társadalmi tagozódás figyelembevételét. 38 A temetőn belül hét sávot különít el. A sávok ezen kívül csoportokra is oszlanak (jobb-, balszárny, közép). A temetőt két nagy tömbre bontja (északi és déli), a második változott nemzetségi viszonyok közt - ismétli az elsőt, tehát Fettich Nándor véleményével ellentétben az északi három sávot tartja korábbinak, s a déli négyet későbbinek. Ezen belül az É-i három, illetve a D-i négy sáv egyidejű (6. ábra). Legújabban Tomka Péter dolgozta fel a nagy győri avar temetőt. 39 Szerinte a temető benépesítése három fázisban történt. 1. Lemezes övveretű népesség laza sírcsoportjai a temető északi részének nyugati oldalán és a déli részen a bányászattal elpusztított terület közelében. 2. Griffes övdíszűek a temető újrafelosztása során a déli rész északi sávját, az északi rész középső és keleti területeit foglalták el. 3. Indások népcsoportja. Elkülönült sávok a temető legészakibb részében. Új sírok az északnyugati korai lemezes sírok mellett, a déli lemezes csoport temetőjének belsejében és a legdélibb griffes sávban. Ebben a korban népesült be a déli griffes csoporttól északra és északkeletre levő temetőrész is. Ezeken belül összesen 15 csoportot különböztet meg (7. ábra). 2.3. Az összehasonlítás célját szolgáló egyéb leletek, lelőhelyek 2.3.1. Avar kori lelőhelyek A vizsgálatokat a győri temetőben elsősorban az öntött övvereteken végeztük el, így az összehasonlító anyagot is főként a griffes—indás körből válogattam ki/' 0 A válogatásnál arra törekedtem, hogy minél nagyobb területről származó kontrollmintákhoz jussak, fgy lehetett remélni, hogy a nagyjából egy horizonthoz tartozó leletek vizsgálata során a műhelyek kérdésére is fény derül. Ennek érdekében a KözépTisza vidékéről a viszneki 41 és a tiszaderzsi 42 temetőből (8., 9. ábra, XI-XII. tábla), a Duna mentéről a szebényi 43 és a homo'kmégyi 44 lelőhelyről (XII— XIV. tábla), valamint a Közép-Dunántúl (Veszprém és Fe34. Az ékszerek két csoportra való bontását a táp-borbapusztai temető önálló, a yövőben folytatódó vizsgálata tette sz ükség esse. 35. TOMKA 1971. 36. BÖRZSÖNYI 1902., 1904., 1905., 1906., 1908. 37. FETTICH 1943. 38. LÁSZLÓ 1955. 39. TOMKA 1971., 1972/a. 40. Ebben a munkában igen nagy segítségemre volt dr. Sz. Garaim Éva, aki lehetővé tette számomra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő, általam kiválasztott övgarnitűrákat megvizsgálhassam. 41. GARAM 1975. 42. GARAM 1975. 43. GARAM 1975. 44. GARAM 1975. 45. A Veszprém megyei leletek CS. DAX MARGIT közöletlen veszprém-tejüzemi és várpalota-bánatpusztai ásatásából származnak, a Ibakonycsernyei temető anyagából pedig FÜLÖP GYULA bocsátott rendelkezésemre néhány darabot. Segítségüket ezúton is köszönöm. Az egyéb fejér ímegyei avar leletekre vonatikozóan Id. BONA, 1971. (Ez utóbbiban nem szerepel a pusztaegres-őirspusztai leletek között (313. o. 29. kép) egy darab általam megvizsgált csüngős veret.)
