Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

A BALATON DÉLI PARTJÁNAK MADÁRVILÁGA 497 keresgélnek élelem után - megfosztják táplálkozó területüktől, a fövenyparttól. Ha az egyes strandok idejében kiürülnek, akkor itt még megtalálják az alkalmas pihenőhelyet, de ez a legritkább eset. A „természetes" ok, mely jórészt az át nem gondolt szabályozás következménye, a partok eliszaposodása, melyen még lepihenhetnek a madarak, bár nem minden faj kedveli, de ha az iszapot benövi a szittyó vagy a nád, már nem tudnak hová leszállni, azaz a limikolák szerepét a mocsári fajok veszik át, ahogyan a berkek halastavasítása új faunaképet hozott létre még a Balaton vidékén is. A parti növényzet az erősen lecsökkent marhatartás stb. következtében a taposás elmaradása miatt is bujábban fejlődik, és ez nem kis mértékben járul hozzá a partok elmocsarasodásához. A községek a környezetükről beszoruló madárfajokon kívül új jövevényeket is kaptak. A balkáni gerle 1937 óta, a balkáni fakopáncs 1950 óta terjedt el annyira a somogyi oldalon. A fürj, a haris, a kendermagos réce katasztrofális csökkenése egész Európában a Balaton vidékére is kihatott. A régi berkek fészkelő fajai közül a daru, a gödény már régen eltűntek mint költő fajok. A Kis-Balatonban újabban (1947) megtelepült kárókatonák, kis kócsagok viszont gyakoribb látogatói lettek a somogyi oldalnak. A lócsér vonulása eltolódásának következménye, hogy szintén gyakrabban jelenik meg a somogyi parton. Kedvezően változott az ezüstsirályok mennyisége is stb. Változatlan a vízen élő madarak száma, ha olykor ingadozásokat is mutat. Ez viszont attól függ, vajon a bemosott növényvédő szerek, a fürdőzők által okozott vízszennyeződések és hasonlók nem hatnak-e ki a Balaton csigaállományára, sok bukóréce táplálékára, hiszen a vándorkagyló gradációja már évtizedek óta megszűnt. Az elhinárosodás ellenben több szárcsát vonz. A somogyi dombok madárvilágának vizsgálatában ez a dolgozat még csak kezdeményező lépés. A Nagyberek kutatását sem zárta le HERMAN OTTÓ, hiszen azóta annyit és annyiszor változott, tehát sok tennivalót követel. A puszta faunisztikai jegyzék összeállításánál azonban úgy érzem, sikerült egy lépéssel tovább haladnunk, mert mi is volt a célja az egész vizsgálatnak és ki kezdeményezte? A kezdeményező prof. dr. ifj. ENTZ GÉZA volt, a cél pedig, hogy a Balaton életének öszszefüggéseire mutasson rá. 1946-ig már sok vizsgálat történt akár faunisztikai, akár ökológiai szempontból, azonban nem alakult ki a madárélet szakaszos változásainak képe, mely befolyásolja a tó életének egészét, pl. bukórécék és a vándorkagyló, Lithoglyphuscsiga, szárcsák és hínár, csérek és küszök, a pintyek és az uszadékkal sodort magok stb. viszonya vagyakár, hogy az úszórécék hogyan „fürdik" ki és tartják sokáig nyitva a befagyó vízfelület lékeit, ami a halak szempontjából sem közömbös stb. Az ún. „vonulási jelentések", melyeket alkalmi megfigyelések útján nyertek, hiszen egyéb elfoglaltságuk mellett még a szorgalmas munkatársaknak sem maradt idejük rendszerességre, így a célt nem elégíthették ki. HERMAN pedig csak egy tavaszon (1890) át végezte munkáját, amit a meteorológiai tényezők erősen befolyásoltak, ahogyan kiderült, hogy 1941-ben mi is véletlenül csíptünk el egy rendkívül kedvező évet. Ezt a hiányt óhajtotta ENTZ pótoltatni, hogy a madáréletet a Balaton élete kellő helyére illeszthessük. A csaknem 30 éves vizsgálat tanulsága, annak ellenére, hogy súlypontosan a veszprémi és nem a somogyi oldalon folyt, mégis sikerült még az utolsó pillanatban reális képet kapnunk, hogy hogyan zajlott le természetes körülmények között a Balaton-parti madárvonulás. Rámutattam, hogy mely részek kutatása kielégítő és melyeké kívánatos a jövőben is, de egyúttal arra is, hogy a természetátalakítás folytán a kép egyre gyorsabban változik, tehát a kielégítőnek minősülő kutatások sem zárhatók le végleg, annak folyamatosságára lesz szükség. De ezek még csak az alapok lefektetései, melyek alapján a részletvizsgálatok megindulhatnak akár coenológiai, akár más szempontból, és ezek után mutatkozik meg igazában a madarak indikátor szerepe a Balaton egyre időszerűbb környezetvédelme szempontjából. Kéve András