Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken.
202 LACZKŐ ANDRÁS S ezzel el is érkeztünk az 1848. évi népképviseleti követválasztáshoz. Ennek előkészítésére Mosón megyében már pünkösd hava (május) 8-án megtették a lépéseket. Mindenekelőtt a nyomdatulajdonosoknak magyarázták el jogaikat és kötelességeiket, illetve megkezdték az esküdtszékre képes egyének összeírását. (A dátum meglepő, hiszen tudjuk, hogy a minisztertanács május 19-én határozta el az országgyűlés összehívását július 2-re. De az iraton az utalás egyértelmű: „Követválasztást illetők".) Ebben Zichynek főügyészként volt szerepe, ami később gyökeresen módosult. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján történő választását elrendelő 1847—48. évi V. te. 7. §-a értelmében az egyik első feladat a választókerületeknek és a választási főhelyeknek a kijelölése volt. Minthogy a megye két követe adhatott, így két kerülethatárt vontak meg. Ezek közül a felsőben a következőket jelölték ki összeíróknak: Kleinthar Endre Eszterházy Pál ügyésze, Zichy Antal tiszti főügyész, Lang Ferenc szappanfőzőmester. Feladatul kapták, hogy június 8-án megkezdendő foglalatosságukat tizennégy napon át folytassák, ,,s az összeírást minden községben a helyszínen teljesítsék, — s az erre szolgáló határnapokat oly utasítással hirdessék, hogy mindazon választók, akik bármi oknál fogva akkor midőn az összeírok lakhelyeiken foglalatoskodának magukat nem jelenthették, — az összeírásra kitűzött 14 nap alatt az összeíró küldöttségnél, melynek ezen idő alatti naponkénti holléte szinte minden községben tudatandó lészen, — jelenthessék." A megbízatás teljesítésére mindkét választókerület feltüntetésével magyar és német nyelven hirdetményeket nyomtattak. Ez egyrészt közölte, hogy kik rendelkeznek követválasztási joggal, másfelől pedig megadták, hogy a zaránfalusi kerület összeírói küldöttsége (amelyikbe Zichy Antal dolgozott), melyik napon hol lesz. A hirdetmény egyik megmaradt példányán tintával javítások vannak a dátum körül. Eszerint a munkát már május 29-én elkezdték és június 11-re befejezték (holott az eredeti terminus szerint csak 8-án indították volna). A falragasz dátuma: 1848. május 10-én, Magyaróvárott. Zichyék az összeírást két nyomtatványon végezték. A Választók névsora feliratún feltüntették a képesség alapját (ingatlan, iparüzlet, jövedelem, értelmiség, vagy régebbi jog). A másik A választói képességtől elmozdított egyének névsora volt (ezen csak a név és az ok számára volt hely). A munkát végezték, s most jött a fordulat! Az eredeti ütemezés szerint csak június 20-ra teljesítették volna a feladatot, de a megye felső kerületének fő helyén, Zurány mezővárosban ezen a napon már követválasztás volt! (így nyilván helyes, a tintával beírt módosítás.) A megmaradt jegyzőkönyv szerint az elnöki tisztet Zichy-Ferraris gróf látta el, aki reggel 7 órára tűzte ki a gyülekezést. Egy órával később megnyitotta a választást, s az egybegyűlteket figyelmeztette arra, feladatuk az országgyűlési követ személyének ajánlása. A felkiáltásokból végül is két nevet szűrtek ki: Zichy Antal és Major Pál. Azaz az összeírást végző tiszti főügyész ekkor már jelöltként szerepelt. A választási törvény 31. §-a szerint a szavazás számlálásához mindkét jelölt két-két embert állíthatott. Zichy ekkor Jankovich Antalt és Kirchknopf Józsefet nevezte meg (közülük az első érdekesebb számunkra, mert követválasztások ürügyén a későbbiekben is találkozunk vele). A szavazás a listák alapján elkezdődött és délután öt óráig tartott. Ezután kezdték a szavazatok nyilvános számlálását. Innen idézem a jegyzőkönyvet: ,,mely számításból kitűnt, hogy ezen kerületben összeírt 2542 szavazat képesek közül a választási gyülekezetben megjelentek és szavaztak 1626-an, ezekből pedig ZICHY ANTAL úr egyezeregyszáznyolcvanhét, MAJOR PÁL úr pedig négyszázharminckilenc szavazatot nyertek, — mely eredmény szerint Zichy Antal úr mellett nyilatkozván a szavazatoknak általános többsége, — Zichy Antal úr ezen kerület által megválasztott országgyűlési követnek elnökileg kijelentetett." 7 Sajnos sem a naplóban, sem a (töredékes) levelezésben nincs utalás az előzményekre, hogy miként és miért léphetett fel követjelöltként Zichy. Tény az, hogy megválasztották, s mint Mosón megyei követ részt vett az országgyűlés munkájában. Hogyan? Erre nézve eléggé hiányosak az adatok. Az bizonyos, hogy nagyon hamar az Életképek című lap körül szerveződők táborához csatlakozott. Az alkotmányosság és a fontolva haladás végül is a „békepárthoz" vitte, ami persze nem jelenti azt, hogy a haza sorsa kevésbé foglalkoztatta volna, mint követtársait. Ez derül ki abból a levélből is, amit 1849. január 26-án írt édesanyjának Debrecenből. (A dátumozásban nyilvánvaló tévedés az 1848.) Minthogy ez különleges értékű kordokumentum, szövegét hosszabb terjedelemben közlöm: „Édes Anyám! — A jelen alkalmat használom, hogy mint létem felől a következő rövid tudósítást küldöm. — Január 2-án reggel nőmmel együtt Pestet elhagyván, — vérző szívvel és levert kedéllyel, — a pálya, melyre léptem, sok áldozattal és személyes veszéllyel jár, — Isten tudja, mi lesz a vége? — ámde nem tehettem máskép. Egy magasabb kötelezettségérzet parancsolt velem. — Lakásomat minden bútorral együtt 7. A fennmaradt dokumentum címe: Mosony vármegyének nezsideri kerületében az 1848-ik esztendei Szt. István-havának huszadik napján, a kerület fő helyén Zurány mezővárosában tartott Ország-Gyűlési követ választás folyamáról vezetett jegyzőkönyv. Ez az aikkori gyakorlat szerint megbízólevélnek is számított, s Zichy nyilván ezért őrizte meg az egyik példányt (eredetileg ugyanis három példányban készült). A jegyzőkönyv aláírói: gróf Zichy—Ferraris Manó, Kálóczy Miiklós, Jainkovich Antali Szalay Imre, Musits Károly, Szarka Sándor, Kirc-hknopf József, Schuch Kristóf Károly, Három pecsét van rajta; az elnöké, a jegyzőé és Jankoviché.
