Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.
60 MAGYAR KÁLMÁN A feldolgozás alatt álló somogyvári anyag bál 53 a 6. számú pártás sír leletei emelhetők ki. (I. tábla 1—23.) S ezt ugyancsak a fehér és kék, aprószemű gyöngyökkel (I. tábla 1-2.) díszítették. A véreteket a háncsból és textilből készült anyagon egymás alá, három sorban, spiráldróttal erősítették fel. (I. tábla 3.) Legalul a kis, karikaalakú, felfüggesztéssel ellátott, könnycsepp alakú bronzok lehettek. (I. tábla 16—18.) A párta széleit, illetőleg közeit — a fehér és kék gyöngyökön kívül — a zöld színű pasztagyöngyökkel ékesítették. (I. tábla 19—23.) ,/1 Az itt talált — a honfoglalás kori párták aprószemű rozeltadíszeihez hasonló — típus tökéletes analógiája a Kaposvár, 61. számú úti temetőből ismert. 55 Darabjaink — a ßodrog-büi anyagban szereplő rokon darabok alapján — inkább a XIV. századra keltezhetők. Ugyanakkor az I. tábla 26—28. ábrán látható ezüst csat, a töredékes, sodrott ezüstből készült karika, valamint a rézkarika töredéke valószínűleg a korábbi, a XII—XIII. századi réteget jelezheti. í)(i Viszont a két bronztű és a mellkereszt — az analógiák alapján — XV-XVI. századi mellékletnek tartható. (I. tábla 2425., 29.) 57 Végsősoron a somogyvári ispánsági központ Erdészet területén előkerült temető feltárt rétege a Bodrog-bú/, a Kaposvár, 67. számú út XIV—XVI. századi anyagához kapcsolódik. Azzal a kiegészítéssel, hogy a kápolna és az osszárium mellett talált bronz- és Árpád-kori kerámia — a lelőhely korábbi előzményeire — is utal. A segesdi királynéi ispánsági központ 1981-ben folytatott Várhegy—törpevízmű környéki ásatása során egy templomkörüli temető Ny—K-i tájolású, koporsós sírjai kerültek elő. A sírok egymás felett két rétegben feküdtek. 58 A késő-középkori temetőnek ezt a szakaszát az 5. számú sír fehér- és kék üveggyöngye, valamint III. Ferdinánd (1637-1657) ezüstdénár töredéke és a környékén előkerült késő-reneszánsz könyvveret-dísz 59 keltezi a XVI-XVII. századra. (VI. tábla 16-18., 20.) A 9. számú koporsós sír két csizmapatkója, valamint a növényábrázolásos, rátétlemezes bronzgyűrűje 53. Az ispánsági és nemzetségi központok építészettörténeti részénél kerül közlésre, valamint MAGYAR 1983., 1-52. 54. A gyöngyök elhelyezésére Id. HORVÁTH В., FA 21/1973/157-165. 55. SZABÓ K., FA 7/1955/125. 22., hasonló rozettadísz szerepel PARÁDI N„ FA 26/1976/151. 18. 4., a XIII-XIV. századi gyűrűn és BÁRDOS E., SMK 3/1978/195. és 222. XVI!. 33-45. 56. A tiszaörvényi kincsleletben lévő darabot HORVÁTH В., AÉ 97. 2/1970/131. 08. 132. közli. Az ezüst ruhacsatot PARÁDI N., FA 26/1975/140., 143. 14. 4. 1240 körüli időre datálja, a rézkarika BÁRDOS E., SMK 3/1978/220. 3-4., a töredékes, sodrott ezüst karika BÁRDOS E„ SMK 3/1978 208. 12-13., ezüst hajkarikák szerepelnek az esztergom^kovácsi sírban I. István dénárával keltezve; ZOLNAY L, AÉ 92. 2/1965/156. 6. kép 21-22. BÓNA I., AR 16/1978/129. 18. 57. A bronz tűk analógiáját BÁRDOS E., SMK 3/1978/208209. találjuk. és a kis, ón-ólom ötvözetből készült mellkeresztje is a jellegzetes késő-középkori temető melléklete. (VI. tábla 15., 19.) A temető feltárt részét a domb É-i szélén előkerült, a temetőnél korábbi épület, K-en és Ny-on pedig egy Árpád- és középkori vár sáncárka zárja le. A Ny—K-i tájolású, mellékletes síroktól 50 méterre, a mai ferences kolostornál, valamint a Várhegy 200— 300 méterre lévő déli végénél is hasonló tájolású csontvázak kerültek elő. A korábbi forrásadatok egyházakra, temetőkre vonatkozó adatai ellenére a segesdi királynéi ispánsági központ Árpád-kori temetői, illetőleg a rájuk utaló leletanyagok még ismeretlenek. 60 A babócsai nemzetségi központ helyén, a mai község belterületén négy, míg a Bolhó felé eső Ny-i dombján egy temető maradványa került kutatásra. Innen - a Leránt kertrészben már közölt — Ny—K-i tájolású, koporsós, többrétegű temetőjének 40—50 sírja érdemel említést. A sírok leletei között szerepel egy ón-ólomból készült kettőskereszt, a hozzá tartozó vaskarikára fűzött, háromszög alakú bronzlemezekből, fekete, zöld és fehér üveggyöngyökből álló nyaklánc. Ezek a 23—26. ábrán látható, különböző formájú üveggyöngyök a segesdi gyöngyökkel (17—18. ábra) mutatnak azonos formát. (II. tábla 1-2.) A rubinspinell köves bronzgyűrű, az ezüstszálak, a ruhadíszként használt, kis ezüst rozetta, a bronzkarika, valamint a jellegzetes középkori ruhakapcsok — a késő-reneszánsz könyv- vagy ládikadísszel egy részben — XV., de inkább a XVI-XVII. századi temető leletei. (II. tábla 3—26.) A segesdi temetővel megegyező keltezést bizonyítaná a szórványként előkerült arany Szent György érme. (7. kép 2—3.) 6i Végsősoron ezek a sírok egy templomkörüli temető javarészt elpusztított, a Ny-i domboldalon húzódó, külső, késő-középkori pereméhez tartoztak. A belterületen— a vár közelében lévő Templomdombon — találtunk egy — XV—XVII. századi kettőstorony alapja felett lévő — temetőt. A pusztulási rétegben előkerült I. Lipót — 1695-ös évszámmal ellátott 53. A felső rétegeket a szőlőültetéskor megsérthették, illetőleg eltávolították. Ezért nincsenek meg a sáncárkon belüli erődítések, építmények maradványai. A restaurálás után Árpád-kori (XI—XII. századi) kerámiaanyagot találtunk. 59. Hasonló SZ. KOROKNAY É., Magyar reneszánsz könyvkötések MF 6. Budapest 1973., 34. vagy az 51. ábrán látható. Igen közeli típusa az '56. (az 1520-as évekből) és a 61. (az 1569-es évekből származó) kötés. XVI. század elejére keltez egy vértesszentkereszti típust KOZÁK É., AÉ 2. 97/1970/28. 20. kép 10. 60. Az Árpád-kori leletanyagot tartalmazó település nyomai a ferences kolostorral szemben, tőle Ny-ra 100 m-re lévő másik földvárban kerültek elő. Valószínűleg ez templomos hely is volt. 61. MAGYAR K., SMK 3/1978/131-153., uő.: ÉT 1/4/1981/ 1IÎ5-T16. A 25 mim-es átmérőjű Szent György érmét ARATÓ BÉLA találta az 1950-es években. Ld. HUSZÁR L, Szent György érmék BHH II. Budapest 1940, 1-52., a kultuszra MAGYAR K„ SLÉ 2/1971/3-40.
