Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.

ISPÁNSÁGI ÉS NEMZETSÉGI KÖZPONTOK KUTATÁSA SOMOGYBAN I. •55 ábra.) Az egyetlen téglasíros temetkezésnek a szentély és a hajó találkozásánál, a diadalívnél, kívül elhelyezett kisgyermek sírja tekinthető. (3., 8. ábra.) A 129. sírnál előkerült tégla és homokkő, a 125— 126. gyermeksíroknál talált téglák, a 11/1. szelvényben, a templom hajója agyagalapozásának átmetszésekor előkerült csillámos homokkő, illetőleg téglák típusával egyezik meg. A templom szentélyének alapozásában is ugyanez a homokkő és tégla található. Ez a tény a templom és a sírok egyűvétartozását, azonos időben való keletkezését is jelentheti. Az is biztosnak látszik, hogy a szentély, de a hajó agyagalapja is az Árpád-kor korábbi időszakára keltezhető. (3-4., 9-10. ábra.) Az is megfigyelhető volt, hogy az Árpád-kori rétegnél inkább több a felnőtt. És a gyermek, a serdülő eltemetésének a szokása nyolc esetben jelentkezett. A XIV-XV. századi, de főleg a második rétegnél a serdülő- és a gyermeksírok voltak nagyobb számban. Ide sorolhatók a pártadísszel ellátott leánykák sírjai is. (9. ábra.) A kéztartásnál - az Árpád-kori rétegnél is - általában a kéz medencére helyezése figyelhető meg. A medence felett keresztbe téve két esetben, a test mellett három esetben találjuk meg a karokat. A csak az egyik kéznek a medencére történő helyezése ugyancsak három esetben rögzíthető. (10. ábra.) A XIV-XV. századi rétegnél a kezeket a medencén, illetőleg a medence felett keresztben helyezték el. (9. ábra.) Az Árpád-kori 123-as és 145-ös, valamint a 114-es és 135-ös sír is összetartozik. Ezeknél az anyát a gyermekével temethették el. (10. ábra.) 5. A SÍROK LELETEI Az Árpád-kori temető feltárt sírjainál kevés leletanyag került elő. A 143. számú sírnál csupán elszenesedett szervesanyag, oxidálódott vasmaradvány volt. Ezenkívül csak három serdülőkorú gyermek sírjában találtunk mellékleteket. A 115.-nél két bronz37. A szegényes leletekre vonatkozóan LOVAG ZS., AH 2/2/1974/382., a bronz függőre BÁRDOS E., SMK 3/1978/191-192. 38. SZABÓ K., Az alföldi magyar mép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. Budapest 1938., 29. 53. (továbbiakban: SZABÓ 1938.), ő a XI—XII. századra keltezi., PARÁDI N., FA 26/1975 119-161., KOVALOVSZKI J., Településásatások Tiszaeszlár—Bashalmon FAH Budapest 1980., 9-107. (továbbiakban: KOVALOVSZKI 1980.). 39. Uo. 40. BÁRDOS E., SMK 3/1978/210-211. 41. A., RUTTKAY Stredoveké umelecké remeslo Tatran DUS/1979/86. 52. (továbbiakban: RUTTKAY 1979.), valamint PÁLÓCZI H. A., CU 4/1976/298. 23., uő.: FA 26/1975/187. 3. és a Kaposvár, 61-es számú út leleteinél BÁRDOS E., SMK 3/1978/XVII. 2., 12-17. ötágú, levelesebb rozetták vannak. 42. Oroszlángriff Csutan (GEREVICH L, BpR 13/1943/31. kép 39. sírnál kisebb és nem gyöngysoros keretben függő (IV. tábla 11-12.), az egyiken kúpalakúra hajlított csüngő dísszel, míg a 125.-nél két nagyalakú bronz S végű hajkarika (5. kép 3-4., IV. tábla 14— 15.), illetőleg a 126-nál egy bronz szegecsekkel díszített bőröv maradványai voltak. (5. kép 1—2., IV. tábla 21-36.) Az előkerült bronzfüggőnk — S végű hajkarikás típusai a XII. század második felére keltezve

37 — a Kaposvár, 61. számú út középkori temetőjének 524., valamint a Malimba—cseresi temető 253. számú sírjában található meg. A két nagyméretű S végű hajkarikához hasonló típust Parádi Nándor, Kovalovszki Júlia is közöl.

38 Parádi a XII-XIII. századra, Kovalovszki Júlia a X—XII. századra datálja.

39 Ugyanakkor a Kaposvár, 61. sz. úti temetőnél is ezek a XII-XIII. századi keltezésű darabok kerültek elő.

40 Az említett leletek és a hullámvonalas kerámia a bőröves, a bronz szegecsekkel díszített sírt is (IV. tábla 21-36.) mindenképpen a XII-XIII. századra keltezik. Az Árpád-kori és a XV. századi sírok közötti időszak sírjainak leleteihez a IX. számú szelvény zöld- és fekete színű üveggyöngyei (IV. tábla 1.), valamint a bronz rozettás pártadíszek (IV. tábla 2-6.) tartoznak. Hasonló, de csillag alakú bronz dísszel (IV. tábla 910.) látták el a 10. számú sír pártáját.

41 Az 1. számú kutatóárok 1. sírjából a jellegzetes, nagyobb méretű oroszlán-griffes díszű bronzkorong a koponya homlokrészére tapadva került elő.

42 (IV. tábla 37-38., 7. kép 1.) A leletek között ugyancsak megtalálhatók az ezüst spiráldíszek (V. tábla 13-14.), amelyek rozetta formában díszítették a fejen lévő pártát.

43 A sima lemezből, illetőleg huzalból kalapált gyűrűk (IV. tábla 7-8.) is a korszak jellegzetes típusai. A különböző szelvényekből, főleg szórványként előkerült nagyméretű övcsatok (V. tábla 1., 5., 7., 12., 16.) a széles, XIV-XV. századi, inkább lovagi övek tartozékai lehettek.

44 S ugyancsak szórványként kerültek elő a kisebb méretű övek bronz, hernyó (V. tábla 15.), illetőleg növényindás veretei. (III. tábla 27.)

45 oroszlángriffek vannak, valaimint oroszlán sima keretben (RUTTKAY 1979., 85. 52.) a XIII. század végére, illetőleg a XIV. századra keltezve. A XIV. század hasonló jellegzetes sasos, sárkányos, oroszlángriffes stb. verettípusait, tárgyait látjuk KŐHEGYI M., CU 1/1972/ 205-213. 43. Analógiái Kaszaperen (BÁLINT A., SZD 14/1938/145. 2., 3. kép), Csuton (GEREVICH L, BpR 13/1943/116-117. 9—10. kép), valamint a Kaposvár, 61. számú útnál (BÁRDOS E, SMK 3/1978/207. II. t., 210. V. t. 3., 13., 16., 22-23., 25., 215. X. t. 46., 22. XVII. t.) és Nagytályán (KOVÁCS В., EMÉ 10/1972/150. 1., 5.) kerültek elő. 44. A 126. számú Árpád-kori gyermeksír ővjének kivételével mind a nagyobb, a szélesebb övek tartozéka volt. 45. A növényindás öv analógiája az Aranyegyház 35. sír pártaövén található (SZABÓ 1938., 68. 348.), valamint a XIV. századra datálva (RUTTKAY 1979., 48. 82.), valamint ÉRI-BÁLINT 1959., 18. ábra 1.