Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.
ISPÁNSÁGI ÉS NEMZETSÉGI KÖZPONTOK KUTATÁSA SOMOGYBAN I. 57 V. kép. 1. А 126. sz. bőröves sír. 2. A bőröv csatja és a szegecsek. 3. A 125. sz. gyermeksír az S végű haj-karikával. 4. Részlet, ikibontás közben. A sírokból előkerült pénzek 40 (IV. tábla 16-18.) a XIV-XV. századra datálják a leleteket. A különböző kések (V. tábla 6., 9.), valamint a temetőtől É-ra lévő — a pénzekkel a XIII—XVI. századra datált (III. t. 28-32.) — telep vas- és bronzleletei, az ismeretlen rendeltetésű (rovás?) feliratos bronz, a nyílhegyek, a kampók és más vastárgyak is a XIVXV. századi időszak biztos keltezői. 47 (V. tábla 10-11., 16., VI. tábla 1-14.) 6. A BŐI NEMZETSÉGI KÖZPONT KEGYÚRI EGYHÁZÁNAK DATÁLÁSA Az 1979-es ásatások során nyert régészeti bizonyítékok, valamint az előkerült leletek értékelése alapján biztosnak látszik, hogy a belméretben 26 m-es hosszúságot elérő, félkörívvel záródó egyházat — a döngölt téglával és homokkővel bélelt agyagalapokra - a római, illetőleg a jellegzetes Árpád-kori téglaanyag felhasználásával, legkésőbb a XII. században építették. Az egységes építési periódusra utalnak a templom északi hajófalánál az agyagalapozásban előkerült hullám-, illetőleg körömbenyomással, bevágással díszített kerámiatöredékek/ 18 (3. kép 1., 6. kép 1., 3.) Ehhez a korai periódushoz tartoznak a IX. szelvény legalsó, harmadik rétegének a sírjai. (10. ábra.) Az Árpád-kori, de a XIV. századi periódus sírjai is a támpillér agyagalapozása alá kerültek. A támpillér fala két XIV. századi sír lábszárcsontját levágta. (4. kép 1-4.) Az itt, illetőleg a DNy-i támpillér közepében előkerült pénzleletek valószínűsítik, hogy a támpillért a félköríves templomnál később, a XIV. század végén, a XV. században készíthették el. Ekkortájt építhették a bejárati tornyot is. Keltezésüket igazolja az ÉNy-i 46. A síroknál előkerült pénzek a XIV. század végére és a XV. század elejére, valamint a szórványosan előkerültek a XV. század első felére, közepére és a század végére keltezhetőik. A második réteg ennélfogva a XIVXV. századra datálható. A harmadik az Árpád-kor ХИ— XIII. századi szakaszára. 47. A település emilített vasleletei javarészt a késő-iközépkori, pénzeikkel datált házakból, illetőleg azok szemétgödreiből kerültek elő. 48. A bevágott és vonalkázott típusú kerámiák dotálására SZABÓ J., EMÉ 13/1975/1-6., aki a XII. századra, míg KOVALOVSZKI 11980., 20 t. 9. a XI—XII. század fordulójára keltezi. Hasonló a véleménye M ESTERHÁZY K.nak, Nemzetségi szervezet és osztályviszonyok kialaíkulása a honfoglaló magyarságnál. Budapest 1980., 3. kép 2., 4., 7. (továbbiakban: MESTERHÁZY 1980.).
