Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

272 MÚZEUMI KRÓNIKA A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény munkálatai Építés: elkészült a nagybajomi istálló zsúpolása, falazása, a csökölyi kettős-kamra váza, zsúpolása, a csökölyi telek kerítése, kapuja, a csökölyi pajta kapuja, a csökölyi lakóház tüzelőberendezése,, ablaka, a nagykorpádi lakóház zsúpolása, a kopárpusztai harangláb felállítása, a zselickisfaludi présház alapozása. Épületvételek, bontások Megvásároltuk a csurgónagymartoni sertésólat, a bodvicai istálló, a somogyszobi lakóházat. Lebontásra és átszállításra került a zselickisfaludi pince, a csurgónagymartoni sertésól, a szőlőskislaki harangláb. Előkészítettünk egy somogyszobi méhes, hidas és egy görgetegi istállós-pajta vételét. 2.2.3. Folklorisztikai gyűjtés Együd Árpád Kisbárapátiban, Toronyban, Böhönyén, Szántód-Somoson és Szennában végzett gyűjtőmunkát. Kisbárapátiban Tóth Imrénél korábbi gyűjtését egészítette ki (pásztornóták, betyárdalok, balladák). Toronyban Kiskó Jánosnétól szakrális anyagot gyűjtött. Böhönyén Kaszán Jánostól balladákat, pásztordalökat, Szántód-Somoson Vári Istvánnál gyemekjátékokat rögzített magnóra. Szapu Viola Segesden és Szentjakabon végzett gyűjtéseket. Segesden a búcsú témakörében, Szentjakabon pedig cigánymesék után kutatott. Népnyelvi kutatás, gyűjtés Király Lajos főiskolai docens, külső munkatárs 1980-iban a nyelvatlasz adatgyűjtését tovább folytatta a megye területén. A 280 pontból álló kérdőívet összesen 38 községben gyűjtötte fel. A gyűjtött anyagot nyelvatlasz-térképre írja, és minden kérdőpontnak (280) külön térképlapot fektet fel. 2.2.4, Gyüjteménykezelés, nyilvántartás Az RRM néprajzi részlegének gyűjteménykezelője 1980. december 15-ig dr. Knézy Judit volt, feladatát Kapitány Orsolya vette át. Csurgón ezt a feladatot Witt Lászlóné, Marcaliban pedig N. Kapcár Rozália látja el. A néprajz leltározási gondjai csak részben megoldottak. A raktár céljára bérelt épületek nem megfelelő páratartalmúak (Várda, Zselickisfalud). Csurgón a raktározási gondok egyelőre megoldódnak, ha az alsóki iskola helyiségét bepolcozzák. Marcaliban nagyon szűkös körülmények között vannak a tárgyak, ezért indokolt, hogy az eddig kellékesraktárként használt helyiséget néprajzi raktárnak alakítsuk át. (1981.) 1980-ban bekerült tárgyi anyag leltározását és kartonozását folyamatosan végeztük. Az 1979. évi leltározáshoz a még hiányzó kartonokat pótoltuk. A megvásárolt tárgyi anyag közül 528 db-ot vettünk szakleltárba. A szenyéri és somodori tárgyakat csak gyarapodási naplóba jegyeztük be. Ez kb. 325 db tárgy. Nem vettük a múzeum törzsanyagába megfelelő szakértői véleményezés hiánya miatt a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum padlásáról előkerült szíjgyártó szerszámokat. 1980-ban az RRM-ben közel 600 db tárgyról készült leírókarton, ill. mu ta tó karton. A csurgói gyűjteményben a gyűjtött 119 db tárgy beleltározott, de a leírókartonok és mutatókartonok készítése itt még nem indult meg. Marcaliban a gyűjtött 272 db tárgy szakleltárba lett véve, kartonozása és mutatózása folyamatosan történik. A gyűjtőuta'k során készült fényképek leltározásához és kartonozásához szükséges adatok az adattárba kerültek, így folyamatosan készültek a fotókartonok is. A fényképek, földrajzi és tárgyi utalókartonjai is folyamatosan készülnek. A kiállításokban szereplő tárgyak (Zamárdi, Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény lakóházai, megnyitott épületei, Marcali kiállítás) jegyzékei elkészültek. Kiegészítettük és ellenőriztük a koraibban elkészült jegyzékeket. Kapitány Orsolya megkezdte a mozgási napló szerepét betöltő utalók készítését, amelyeket a leírókartonok mellé helyezünk el. Csikvár Gábor megkezdte a hangarchívum anyagának tartalmi mutatózását. 2.3.5. Tudományos kutatás, feldolgozás Knézy Judit (elkészült kéziratai) — A nagycsaládi rendszer felbomlása a belső-somogyi falvakban (1860^1930.). — Paraszti faművesség a Zselicben. — A dél-somogyi magyar és horvát nők szerepe a hagyományőrzésben. — A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény ismertetése (leadva Corvina kiadónak a Magyarországi Szabadtéri Múzeumok с kiadványba). — Mit ettek eleink с dolgozat, részlet a Somogy megye népi táplálkozása с kandidátusi disszertáció első fejezetéből. Somogy (1980) 5. számában jelent meg. — Somogy Néprajza II. kötet szerkesztési, nyomdai korrektúra munkái. (Megjelent 1980. végén). — Részvétel a Somogyi Honismereti Híradó szerkesztési munkáiban. Együd Árpád — Kaposváron megverték a rézdobot (100 somogyi népdal). — Somogyi gyermekjátékok és sportszerű játékok (kézirat). — Bolygó zsidó mondája a somogyi néphagyományban (Zsidó Évkönyv 1979/80.). — Sárközy István a költő. — Sárközy István verseskötetének ismertetése (S. N.). — Megemlékezés Bálint Sándorról (S. N.). — Búcsúsok és históriások nyomában (gyűjtött anyag rendezése). Szapu Viola — A segesdi búcsú (Somogy 1980/5. számában jelent meg). Sasi János — A zselickisfaludi pince bontása és áttelepítése — Somogyi Honismereti Híradónak leadva. Witt Lászlóné — Csurgónagymarton népviselete (1980/2. Somogyi Honismereti Híradó). Csepinszky Mária — Karácsonyi szokások Szennában (1980/1. Somogyi Honismereti Híradó). N. Kapcár Rozália — Szőkedencs népélete (1980/1. Somogyi Honismereti Híradó). 2.3. Régészet 2.3.1. A szakág általános jellemzői Az SMMI-nek 1978 óta 3 régésze van. Szűkebb szakterületi elosztás szerint egy őskoros (Honti Szilvia), egy népvándarlás-koraközéplkoros (Bárdos Edith) és egy középkoros (dr. Magyar Kálmán). Erőteljesen jelentkezik egy rómaikoros szakember hiánya — ez csak részben pótolja a megye területén dolgozó külső munkatárs (dr. Tóth Endre M NM). Az SMMI régészeti munkáira elsősorban a leletmentés jellegű feltárások jellemzőek. A 3 szakember képességeihez és energiáihoz viszonyítva többre is képes lenne — mindez azonban elsősorban az anyagi alap biztosításának függvénye. 1978-tól minden évben mindössze 200 000 Ft jutott régészeti feltárásokra a múzeum költségvetéséből. Szükség lenne egy bizonyos fokú csoportmunka — avagy ún. régészeti vezető általi összefogottság. Pillanatnyilag megyén belül is izoláltság jellemző az egyes kutatók munkájára. 198Э. év elején felmerült az osztályosítós kérdése, ami formálisan részben meg is történt, gyakorlatilag azonban nem került jóváhagyásra, illetve megvalósításra. A régészeti csoporthoz tartoznak az ún. régészeti aszszisztensek, a középkáderek. Gyakorlatilag jelenleg egy fő, Trunk Károly személyében, aki aktívan részt is vett mind a feltárásokon, mind egyéb belső múzeumi munkálatokban. Baják Sándorné gyes-en van, előreláthatólag 1981. év első felében jön vissza dolgozni, — ami nagy előnyt jelentene a múzeumnak a rajzoltatási problémák megoldása szempontjából.