Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN 169 natkozó forrás nem sokkal azután keletkezett, hogy a Bécs ellen induló török had 1532-ben Kágyai Ferenc miséspapot és Bodméri Ferenc segítőtestvért — két másik társával együtt — megölte és a kolostort kirabolta. 51 A török meg-megújuló támadása után, 1542-ben a váradi egyetemes káptalan engedélyezi, hogy a héderhelyi kolostor szerzetesei két lovat és egy kocsit tarthassanak, menekülés céljából. 52 1544-ből, a nagyváradi közgyűlés jegyzőkönyveiben már az szerepel, hogy az ozorai őrség kolostorai — a héderhelyi s a csákányi kivételével — mind megsemmisültek. Ekkor csatolták a héderhelyit a szentlélöki (Zala m.), másképpen dunántúli őrséghez. 53 Két évvel később a török újra Hedrehelyig tört. Ekkor rendelte el a ferencrend nagykáptalanja a héderhelyi kolostor felhagyását. A június- 13-i nagyváradi káptalan szerint a rend - a törökök állandó támadása miatt - 1544-46 között (más öttel együtt) a héderbelyi kolostorát is elveszítette. A ferencesek ekkortájt költözhettek el Hedrehelyről. Az 1550-es nagyváradi káptalanon már a héderhelyi kolostor képviselője nem vett részt. 54 A kolostor épülete gyors pusztulásnak indulhatott. Hiszen Somogy megye közgyűlésének megbízásából Perneszi Péter alispán 1550. március 3-án levelet írt Thaeryék Tamás nagykanizsai várnagynak 55 ,,és kérve-kéri, hogy saját, valamint Nádasdy Tamás katonáival, szolgáival és jobbágyaival jöjjön Hedrehelyre és akkor ő is minden erejével rajta lesz, hogy lerombolják és földdel egyenlővé tegyék a kolostort". Biztos értesítést kapott ugyanis, hogy a törökök fel akarják építeni és elfoglalva tartani a szent ferencrendi atyák héderhelyi kolostorát; márpedig, ha ezt megteszik, akkor, biztos, hogy egész Somogy megyét elfoglalják. 1554-ben, a Nádasdynak írott levélben szerepel, hogy ,,. . . egy kémem izente, hogy Hederhelbe az klastromba be akar szállani a török. Immár 15 napja, hogy elküldtek portára ez végből, mihelen emberük meg jő, azonnal bele száílanak". 56 Kerecsényi szigeti várnagy is állandóan zaklatja Kálmáncsa es Hedrehely környékén a törököt. 1555. március 13-án például ezt írja: ,,. . . a hederheli klastrom csinálását elhattok a törökök, azt izente a budai basa Dervis bégnek — úgymond - várd meg addig, 51 KAIZER 1917... 36. Az átvonuló szultáni had egysége főképpen zsákmányszerzésből kerülhetett Hedrehelyre. (SZAKÁLY F.: A babócsai váruradalom 1561 -es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Somogy megye múltjából'. Levéltári Évkönyv 1971, 51.) (A továbbiakban: SZAKALY 1971...) KAIZER 1917... 36. és KANYAR 1967. . . 49. 52. KAIZER 1917... 36. és SZABÓ GY.: Ferencrendiek a magyar történelemben. Bp. 1921. 263. 53. Uo. 54. RRM RA. Ltsz. 2663/IV/20/59.3. 55. BUNYITAY V.-RAPAICS R.-KARÁCSONYI 1: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás karából. IV. Bp. 1902-1912. V. k. 307. amíg az én emberem meg jő az portáról, nem szükség azt csinálnunk, hanem menjünk az várak alá". Az eredményes szigeti kitöréséket, támadásokat és megelőző harcokat mutatja, amikor így ír Kerecsényi: „ez Kálmáncsehit is elégetem . . ., mert sok gonosz ember vagyon benne". 57 Véleményünk szerint az 1554—55-ös somogyi török hadjáratnál pusztulhatott el végérvényesen a hedrehelyi kolostor. Oly annyíira, hogy a török kiűzéséig már nem is szerepel a forrásokban. Ettől az időtől kezdve persze a források magára Hedrehelyre is alig utaltak. Annyit tudunk 1553-ban, hogy Nagy Máté, Magyar Bálint, Mérei János és Margai János és Selpi István a birtokosa. Az 1564-es öszszeírásokban Magyar Bálint nevén is találunk nyolc portát. Az 1554. évi török adólajstrom is feljegyezte. Ekkor már hét háza szerepel. Az 1567-ben készült török összeírás alig tizennégy házat talál. Somogy megyében pedig 1599-ben egy helységre mindössze 19 ház jut. Ezek között olyan települések is vannak, mint az „azelőtt igen népes mezőváros", Hedrehely. 58 Az 1660-ban a szigligeti vár tartozékai között található Hedrehely kolostorát a XVII. századi összeírás sem említi. Az itt szereplő leírás: a régi kastély alapjáról és romjáról, valamint az azt körülvevő húsz lépés széles árkáról és kettős földerődítéséről a ferences kolostorra, illetőleg annak erődítettségére vonatkozik. Végső soron ekkor az épület romjai és az árkok is jól látszanak. Valószínű az is, hogy nem a török tette a földdel egyenlővé, mint ahogy árkait sem ők temethették be. Mindenesetre 1714-ben már a „vár" romjai és erődítményei többnyire a föld alatt voltak. 1851-ben Fényes Elek csupán „a régi várának látható romjairól" tesz említést. Ez az erődített, várrá alakított ferences kolostorra vonatkozhat, mivel a váron kívül levő ko los torrom ókat feltétlenül külön felsorolnák a források. 59 Csupán a község 1870-es telekkönyvi térképén 60 tüntették fel újra a kolostort. A Műemlékek Országos Bizottságához 1901-ben küldött főispáni jelentésben „Hedrehely ferences zárdájának alapfalai" szerepelték. 61 A román kori bazilikáról és a várkastélyról már egyetlen jelentés sem tudott. Az egykori kolostorra az I. sz. általános iskola kertjében, a régi Várdomb É-i és K-i részén előkerült lele56. KARÁCSONYI 1924. 74. és KOMÁROMY A.: Magyar levelek a XVI. századból. Kerecsényi László levelei Nádasdy Tamáshoz 1553-1562. Történelmi Tár (Új folyam) 7/1906/116—117. (A továbbiakban: Történelmi Tár...) 57. Történelmi Tár 7/1906/132. és 9/1908/221. 58. PÁKAY 1971... 1553/2.52., 1564/4.123., 1673/17.73. CSÁNKI... Somogy vármegye. 75. T. MÉREY K.: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Szigetvári Emilékkönyv (iszeA.: RUZSÁS L.) Bp. 1966. 165. (A toyálbbiakbain : MÉREY 1966 . . .) 59. FÉNYES E. : Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. I. 96. 60. 69-70-71. és 71/a helyrajzi számon. 61. MOB 1901/50. sz. j. I.
