Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Szapu Magda: A kaposszentjakabi „Oláh” cigányok hiedelemvilága
A KAPOSSZENTJAKABI „OLÁH" CIGÁNYOK HIEDELEMVILÁGA I. TERMÉSZETI DÉMONOK A természeti démonokhoz kapcsolódó hiedelemmondák Európa egész területén ismertek, így a magyar néphitben is. Amíg azonban más etnikum anyagában döntő szerepet játszanak, addig a magyar imondaanyaglban számuk jelentéktelen. A meglévő anyag legnagyobb része is a szláv, illetve a román etnikummal érintkező határterületekről van, sokszor az átvétel lehetősége sem kizárt. Korner Tamás számszerű adatai is jól tükrözik ezt az arányt. 1 A készülő magyar mondakatalógushoz 1967-ig 3000 hiedelemmondát dolgoztak fel. A feldolgozott anyag 0,6 százaléka a „Természeti démonok" csoportja, mindössze 18 hiedelemmonda, szemben a „Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberekről" (a tudományosok, a különleges erővel felruházott élő személyek) szóló mondákkal, amely számbelileg sokkal jelentősebb csoport. Korner ezt a jelenséget „magyar specifikumnak" tartja. A kép azóta sem változott. Az 1980-ban megjelent „Magyar Hiedelemmonda Katalógus" 2 F) Természeti démonok csoporton belül I. Vízilények és II. Erdei démonok főbb tartalmi egységeket különít el, ezen belül a Vízilények négy típusát és az Erdei démonok egy típusát közli. Az előző típus három szövegváltozatát és az utóbbi típus egyetlen szövegváltozatát is külön jelzéssel (*) tünteti fel, amelyek töredékes közlésből állnak, s melyek motívumai a legkevésbé alkotnak valamiféle állandósult formát. Miben kereshetjük e jelenség okát? Csak feltevések születtek: a magyarság korán elszakadt az uráli nyelvcsaládba tartozó népektől; a környező népek indoeurópai nyelvet beszélők, mitikus lényeik különböznek a magyarokétól; a kereszténység felvétele után a még meglévő régi képzetek is elhalványultak, pusztulásnak indultak. A történeti okok mellett valószínűleg az eltérő földrajzi helyzet, a megváltozott körülmények is nagy szerepet játszottak. 3 Dolgozatomban a kaposszentjakabi „oláh" cigányok természeti démonaira vonatkozó történeteinek szeretnék nagyobb nyilvánosságot adni. Hogyan függ össze a cigányok hitvilága az előbbiekkel? Hadd idézzem Dömötör Teklát: „A tradicionális néphit fumkciója a múltban főleg dbban (különbözött a maitól, hogy a falusi társadalmi tudat általános elmaradottsága miatt szerepe és hatásköre sokkal nagyobb volt, mint ma. A funkció gyengülésének egyik jellemző mutatója a démonikus fantázialények halványuJása a tradicionális néphitben." 4 A kaposszentjakabi gyűjtőmunkám során (1980ban) meglepő eredményre jutottam. A gyűjtött anyag nagyobb részét épp a démonikus lények töltik ki. Felmerül továbbá a kérdés, hogy e hiedelemanyag mennyiben kapcsolódik a magyar anyaghoz. Abból a tényből indultam ki, hogy a vándorló cigányok az idők folyamán elválva törzsüktől letelepedtek a vándorúljuk során érintett országok egyikében és az ott élő népek és kultúrák hatása alá kerültek. Mivel kultúrájukra az átvétel igen erősen hat, hiedelemanyaguk adalékul szolgálhat az összehasonlító vizsgálatok szempontjából is. 5 Kaposszenlijaikalb 6 (a hajdani iközség, ma Kaposvár elővárosa) lakossága kb. 3000 fő, ebből összesen 1000-1300 a cigány, közülük „oláh" cigány 220250 fő. A ikaiposszentjalkalbi „oláh" cigányok 7 e század tízes éveiben (többsége 1914-ben) jöttek Magyaror1. KÖRNER T., Ethn. 78. (1967) 280-285. 2. Magyar Hiedelemmonda Katalógus, összeállította: BiHAR'I ANNA. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 6. Bp. 1980. 3. FERENCZI I., Műveltség és Hagyomány I—III. Bp. 1960. 5-33. (a továbbiakban: FERENCZI, 1960.); DÖMÖTÖR T., A magyar nép hiedelemvilága. Bp. 1981. (a továbbiokbain: DÖMÖTÖR, 1981.) 4. DÖMÖTÖR T., Hiedelemrendszer és társadailmi tudati ság I-M. 1980. I/298. 5. KOSA L, Cigányok. In: MNL I/426. - „Folklórjuk gazdag és változatos. Elemeit a vándorlás során érintett országok, ill. a letelepült csoportokat körülvevő népek folklórjából vették át. Rendszerint annak archaikus rétegeit őrziik. Erre a magyarországi cigányok körében is sok példa van (mese, tánc)." VOIGT V, Mese. In: A magyar folklór. 1979. 225. „ . . . úgy látszik, hogy sokfelé ma már csak a cigányak őrizték meg a hagyomáinyos mesekincset és az tö'bb helyen is háttérbe szorította a cigányok saját cigány meséit. Mindenesetre a magyairországi cigány mesekincs ma még egyike a legértékesebb megtalálható folklórműfajoiknaik." 6. Szentjakab 1950-től tartoziik a mai Kaposvár lakott belterületéhez. 7. A cigányok irodalmából: VEKERDI J., 1974.; KOSA L, 1977.; MÉSZÁROS GY., 1947. 309-319.; ERDŐS K., 1958. 152-173.; uő.: 1959.; uő.: 1979.; WLISLOCKI H., 1893. 48.
