Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Együd Árpád: Népi sportszerű játékok Somogyban

NÉPI SPORTSZERŰ JÁTÉKOK SOMOGYBAN 107 Ugyanez, csak tovahaladva ütögetos változat a .h' változat. kor a vezető leméri az egyes csapatok legtávolabbra történt „bigehelyétől" (ahová talajra ért a bige), s amelyik csapaté a legmesszebbre esett, az lett a győztes. A második helyezési megállapítás már nagyobb izgalmat kelt a játékosokban, ahol is minden csapat minden játékosának a távolságát lemérik, s egy-egy csapaton belüli távolságösszegeket összeadva állapítják meg a sorrendet, a helyezéseket. d) egyszerűnek látszó, de elég nehéz változat, mivel az alapvonaltól meghatározott távolságra (15-20 méter) karcolt 2 méteres átmérőjű körbe kellett a blinckét belepöccinteni. A játékot lehet egyéni és csapatverseny formájában játszani. Pl. egy meghatározott számú pöckölésből hányszor talál a körbe egy-egy brinckéző, vagy pedig egy meghatározott idő alatt ki talál többször a körbe. Nagyobb létszámú osztály vagy csoport esetében több csapat is versenyezhet egymással, de egyenlő létszámúaknak kell lenniük a csapatoknak. Győztes az a csapat, amelyiknek tagjai a legtöbbször pöckölték a körbe a brinckét. Egyszerű, szórakoztató játékforma, amit a lányok is játszhatnak ma iskoláinkban is. A blinckézés fenti formáinál a kezdésnek azt a módját láthattuk, amikor a bigefa elindítása egy természetes vagy mesterséges kis gödör fölül történt (1. ábra szerint). Az alábbi változatoknál mind az indítás-kezdés módja, mind a játék menete némileg eltér az eddigiektől, s egyik-imásiik még több ügyességet, mozgékonyságot és ütőerőt kíván a játékosoktól. e) ezt a változatot is lehet egyéni vagy csapatformában játszani. A bige indítása annyiban tér el a fentebb leírtaktól, hogy a hegyes fadarabot úgy kell a gödör fölé, téglára, kőre helyezni, hogy annak kb. fele kinyúljon a tárgy széléről. Ez azért lényeges, hogy a játékos botjával rá tudjon ütni, miáltal a bige csípő-mell magasságig fölpördül. Ezt a fölperdült bigét a holtponton nyomban úgy igyekszenek eltalálni, hogy az minél messzebbre repüljön. Minthogy ez nemigen könnyű feladat, előre megegyeznek, hogy 2-3 kísérletet tehet a bigéző. Ha kevesen vannak a játékosok, akkor egyénileg versenyeznek egymással. Nagyobb létszámú közösségben érdemes csapatversenyt játszani. A pontozást úgy kell végrehajtani, mint azt már az egyszerűbb változatoknál előbb leírtuk: vagy az a csapat győz, amelyiknek valamelyik bigézője legmesszebbre ütötte a bigét, vagy pedig amelyiknek az összeadott méterösszege a legtöbb. f) a fenti kezdésformával történő játéknak van olyan változata is, ami azonos a kipöckölő és elkapó formával, vagyis a blinckét elkapó játékos félmehet ütőnek. Ez a változat még veszélyesebb az erős, hoszszú ütés következtében. A nagyobb, vakmerőbb fiúk szokták csak játszani (lányoknak ne engedjük meg). g) a fölpörgetett ütéskezdéssel indított játéknak van olyan csapatjáték-változata is, amit kiszorító formában játszottak (legtöbbször nagyobb szérűskertben, réten vagy mezőn, állatőrzés közben). Nagy létszám esetén legalább két csapatot alakítsunk (A, B), amelyek egymássá

1

! szemben, távol helyezkednek el. Először üt pl. az A csapat első játékosa, s ahová a blincke leesett, onnan üt a В csapat első embere, és így tovább folyamatosan egymás után, amíg minden csapat összes játékosa ütött. Ebben a játékban a természetadta talajviszonyok egyenetlenségét használták ki a bige föl pörgetésé re vagy bármilyen kis göröngyre tették. A győztes csapat megállapításának több módja is volt. Elsőként azt alkalmazták, hogy a képzelt pálya közepe táján húztak egy középvonalat; amelyik ettől távolabb jutott, az lett a nyerő csapat. A másik szabály szerint: igen nagy pályát jelöltek ki, amelynek a két végpontján húzták meg az alapvonalat. Amelyik csapat a szemben lévő alapvonalon tovább jutott üté-