Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

MÚZEUMI KRÓNIKA 261 A SOMOGY MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK BESZÁMOLÓ JELENTÉSE AZ 1979-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL I. A múzeumi szervezet fő célkitűzéseit megvalósította. Az egész múzeumi munkában vallóban összehangoltabbá és kiterjedtebbé vált a tudományos, gyűjtő és feldolgozó te­vékenység; tovább javult a múzeumi propaganda, a köz­művelődési program szervesebben illeszkedett az általános múzeumi tevékenységbe és szervezettebben kapcsolódott a társszervek rendezvényeihez; élőbb kapcsolatot tudtunk te­remteni a termelési közösségekkel, az iskolákkal, a külön­böző tömegszervezetekkel és mozgalmakkal!. A tervezett hálózatfejlesztést - egy-két hónapos csú­szással — végrehajtottuk. Májusiban felújítva és eredeti bútorokkal berendezve megnyitottuk a somogytúri Kunffy kúriát, melyben a régebbtől működő műterem mellett je­lentős számú Kunffy-festményt tudtunk kiállítani a mester fő művei közül. Októberben — a múzeumi hónap idején — tekinthették meg először a látogatók a Szennai Szabadté­ri Néprajzi Gyűjtemény új létesítményét a kisbajomi lakó­házat és portát. Október helyett december 2-án nyílt meg a felújított zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum. Ugyancsak decemberben adtuk át a barcsi Dráva Múzeumot, mely­ben ideiglenes (időszaki) kiállításókat láthat a közönség. Az eredeti tervtől eltérően nem egy szint, hanem két szin­ten nyílt kiállítás, de kiállításra készen áll a harmadik szint is. Az állandó kiállítások elkészítése, a helyi gyűj­tésen alapuló múzeum kiépítése a jövő évek feladata. A rövid ideje nyitvatortó barcsi múzeum iránt nagy az ér­deklődés. A műtárgyvédelemhez szükséges korszerű raktározás fel­tételének megteremtésében mérsékeltebben léptünk élőire. A batéi raktár — pénzügyi fedezet hiányában — nem ké­szült el. A zalai Zichy Mihály kúriában azonban jelentős raktár­helyet nyertünk, ahova a korszerűtlen várdai raktár egyes veszélyeztetett anyagait átszállítjuk. A tervezett létszámfej­lesztést megvalósítottuk. II. TUDOMÁNYOS MUNKA A) Régészet 1. Ásatások Somogyváron 1979-ben sem folytatódott az ásatás. Ter­vünkben ez nem is szerepelt, mivel 1977-ben és 1978-ban sikertelen kísérletet tettünk az ásatás folytatására. Bakay Kornél ugyanis 1978 végéig sem teljesítette az ásatási bi­zottság által 1977-ben megállapított dokumentáció kiegé­szítését. A dokumentáció teljessé tétele 1979-ben sem tör­tént meg. Az OMF ennék ellenére — eredetileg váMalt kö­telezettségének megfelelően - példásan folytatta a feltárt terület helyreállítását. A bazilika félújítása jelentős mér­tékben előrehaladt. A kolostor felújításának befejezéséhez szükséges lenne a Ny-i szárny feltárására (amely ugyan az 1976-os ásatási programban szerepelt), másfelől a a szakfelügyelet által is hiányosnak minősített ásatási do­kumentáció kiegészítése. Dr. Magyar Kálmán régész-főmunkatárs folytatta a ba­bócsai leletmentő ásatást, s megkezdte Bodrogon a Bő nemzetség kegyúri monostorának régészeti kutatását. Ezen kívül leletmentő ásatást végzett - közvetlen veszélyeztetett­ség miatt — Somogyváron (a Gyógypedogógiai Inézet parkjában). Az ásatási dokumentáció elkészítése folya­matban van. Magyar Kálmán leletmentő helyszínelést, terepbejárást végzett Hedrehelyen, Somogyaracson, Segesden és kör­nyékén, Kötcsén, Szólódon, Nagycsepélyen, Vízváron, Ber­zencén és Kaposváron. Segesden az ő irányításával emel­ték ki a Mária sziklakápolna falában levő reneszánsz kö­vet, s helyezték el a római katolikus templomban műemléki helyreállítás céljából. Bárdos Edith folytatta az 1977-ben megkezdett lelet­mentő ásatást a Kaposvár 61. sz. tehermentesítő út mel­letti lelőhelyen. A temetőben 307 sírt tárt fel. A sírokból a szokásos leletanyag került élő, de az 1109. sz. sírból egy Stephanus Rex feliratú pénz is, melynek ailapján a temető használatának kezdete korábbra keltezhető, mint eddig fel­tételeztük. Az É—D-i irányú kutatóárakban még 20 m szélességben folytatódik a temető É-i irányban, utána pedig a közép­kori település XIII—XIV. századi részét találta meg az ása­tó régész (cölöpépítímény, gabonatároló vermek, házhoz tartozó kemencemaradványt stb.). Bárdos Edith ugyanezen a lelőhelyen, a domb K-i olda­lán avar temető nyomaira bukkant. Itt kb. 350 m 2-nyi te­rületen 23 sírt, valami int a sírok között egy középkori sze­métgödröt (benne egy átfúrt, IV. István korabeli érmét) tárt fel. Az avar temető a sírok leletei alapjain (edények, hurkolt végű hajkorilkák, ikergyöngyök) a VIII—IX. századra datálható, kései avar népesség temetője. Az ásatási doku­mentáció elkészítése folyamatban van. Az éves tervben szereplő „A Kapós mente avar temetői" с kutatási téma keretében elmaradt a leletmentő ásatás a Kaposvár 33. sz. lelőhelyen, mert pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre, másrészt a Kaposvári Közúti Építő Vállalat 1979-ben eltekintett az itteni tereprendezési munkálatoktól. Bárdos Edith — a leletbejelentések alapján — 11 község­ben végzett helyszínelést, kisebb volumenű leletmentést (Kötcse, Gadács, Nemesvid, Toponár, Balatonberény, Sió­jut, Zamárdi, Igal, Kaposújlak, Karád, öreglak). Honti Szilvia Siófokon végzet kisebb méretű leletmentő ásatást a homokbánya területén, ahol különböző korú te­lepülések 14 objektumát tárta fel. Köztük a késő bronzkori urnamezős kultúra egy tapasztott aljú házának töredékét lesározott aljú gazdasági épületet és más gödröket. Ró­mai korból való gödröket (gabonatárolókat?) is talált, ko­rai római (I—III. századi) emlékanyaggal. Ezenkívül a kö­zépkori Fok falunak egy XII—XIII. századi kővel körülrakott tűzhelyét és egy gödrét is feltárta, melyben korongolt bel­ső füles bogrács töredékei kerültek elő. Honti Szilvia Wollák Katalin közreműködésével folytatta a Ságvár—Alirét több kulturás településeinek feltárását. 35 objektumot tártak fel (500 m 2-es területen). Megtalálták a települések K-i szélét, de a többi három irányban még folytatódik. A késő bronzkori urnamezős kul­túrának számos tapasztott aljú, cölöpökön álló tetőszerke­zetes gabonatároló verme került elő, legtöbbjük méhkas alakú. Egy ép edény (fazék), két bronz tű, egy lábalakú edény töredéke képezi a fontosabb leleteket. Az újkőkori lengyeli kultúrának az objektumai az út mellett sűrűsöd­tek, egy lob. 4x2 m-es lakóházat (?) is sikerült megtalálni. Az itteni léletanyag: pattintott kora- és abszidiánpengék, csont simító. A roma ikor elejéről (I. szd) egy nagy (6x6 m-es) lekerekített négyszög ailaikú, erősen földbevájt, ta­pasztott aljú házat tártak fel gödrök mellett. Itt a sok jól korongolt kelta jellegű szürke kerámián kívül fekete, félko­rongolt rossz minőséqű házi kerámia is előkerült, nagyon kevés importanyaggal, (festett üveg, terra sigüllata). A te­lepülés a kelta őslakosság faluja lehet. Nagyon kevés le­letanyag a kora bronzkori zóki kultúrából is előkerült. Az ásatási dokumentáció készül. Honti Szilvia — leletbejelentés alapján — Balatonboglá­ron végzett egy kisebb volumenű leletmentést. A lakóte­rületen levő házak között hulladékréteget és egy kisebb cölöpszerkezetes építményt talált (az újkőkori vonaldíszes kerámia elnevezésű kultúra dunántúli csoportjának lelet­anyagával). Ezen kívül a Fejér megyei Múzeumok Igazga­tóságának felkérésére Kápolnásnyék — Vörösmarty ház kör­nyékén egy bronz kori temető leletmentését végezte (63, a vatyai kultúrába tartozó urnasírt tárt fel). A Balatonboglár—Várhegy őskori (késő bronz kori — ko­ra vaskori) erődítet telep sánc átvágását nem tudtuk elvé­gezni, mert kiderült, hogy ez nagyobb volumenű munka,

Next

/
Oldalképek
Tartalom