Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Évi jelentés - Honfi István: Jelentés a Somogy megyei múzeumi szervezet 1976-1978. évi tevékenységéről

ÉVI JELENTÉS 541 ható egy várostörténeti, egy természettudományi és egy kép­zőművészeti állandó kiállítás. Helyet kaphatnak továbbá az időszaki ipartörténeti és tsz-történeti kiállítások is. Lehetővé válik a régészeti, a néprajzi és a képzőművészeti szakrész­leg bővítése, a történelmi, az irodalmi, az iparművészeti, a természettudományi, a pedagógiai és a zenei muzeológia kialakítása, fejlesztése. Hosszú távon megoldódhat a szak­szerű műtárgyvédelem s a különböző laboratóriumi elhelye­zés gondja. A székház hasznosítási terve elkészült, birtok­bavétele, átalakítása és berendezése 1983-85 között vár­ható. Megkezdtük a nagyon súlyos raktárgondok enyhítését a meglevő helyiségek bővítésével, korszerűsítésével, újak ki­alakításával. Ennek kapcsán raktárakat alakítunk ki a Zichy Mihály Emlékmúzeumban, bővítettük a csurgói gyűjtemény raktárhelyiségeit, új néprajzi raktárt hoztunk létre Szenna szomszédságában, Zselickisfaludon. Folyamatban van egy korszerű általános raktár kiképzése a Kaposvárhoz 15 km-re levő Baté községben, amely az ugyancsak ilyen távolságra fekvő Kisasszondon kialakítandó raktárhelyiségekkel együtt hosszú távra kielégíti majd szükségleteinket. A felsorolt korszerűsítések alapvetően megjavították (ja­vítják) az érintett múzeumi intézmények működési feltételeit. 1977 óta gyorsabb ütemben létesülnek új múzeumi intéz­mények. 1977. október 2-án avattuk a zamárdi Tájházat, amely a múlt század közepén épült, téglaoszlopos-tomácos, jómódú paraszti ház, s század eleji, korhű berendezésével nagy érdeklődést kelt a látogatókban. 1978-ban két nagyon jelentős új intézménnyel gyarapod­tunk. A kaposvári Róma-hegyen megnyílt a Rippl-Rónai Jó­zsef Emlékmúzeum abban a házban és műteremben, ahol a nagy festő 1908-tól 1927-ben bekövetkezett haláláig élt és alkotott. A vadgesztenyefákkal szegélyezett, hangulatos allé, a 3 és fél holdas park és szőlő az eredeti bútorok és festő­eszközök környezetében bemutatott képekkel együtt hűen idézi Rippl-Rónai szellemét. A másik kiemelkedő intézmény a szennai Szabadtéri Nép­rajzi Gyűjtemény. A korábban vontatottan haladó építkezés akkor gyorsult meg, amikor 1977-ben intertzívebben kap­csolódott be a munkálatokba múzeumi szervezetünk is. Az OMF-fel, a Somogy megyei Műemléki Albizottsággal és a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalattal harmonikusan együttműködve 1978-ra megépült a gyűjtemény magva (a már felújított, 1785-ben épült, fakazettás, gyönyörű refor­mátus templom körül). A gyűjtemény bővítése, fejlesztése tovább tart, befejezése a VI. ötéves terv végére várható. 1977-ben elkezdődött a barcsi Dráva Múzeum létrehozá­sának előkészítése. A nagy hírű barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet könyvjóváírással múzeumi célra átadott egy háromszintes, viszonylag jó állapotban levő raktárépületet, amely a település jól megközelíthető, forgalmas részén fek­szik. A múzeum létrehozása nagyon indokolt, mert Kapos­vár vonalától délre — a mindössze 10 km-nyire fekvő Szen­nát és a megye délnyugati csücskében levő Csurgót kivéve — nincs múzeumi intézmény. Több szerv anyagi erejének összefogásával 1979 decemberében nyílik meg a múzeum el­ső, de az alapvető célkitűzéseket máris megvalósító részlege. A gyűjtő, restauráló, feldolgozó és rendszerező munka ugyanis az épületfelújítás, átalakítás munkálataival egyidőben ha­lad, önálló állandó kiállításban kap heyet Barcs város tör­ténete, a tsz története; a néprajz köréből: magyar, német és délszláv lakberendezési tárgyak, használati eszközök, ma­gyar népművészeti alkotások (Barcs környékéről); a barcsi ősborókás növény- és állatvilága, valamint a Dráva élővi­lága. A nyitás utáni években az említett kiállítások bővíté­sére kerül sor. Időszaki kiállításra is rendszeres lehetőség nyílik. ;*.N, j^-jj Csokonai Vitéz Mihály somogyi tartózkodásának, irodal­mi tevékenységének emlékére, méltatására emlékszobát ho­zunk létre Kisasszondon, a Sárközy-kúriában, ahol barátjá­nál lakott (a nép ma is Csokonai-szobának nevezi a kérdé­ses szobát). Egyébként itt írta egyik legnagyobb versét, A magánossághoz című elmélkedő költeményt. A kaposfői tsz tulajdonában levő épület már elkezdett felújítása 1980-ra befejeződik (a tsz, az OMF és az SMM'I együttes anyagi rá­fordításával). Az emlékszoba berendezését, a kiállítás meg­rendezését a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével 1981-re tervezzük. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc legendás alakjának, Kossuth somogyi kormánybiztosának: Noszlopy Gáspárnak emlékére szülőfalujában, Üjvárfalván rendezünk be múzeumot. Az épület felújítása, múzeum céljára való ki­képzése megtörtént, a tárgyi dokumentumok gyűjtése, fel­dolgozása folyamatban van. A Noszlopy emlékszobán kívül Somogy 1848-as történetét bemutató emlékszoba és falu­történeti állandó kiállítás is nyílik. Az avatásra 1980-ban, Noszlopy születésének 160. évfordulóján kerül sor. A Somogyi Képtár időszaki képzőművészeti kiállítások rendezését teszi lehetővé. Szükségessé vált egy olyan ál­landó kiállítási objektum létrehozása, ahol a megyéből el­származott, élő művészek (pl. Bernáth Aurél, Martyn Ferenc) és az itt élő festők köztulajdonban levő alkotásai kapnának helyet. Ennek a kiállító lehetőségnek a megteremtése folya­matban van, a kijelölt épület átalakítása megkezdődött, 1980 végére, 1981 elejére realizálható a tervezett kiállítás. (Az átalakítást a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat finan­szírozza.) Kaposváron egy irodalmi múzeum kialakítása is megkez­dődött. A városi tanács anyagi támogatásával (Fekete Ist­ván író volt kaposvári házát bocsátja rendelkezésre a ta­nács) 1981-ben megnyílhat a múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével azoknak az íróknak, költőknek életét, munkásságát mutatjuk majd be, akik Somogyban születtek, vagy valamilyen módon kapcsolódnak Somogyhoz, Kaposvárhoz. Nevezetesen: Ady Endre, Bertzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Fekete István, Gábor Andor, Gárdo­nyi Géza, József Attila, Karinthy Frigyes, Kozma Andor, Len­gyel József, Móricz Zsigmond, Pálóczi Horváth Ádám, Vikár Béla, Virág Benedek és Zichy Mihály (könyvíllusztrációs) munkássága. Ez az intézmény lehetővé teszi majd a múzeu­mi irodalmi órák rendszeres bevezetését, valamint a jelen­leginél élőbb irodalmi klubélet kibontakozását. Múzeumi szervezetünk tevőlegesen részt vesz a társszer­vek, -intézmények múzeumi létesítményeinek kialakításában. (Gyűjtéssel, raktári anyagok rendelkezésre bocsátásával, esetenként rendezéssel segítjük a megvalósítást.) így járul­tunk hozzá a siófoki Beszédes József Múzeum újrarendezé­séhez, a buzsáki tájház (SIOTOUR) és a szőlőskislaki sző­lészeti és borászati múzeum (Balatonbogiári ÁG) létreho­zásához. (Az elsőt 1977-ben avatták, a két utóbbi megnyi­tására 1979 első felében kerül sor.) A legnagyobb vállal­kozás a szántód pusztai mezőgazdasági épületegyüttes meg­óvása, felújítása. A felszabadulásig a tihanyi apátsághoz tartozó major Közép-Európa legépebben fennmaradt kapi­talista nagyüzemi birtokközpontja. A közvetlenül a Balaton mellett (Siófokhoz 12 km-re) fekvő kis település teljes épü­letállománya a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hi­vatalának (SIOTOUR) kezelésébe, tulajdonába került. Az eredeti állapotnak megfelelő, múzeumi jellegű felújítás fo­lyamatban van. Az első részleg felavatását (amelyben a Balatont bemutató grafikák és a híres endrédi csipkék ki­állítása is szerepel) 1979 első felére tervezik. Második lép­csőként (1980-ban) egy kö|zös konyhás cselédlakás korhű bemutatására, Szántódpuszta agrártörténetéről és a tihanyi rév történetéről szóló kiállítás, valamint a Pálóczi Horváth Ádám emlékszoba megnyitására kerül sor. A munkálatok­ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Mú­zeum és a Petőfi Irodalmi Mújzeum mellett múzeumi szer­vezetünk is részt vesz. A nagyatádi és a siófoki helytörténeti múzeum létrehozása csak 1987—90 között várható. Ugyancsak a VI—VII. ötéves terv időszakában nyílhat meg a távlati tervben szereplő töb­bi emlékhely is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom