Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety hadosztálynál 1849 nyarán.
fELDERÍTÖ ÉS INFORMÁCIÓS JELENTÉSEK A KMETY HADOSZTÁLYNÁL 1849 NYARÁN 219 mósozott. Feladatául korábban Debreceniben azt jelölték meg, hogy Veszprém irányából összeköttetésbe lép Komárommal és ha Bem átlépi a Duna vonalát vele is tartja az összeköttetést. Miután Budát a magyar csapatok, köztük Kmety is elfoglalta, új feladatot kapott, ez pedig PápaM a real és Rába vidékének a biztosítása, megtartása, illetve a felszabadítása volt. Miután egységeit Fejér és Veszprém megyei újoncokkal feltöltötte és egy új zászlóaljat szervezett, hadosztálya alá 5 honvéd zászlóalj, 2 vadász-, 1 utász-, 8 huszárszázad, 8 hatfontos, 7 lovasütegbeii ágyú, 2 röppentyű löveg, összesen 5 1/2 zászlóalj, 8 lovasszázad és 17 ágyú, vagyis 5700 honvéd tartozott. 15 Görgey István szerint feladatául meghatározták, hogy az új felállás szerint a szélső balszárnyat képezze és az átkel őponto'kat: Marcoltő, Malomsok, Mórichida biztosítsa, a hidakat szállja meg, a többieket pedig rombolja le, illetve az ellenség átkelését akadályozza meg. 16 Május végén saját balszárnyával, illetve hadosztályának a zömével biztosította a Sárvár-, Veszprém-, Székesfehérvár utat. A hadosztályát önálló tevékenységgel Tét és Marcaltő 'körzetében megbízták, mely az üchtritz és a Pongráczféle dandá rákból állott. Ebből az időből keletkezett a dokumentumok közül a 2—12. számú irat. Közülök érdeklődésre a két Noszlopy irat tarthat számot, melyből Kmety megtudhatta Dél-Dunántúl legjelentősebb megyéjének népi felszabadítását. (9. és 12. sz. irat.) A felderítő, valamint az információs jelentések, megközelítően pontos adatokat szolgáltattak a nyugati országrészen megszálló császári erőkről és elhelyezkedésükről. Kmety katonai karrierjének csúcspontjához június 13-án, a csornai győzelmével jutott. Klapka aznap délélőtt figyelmeztette, hogy a Wyss-féle osztrák dandár négy nappal korábban Csornára érkezett. Mikor Téten értesült Klapka tájékoztatásából az ellenségről, június 12-én délután Móritíhidánál helyreállította a rábai hidat, majd átkelt. Másnap hajnalban két részre osztotta hadosztályát. Az egyiket, mely 3 zászlóaljból, 6 lovas századiból, 1 lovas ütegből és 2 röppentyű ütegből állott Kapuvár felé irányította, hogy az ottani ellenséges ezredet elvágja, míg ő vezette a Csorna ellen támadó erőket, mely 2 honvéd és 2 vadász zászlóaljból, 2 század huszárból és 1 gyalog ütegből állt. 17 Kmety erőltetett menetben, június 13-án hajnali 5 órakor ért Csorna alá és szinte azonnal támadásba lendült. A magyar támadás déli és keleti irányból hajnalban indult, miközben egy huszár osztag elzárta a Bő15. GELICH: 3. kötet: 497. old. 16. GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből élmények és benyomások. Bp., 1888. 484. old, (Tovább: GÖRGEY István.) 17. GELICH: 3. kötet. 514. old. 18. BÁNLAKY József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának 'katonai története. 3. kötet. Bp. 1898. 52-54. old. (Tovább: BÁNLAKY 3. k.) 19. KIRÁLY Iván: Az 1849. június 13-án lezajlott Csornai ütközet krónikája (én.) 10. old. (Tovább: KIRÁLY.) sárkány felé vezető utat. Wyss reggel 8 óra tájban a magyarok fölénye és a bekerítés veszélye miatt viszszavonulásra adott parancsot. 18 „Csornának hosszú és széles utcái vannak. Három utcában folyt az elkeseredett harc. Nagy volt az elesettek, nagy volt a sebesültek száma mindkét részről. Egy órai harc után vitézeink a piacon találkoztak. Mindenütt győztesek voltak. Wyss tábornok, dandárparancsnok a piacon egyik honvédtiszt által meglőve esett el. Az ellenség gyalogsága szerencsésen elmenekült, mert vitézeink annyira ki voltak merülve, hogy a futó ellenséget nem bírták üldözni." 19 A Bősárkány felé menekülő császáriakat a szerencse is oltalmába vette, mivel a Klapka által küldött Zambelly ezredes üldöző csoportja megkésett. Maga Schlik a'ltábornagy, aki Wyss segítségére sietett, a vesztes csata után jobbnaik látta Bősárkány elhagyását és a Repce gátja mögé vonult. 20 Kmety június 16-án Téten kelt részletes jelentésében beszámolt a csornai csatáról és elismerően szólt serege, de az ellenség helytállásáról is. Katonái a hosszú menetelésben igen kifáradtak, míg az ellenség kipihenve lépett harcba és keményen tartotta magát. Az ellenség meneküléséről azt jelentette; mivel nem tudta felderíteni, hogy a Bősárkány melletti hidat két nappal koraibban helyreállították, a császáriak egérutat nyerték. „iE híd nélkül végleg megsemmisült volna a mocsarakban." 21 Végül az ellenséges veszteséget, valamint a íkitüntetésre felterjesztendő tisztek közvitézek nevét sorolta fel. A magyarok vesztesége 53 halott (ebből 2 tiszt) és 218 sebesült. 22 Kmety hadosztályával néhány biztosító egység hátrahagyása után a maroaltői és a téti állásba vonult vissza, amit Klapíka később 'kifogásolt. 23 Kmety valóban nem üldözte a futó ellenséget teljes erejével és így Klapka másnap nem tudta elfogni őket. Ebből az időből és a (későbbi napokból maradt fenn a 13—24. számú irat. A csornai győzelem után Kmetyt június 27-én vezérőrnaggyá léptették elő. Erről ő és üchtritz, aki ezredessé lépett elő, július 1-én értesült Marcaltőn. 24 Görgey június 16-án írt levelében emlékeztette Klapkát, hogy Kmety hadosztályának a következő feladatot adta a korábbi közös megegyezésük alapján; Fedezze a Balaton meg a VII. hadtest balszárnya közötti vonalat és biztosítsa Székesfehérváron át a fővárosba vivő országutat. Görgey a magyar sereg hadműveleti területét a Dunántúlra akarta helyezni és mindent megragadott, hogy a végső harcot itt folytassák. 25 Pápán keresztül 20. BÁNLAKY 3. k. 54. old. 21. KIRÁLY: 12. old. 22. BÁNLAKY 3. k. 54. old. KLAPKA Györqy: Emlékeimből. Bp. 1886. 166. old. GÖRGEY Artúr: Életem és működésem. 2. k. Bp. 1911. 127. old. GELICH 3. k. 515516. old. 23. GÖRGEY István: 489-490. oldal. 24. THURZÓ: 121. old. 25. GÖRGEY István: 492-493. old.
