Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken.

21 Q LACZKÓ ANDRÁS Eltörölhessük a törvénytelenül behozott közvetett adózások legtöbb nemeit; leszállíthassuk a só árát; előmozdíthassuk a mezei gazdaság felvirágzását; le­hetővé tegyük a dohány és bármely termékek sza­bad termesztését stb. Hogy felséges királyunk tanácsosait az országgyű­lésen számadásra vonjuk, miként sáfárkodnak a nép vagyonával, véres verítékével. Hogy legyen felelős nemzeti kormányunk; s idege­nek felettünk ne rendelkezhessenek. Hogy itthon a megyében, s községben magunk vá­laszszuk, s ellenőrizzük tisztviselőink stb. Hogy gondoskodhassunk a nép kellő neveltetésé­ről, iskoláink, s közintézeteink virágzó állapotban tartásáról, emeléséről stb. Ezek, s több ily fontos dolgok várnak a legköze­lebbi országgyűlésre. Ha van olyan ember, a ki zavarosban halászni akarván, álhírekkel nyugtalanítja e népet, p.o. az­zal, hogy némelyek az 1848 előtti viszonyokat, a ro­botot és dézsmát akarnák újra visszaállítani; ez olyat mint gaz ámítót komolyan rendre kell utasítani, s al­jas rágalmazónak bélyegezni. E viszonyok törvényes úton örökre megszűntek, s a földes urak az őket illető kárpótlásokat, u. n. föld­tehermentesítési kötelezvényekben régen megkapták, s felvették. Erről tehát többé szó sem lehet. Sőt óhajtandó, hogy az alattvalói viszony utolsó maradványai is — a regálék és szőlődézma, — igaz­ságos megváltás útján, — megszűnjenek. Felséges Urunk legutóbbi rendeletei kezeskednek arról, hogy a haza jobb jövőjébe vetett reményeink most már teljesülni fognak." 26 Az aláírás dátuma 1865 szeptember. A kinyomta­tott szöveghez később ceruzával néhány kiegészítő megjegyzéseket fűzött, amelyek így együtt már egy újabb beszéd vázlatát adjáks Az idők változásához, bizonytalanságához: - Helyzetünk nyomasztó volta. — Tisztviselők — törvény tekintélye. — Családapák? — 3000 millió! — Pangás, elszegényedés. Majd: — For­radalom. — Bach. Schmerling. Magyar tanácsosai. — Hazafiság - törvénytisztelet. Ezek, illetve még né­hány gazdasági jellegű beírás, arra utalnak, hogy Zichy választói előtt szerette volna később pontosab­bá tenni a kiáltvány szövegét. 27 Annál is inkább, mert más forrásból tudjuk, hogy alatta a föld a kö­vetséget illetően „minérozva" (aknásítva) volt. Oly­kor maga is bizonytalannak érezte helyzetét. Bizony­nyal ilyen értelemben írt Roboz Istvánnak, mert a lapszerkesztő 1865. október 3-án kelt válaszában ab­ban igyekezett megerősíteni, hogy érdemi ellenfele 26. A fogalmazvány Zalán készült, s így írta alá: „Igaz baratjolk, s hű poilgártársuk Zichy Antal." 27. További bejegyzések: .„ígéretek miként értendők? — Miktől függ azok teljesítése? — Ha béke lesz künn és benn. — Emeljük az adóképességet, igazságos felosz­tás. Párhuzam. — Nehézségek. Só fontossága. Birodal­mi viszonyok a dohányra nézve. Szeszfőzés. stb. — Fe­lelősség. Corpus Juris. Ulászló 11507. — 1848. — Ren­dezési kérdések. Megyék. Járások. Községek. Egyesü­nincs, „holmi" Dömények nem verhetik le lobogóját. Sőt, Roboz Zichy érdekében szólt a csepelyi, szólá­di lelkészeknek és Kazay Miklósnak Őszödre, meg többeknek Kötsére. A választási előkészületek szervezettsége ellenére Zichyben és híveiben volt bizonytalanság. Ezért min­den barátja, tisztelője azt igyekezett elérni, hogy a választók a számukra biztosnak látszó helyekről mi­nél többen vetessék magukat jegyzékbe. Fekete La­jos november 11-én a karádiakat indította útnak Tabra, s még népgyűlést is ígért annak érdekében, hogy ne Tallián, hanem Zichy legyen a követ. 28 Nyim­ből három nappal korábban írt Petrovics György ar­ról, hogy a nyimiek és ságváriak tiszteletüket teszik, s egyúttal beszámolt azon hírről, amely szerint Tallián és Dömény Nagyberényben tart majd konferenciát. 2,9 A nagy nyüzsgés hátterében az volt, hogy nem mindegyik kerületben volt kettős jelölés. Az idők Ta­núja 1865. október 10-én közölte a jelöltek névsorát. A kaposvári kerületben Somssich Pál, a lengyeltóti­ban Jankovich László, a marcaliban gr. Széchenyi Gyula, a csurgóiban Inkey József, a szigetváriban Bittó István és Fekete Lajos, a tabiban Zichy Antal és Tallián Lajos. A jelöltség hátterére világít Zichynek édesanyjához küldött egyik levele, amelyikben beszá­mol a kaposvári gyűlésükről, valamint arról, hogy Tallián mennyire restellte, hogy nev az újságokban jelöltként volt kinyomtatva, „holott ő becsületszavát adta, hogy nem lép fel". Dömény József református pap viszont kitartott a jelöltség mellett. Valószínű­nek látszik, hogy ő szervezte az izgatásokat Zichy el­len, akinek legerősebb tábora - mint korábban is ­az intelligencia volt. Ezért látta esélyét annak, „hogy habár küzdelemmel is, újbóli megválasztásom sike­rülni fog". A bizakodás nem légbőlkapott, hiszen a tabi választókerületben zászlókra írták nevét, s ilyen kortes-rigmusokat énekeltek: Zichy a mi emberünk, Marad a mi követünk. Nem kell annak semmi sem, Csak hazánk boldog legyen. 30 Minthogy az utolsó pillanatban Dömény is szinte visszalépett, a tabi követválasztás diadalmenet volt Zichy számára. Zaláról királyi menethez illő pompá­val hozták be, lába csak akkor érhetett földet, ha nagy-nagy könyörgésre választói letették. 1865. no­vemberétől néhány éven át a népszerűség csúcsán volt — elsősorban a tanítók körében. Az 1866-os év egyéni és családi életében több ne­lési szabadág. — Vallási egyenlőség. 1848. 20. Bécsi és Linsi békék. Álilaimsegély, Autonómia. — Vasútrende­zés. Fiume. Polgári és büntető törvények." Ezekkel a kiáltvány szövegét bővítette, illetve értelmezte, A pa­píron egyéb kéztől származó írás is van. 28. Fekete Lajostól, 1865. nov. 10. 29. Petrovics Györgytől, 1865. nov. 13. 30. Zichy Antal édesanyjának, 1865. nov. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom