Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Évi jelentés - Honfi István: Jelentés a Somogy megyei múzeumi szervezet 1976-1978. évi tevékenységéről

ÉVI JELENTÉS JAHRESBERICHT ANNUAL REPORT REPPORT ANNUEL ГОЛОВОЕ СООБЩЕНИЕ JELENTÉS A SOMOGY MEGYEI MŰZEUMI SZERVEZET 1976-1978. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A jelzett időszak az V. ötéves terv közel kétharmadát öleli föl. A tervezett és végrehajtott éves feladatok a fő célkitűzést szolgálták, amely arra irányult, hogy - a korábbi kezdeményekre építve — váljék szélesebb körűvé, szervezettebbé és hatékonyabbá a múzeumi szolgáltatás Somogyban. Ehhez az előzőnél gyorsabb ütemű hálózatfejlesztésre, a szakember-ellátottság céltudatosabb növelésére, kialakítására, az egész múzeumi tevékenység közművelődési arculatának erősítésére volt szükség. A megvalósítás folyamatában ügyelni kellett arra, hogy ne boruljon föl az egyensúly a különböző szakterületek s azokon belül az egyes funkciók között. A fő hangsúlyt a tudományos gyűjtő, feldolgozó tevékenységre helyeztük, de nagyobb szerepet szántunk a feltárt, feldolgozott múzeumi anyag közművelődési hasznosításának is. Ez utóbbival kapcsolatosan le kellett küzdeni a szakapparátus egy részében megtevő téves felfogást, mely szerint a múzeumok kizárólag tudományos intézmények. Bebizonyosodott: a nagyobb közművelődési irányultság nem akadályozza, inkább segíti a tudományos munkát. Múzeumi szervezetünk így szervesebben illeszkedik a megye közművelődési intézményrendszerébe. Az új szemléletű, egyetemesebb jellegű munkával közelebb kerültünk a korszerűbb, a Somogy megyében 1976—78-ban az alábbi múzeumok, emlékhelyek és kiállító helyek működtek, s a szakember ellátottság a következő volt: 1. RIPPL-RÓNAI MÚZEUM (Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1.). — Gyűjtőköre: régészet, néprajz, képzőművészet, numizmatika, történet; gyűjtőterülete: Somogy megye. Megyei igazgató (1976-ban): dr. Bakay Kornél régész-történész (népvándorlás, középkori régészet, V—XIII. sí.}; muzeológusok: Együd Árpád megyei igazgatóhelyettes» néprajzos (folklór), dr. Knézy Judit néprajzos (tárgyi néprajz és népművészet), Sasi János muzeológus (építészet), Bárdos Edith régész (népvándorlás és középkor — IV. éves levelező egyetemi hallgató); restaurátorok: B. Perjés Judit vezető restaurátor (textil), H. Bognár Zsuzsa (általános restaurálás), Vámosi Lajosné (általános restaurálás), Marton Klára (általános restaurálás), Decsi Gyula (faipari restaurálás); könyvtáros: Lőczy Katalin; népművelő (szerződéssel): Bernáth Csaba, illetőleg Illés Katalin; gazdasági vezető: Kovács István; gazdasági szakalkalmazottak: Molnár Lászlóné (könyvelő), Gimesi Istvánné (könyvelő), Nemes Ibolya (könyvelő, szerződéses); segédmuzeológusok: Bajok Sándorné, Kapitány Orsolya; adminisztrátor: Kun Gabriella; fizikai dolgozók: Juhász György (gépkocsivezető), Gulyás Istvánné, Modrovics Jánosné, Surján Ferencné (hivatalsegédek). (Megjegyzés: Együd Árpád, Bárdos Edith és négy technikai dolgozó betegség miatt az év nagy részében nem dolgozhatott; H. Bognár Zsuzsa egész évben gyermekgondozási szabadságon volt, Knézy Judit veszélyeztetett terhességgel ment betegszabadságra, B. Perjés Judit csak augusztus 1-én tért vissza gyermekgondozási szabadságról; Decsi Gyula műveltséganyag terjesztésében aktívabb múzeum kialakításához. Mivel arra törekedtünk, hogy a múzeumi tudományos munkában szorosabb egységet képezzen a gyűjteményfejlesztés, a feldolgozás és dz ismeretterjesztés, megteremtődött a társintézményekkel való eredményesebb együttműködés kedvezőbb feltétele is. A megyei könyvtár, a TIT, a levéltár, az iskolák, a falusi és üzemi művelődési otthonok, klubok, klubkönyvtárak, képzőművészeti közösségek, népfrontbizottságok egyre szívesebben veszik igénybe saját rendezvényeik, nevelési programjuk megvalósításához a megye múzeumi intézményeit. A múzeumi propaganda szervezettebbé és kiterjedtebbé tételével nemcsak több emberrel ismertettük meg kiállításainkat, kiadványainkat, előadás formájában az egyes tudományos témákat, hanem sikerült meghonosítani az elmélyültebb tárlatlátogatást, múzeumi foglalkozást is. Ennek révén az eddigieknél is több tevőleges barátot toboroztunk a múzeumügy számára. Rendszeresebbé vált a leletbejelentés a különböző földmunkát végző vállalatok, gazdasági egységek részéről is; több fiatal készséggel segít az anyaggyűjtésben, egyre több javaslat hangzik el a lakosság köréből a múzeumi szolgáltatás fejlesztése érdekében. április 1-én, Bernáth Csaba június 1-én kilépett a múzeumi szervezetből.) A megyei múzeum létszáma és a foglalkoztatottak személye 1977-ben a következőképp módosult: Igazgató: Honfi István magyar-történelem szakos középiskolai tanár (újkor és helytörténet); az igazgatóhelyettesi funkcióban nem történt változás; a gatedaságvezetői posztra októbertől Szita Ferencné került; B. Perjés Judit május 15-én kivált a szervezetből, H. Bognár Zsuzsa vezető restaurátorként tért vissza a gyermekgondozási szabadságról, Knézy Judit már a nyár folyamán ismét munkába állt. Új álláshelyeket szerveztünk az alábbi szakemberek alkalmazásával: Wollák Katalin régész (őskor) augusztustól, Jáger Márta újkortörténész szeptembertől dolgozik az RRM-ben. Népművelő muzeológus 1977. nagy részében nem működött (1976 végén Illés Katalin is kilépett), szeptembertől kezdve szerződéses alkalmazottként Keller Anna töltötte be ezt az álláshelyet. A korábban ideiglenesen (szerződéssel) foglalkoztatott Trunk Károlyt régész-grafikusként állandósítottuk (1977 őszétől katonai szolgálatot teljesít). Az időközben megürült adminisztrátori munkakörbe márciustól Csiszár Jánosné került. Az újonnan szervezett gépkocsivezetői állást Peróczi Istvánnal töltöttük be (aki 1977 őszétől katonai szolgálatot teljesít). 1978-ban a következő változás történt: dr. Magyar Kálmán régész főmunkatársként (középkor) január 1-től, Süli Ferenc népművelő muzeológusként júniustól, Honti Szilvia régészként (őskor) októbertől dolgozik a megyei múzeumban (Wollák Katalin utódaként, aki júliusban férjhez ment, Budapestre költözött). Csiszár Jánosné adminisztrátor év közben segédrestaurátori beosztást kapott, utóda Kőrös SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, HÁLÓZATFEJLESZTÉS, KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS, BESZERZÉS