Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken.
208 LACZKÓ ANDRÁS Ez a gondolatmenet óriási vihart váltott ki, az újságok hetekig foglalkoztak Zichy memorandumával, sokszor dehonesztáló hangnemben. Barátai viszont - mint Kovács Lajos - épp ebben látták álláspontja helyességének bizonyítékát: ,,a lármás ellenség"-nek ugyanis érvei nem voltak. 19 Nyugalmasabb évek A megegyezéshez — tudjuk — ekkor még az idő nem érkezett el. Az önkényuralom felújítása Zichy számára is a várakozás nyugalmasabb éveit hozta. Hazatér zalai birtokára és aktivizálódik a Somogy megyei gazdászati egyletben Somssich Pál mellett. A borászati szakosztály egyik vezető egyénisége lett. 1862. augusztus 13-án az egyletnek ez a szakosztálya határozatot fogadott el arról, hogy a Pesten rendezendő borkiállításra a benevezéshez adatokat gyűjtenek. A gyűjtő bizottság vezetői a tabi kerületben Zichy Antal és Kiss Lajos voltak. Az alábbi kérdésekre keresték a választ: 1. mennyi a szőlővel beültetett föld? 2. mennyi bor termett (tíz éves átlagban)? 3. milyenek a fajták és mi a bor ára? 4. mennyi a helyi fogyasztás? 5. mennyi a borkivitel a megyéből? 6. mekkora a művelés és a bor költsége? 7. mi a tiszta haszon? Zichy erőteljesen bekapcsolódott a gyűjtésbe, mintha ezzel akarta volna rekompenzálni magát a politikai inaktivitásért. 20 (Egy éves határidővel dolgoztak.) Emellett igyekezett figyelemmel kísérni az ország más vidékeinek eseményeit. \így került sor arra, hogy 1863. szeptember 10-én levelet küldjön Mérey Károly főispánhoz. Ebben reflektál azon évi alföldi aszály károsultjainak megsegítését szorgalmazó felhívásra. Kifejtette: az adakozók ,,egyes filléreinek egyéb célja alig lehet, mint: a) az ínségsújtotta vidék legszegényebbjeinek némi pillanatnyi segélyt nyújtani, b) a felveendő nagyobbszerű kölcsön első évi kamatait fedezni. E szempontból kötelességemnek tartom méltóságod becses felszólításának megfelelően, csekély tehetségemhez képest 100 forintnyi kis adományomat haladék nélkül beküldeni, kérve méltóságodat, hogy az összeget rendeltetési céljához eljuttatni kegyeskedjék." A levelet közölte a Zala-Somogyi Közlöny Ro19. „Kedves Antalom, — Köszönöm leveledet. Szükségem volt saraidra. Mert itt ammyi pletyka megzavart. Rád nézve a dolgok igen komoly színt (de lehet más olvasata is e szónak — L. A.) vettek s én nem bántam magam előtt azt elfedezni, mit mások ©lőtt tagadnom kellene. — Te az első ágyúszó eilől menekültél. Én bevártaim, míg a lármás ellenség egész haderejét kifejtette és a szerencsém van, hogy látom miképp nincs mit tartani hála istennek." — írta Kovács Lajos Pestről 1862, július 14-én. boz István szerkesztő alábbi megjegyzésével: „Isten áldása legyen nemes barátunkon, s lelkes adománya buzdítsa tettekre Somogy minél több fiát." 21 Persze nemcsak ilyesmivel foglalkozott. Már 1863. szeptemberében érdeklődött a következő követválasztás lehetőségei iránt, méghozzá ott, ahol tizenöt év előtt szerepelt: Mosón megyében. Onnan Jankovich Antaltól kapott válaszleveléből tudjuk, hogy a mosoni főispán hosszabb ideig foglalkozott Zichy Antal követjelölésével a zurányi kerületben. Erre végül is nem került sor, de jellemző Zichy népszerűségére, hogy a zurányi kerületben örömmel fogadták tervét. 22 1864-ben már hosszabb időt töltött Pesten, mint birtokain, s ez arra mutat, hogy a politika liberalizálódásának megfelelően újra aktivizálódott. Tekintélyére világít, hogy 1864. júliusában a somogyi főispán kéréseit „őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel" sietett teljesíteni. ..Vannak közös ügyeink" Deák Ferenc „húsvéti cikke" után erőteljes élességgel felújult a vita a közjogi és egyéb kérdésekről. Több lap kereste meg ezután Zichy Antalt, hogy fejtse ki elképzeléseit a vitatárgyakban. Különösen az 1865-ben már hatodik évfolyamába lépett egyetemes újság, az Idők Tanú\a kért tőle gyakran cikkeket. A lap tulajdonosa és szerkesztője Lonkay Antal volt, aki politikáról egyezkedésre hajló (már-már aulikus) hangnemben szólt. 1865. június 24-én Lonkay a következő levelet küldte Zichynek: „Támaszkodva igen becses ígéretére, hogy az Idők Tanújábdn olykor-olykor közremunkálni nem fog vonakodni, bátorkodom sürgősen s buzgón kérni Tekintetes Urat, hogy július elején egypár cikket küldeni ne terheltessék. — Szeretném, — ha Eötvös programjához szólna ön hozzá röviden, vagy majdan Szabó Imrének a júliusi első számokban megjelenő öt cikkére adna visszhangot. — Avagy szíveskedjék közjogi kérdésünk bármelyikéhez hozzászólani; bizton hiszem, hogy alig lesz köztünk a legfőbb dologra nézve nézetkülönbség." 25 (Lonkay egy-egy cikkért egy arany tiszteletdíjat ígért, amit négy írás után együtt postáztak volna.) Zichy a kérésnek megfelelően elküldte papírra vetett gondolatait, amelyek az Idők Tanúja 1865. július 20-i számának címoldalán jelentek meg Politikai hozzászólások felirattal. Az aláírás ugyan csak Z. A., de a gondolatmenet és az eszmei alapállás vi20. Nagy Lajos jegyző 1862. október 20-án az alábbi nyomtatványt küldte Zichynek: „Tekintetes Úr! — Pestre a m. Gazd. egylet köztelkére szállítandó bor mustrákat f. é. október 3-án kelt felhívás szerint méltóztassák ugyan f. é. november 10-ig Bal. Szt. Györgyi vasúton szállítani, honnan azok a megyei gazd. egylet költségén fognak Pestre eljuttatni." 21. Közlöny, 1863. szept. 30. 22. Jankovich Antaltól, 1863. szept. 20. 23. Lonkay Antaltól, 1865. júl. 24.
