Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Honti Szilvia: Rézkori temetkezés Balatonbogláron

RÉZKORI TEMETKEZÉS BALATONBOGLÁRON m egy gömbszelet alakú tál külső oldalán.

29 A fonyódinál idősebb környezetből említ Torma I. a Pilismarótbasaharci temető 386. és 397-es sírjából ilyen módon díszített tálakat.

30 Később a minta lazább elrendezésű, gyakran szabálytalanul kialakított lesz. A 4., 7. és 14. sz. tálak külső oldalán találkozunk vele. Magyarországi, fonyódi típusú leletek között Fonyódon kívül

31 ismerjük Pariból

32 és szórványleletekből,

33 élőfordul Szlovákiában is.

34

..A 7. sz. tálon egysoros, vízszintes zeg-zug mintával együtt jelentkezik, ezt a díszítést V. NémejcováPavúková is az idősebb leleteikre tartja jellemzőnek,

30 Maié Kosihyn

36 vagy fiatalabb leietek között Cerveny Hrádokon

37 találkozunk vele. A 15. sz. töredéken egy sor vízszintesen bekarcolt zeg-zug minta alatt szinte rendszertelenül bekarcolt vonalak figyelhetők meg (II. t./5.), a díszítés a fonyódi 18. sír egyik tálának

38 díszítéséhez lehetett hasonló. A 7. sz. tálon megfigyelhetjük az edényperem felülről való benyom kodását. (III. t/l., 5. kép.) E díszítésfajta előfordulását Szlovákiában V. Némejcová-Pavúková gyűjtötte össze. Az általa említett példák fonyódi típusú leletekből (pl. Tekovsky Hrádok)

39 és az idősebb klasszikus badeni kultúrából ismertek (Cerveny Hrádok, Nevidzany, Svodín).

40 Az idősebb leletekre a 7. sz. táléhoz hasonlóan finoman kidolgozott díszítés jellemző, a fiatalabbak között az egész mély, széles benyomkodás gyakori. A boglári tálaknak egy kivételével alagútfülük van. A 7. sz. tál vízszintes nyílású alagútfüle a már több ízben említett fonyódi táléhoz hasonló,

41 függőleges, fenékig lefutó lka nnel úrázásával. (III. t./2.) Perem fölé emelkedő sima vagy függőilegesen könne! urazott szalagfüles tálak és csészék a bolerázi csoporttól a klasszikus badeni kultúráig ismertek. A 6. sz. csésze szalagfüle halványan kannelúrázott (I. t./5.), az ennél fiatalabb tálaknak ezzel szemben gyakran ansa Iunatás fülük van (így egy Pilismarót—'basaharci tálnak

42 vagy egy Cerveny hrádokinak),

43 vagy a fülükön kis fogazott bütyök van/

1

'

1 ezekre már a lekerekítettebb oldal a jellemző. Az ilyen típusú fülkiképzés a fonyódi leletek között nem ismert. Tehát a tálakat formájuk és gazdag, kombinált díszítésük egyaránt a Fon y ód-Tekovsky Hrádok típusú leletek közé sorolja. KORSÓK A sírban és a sír földjében talált három korsóra, illetve korsótöredékre - 5. sz.: II. t./2., 8. sz.: .1. t./4., 13. sz. töredék — bár igen különböző nagyságúak, egyformán a hengeres vagy enyhén ívelt nyak, a rövid, lekerekített váll, a csonikakúpos alsó rész a jellemző. Valószínűleg a sír földjéből élőkerült töredéknek is perem fölé emelkedő szalagfüle volt. Tehát mindhárom ugyanannak, a jól meghatározható kapcsolatokkal rendelkező típusnak a változatai.

45 Az 5. sz. korsót (II. t./2.) enyhén kihajló nyaka, zömök teste, hasámak ferde és függőleges kannelúrakötegekből álló díszítése, a nyak alsó részén körbefutó besimitott vonalaik a fonyódi

46 és a Sopron—burgstalli

47 korsókhoz teszi hasonlóvá. Hasonló a formája a sarovcei, csontvázas sírból származó korsónak is, de ennek fülkiképzése más,

48 s Vucedolról

49 is előkerült hasonló környezetből ilyen. A pari telep korsóin is megtaláljuk a farkasfogszerű kannelúradíszt,

50 a nyak alsó részének kan nel úrázását,

51 a vállból induló szalagfület,

52 s ezek a korsók is csonkakúpos aljúak,

53 s hengeres vagy alig ívelt nyak jellemző rájuk.

54 A 8. sz. zömök, kis korsónak (I. t./4.) hasonmását találjuk meg a fonyódi temetőben.

55 Ezekhez hasonló egy Keszthely környéki

56 és egy zebegényi

57 edény is, de ezeknek már ansa Iunatás kiiképzésű a fülük, az előbbieknél nagyobbak és kevésbé zömökek. Hasonlóan függőleges kannelúra díszíti a 13. sz. korsótöredéket, formája leginlkább az egyik, ugyanolyan díszítésű pari töredékre emlékeztet.

58 A nagyobb és a kisebb korsóváltozat is jól elhatárolható a bolerázi csoport korábbi típusaitól, melyekre a gömbös test, az egészen rövid, csonkakúpos nyak, a kihajló perem a jellemző.

59 Kannelúradíszítésük finomabb, szabályosabban kidolgozott. A fonyódi 29. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: ARoz 31. (1979) 387. 30. TORMA I.: 1973. 498. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1970-76) 47. 31. Banner, 1956. XI. t./8., ХИ. t./10. 32. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 2. kép/6., 3. kép/14., 7. kép/4., 11. kép/11. 33. Fsztergom-Duna-dűlő II.: MRT 5. (Bp. 1979.) 8/77. Ih.: 6. kép/6. 34. NÉMHJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 51. kép/ 5., 54. kép/16-17., 58. kép/1-2. 35. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 263. 36. Uo.: 66. kép/fenn. 37. Uo.: 26. kép/12. 38. Banner, 1956. XII. t./20. 39. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ., V.: SA 22. (1974) 58. kép/2., 59. kép/2. 40. Uo.: 269. 41. Banner, 1956. XII. t./10. 42. Banner, 1956. XIII. t./14„ 18. 43. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 23. kép/10. 44. Uo.: 40. kép/11. 45. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 29. (1981) 3. kép „G" típus (kivéve G/1). 46. Banner, 1956. XI. t./10., XII. t/9. 47. Uo.: I. t./1-З. 48. Slovensiko v mladsej dobé komennej. Bratislava, 1970. LXXIII. t/4. 49. SCHMIDT, R. R.: Die Burg Vuĉedol, Zagreb, 1945. 25. kép/1. 53. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 10. kép/4-5. 51. Uo.: 3. kép/6., 10. kép/5. 52. Uo.: 8. kép/2-3. 53. TORMA I.: VMMK 8. (1969) 7. kép/10. 54. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 51., 8. kép/1. 55. Banner, 1956. XI. t./3. 56. Uo.: IV. t/3. 57. Uo.: XXV. t/21. 53. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 8. kép/1. 59. TORMA I.: 1973. 3. kép/2., 4., 5. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 29. (1981) 2. kép G típus.