Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

A BALATON DÉLI PARTJÁNAK MADÁRVILÁGA 493 ón. A számbeli és az előfordulási adatokat egyeztet­ve kitűnik, hogy IX-ben a legerősebb a vonulása ősz­szel, amikor a marhák körül keresgél, de kutatgat a műúton is (pl. Balatonszentgyörgy, 1955.X.2., 10-15 db) - Balatónmárián 1955. VI. 13-án egy elütött pél­dányt találtam. Nemcsak a parton, a házak tetején is szokott futkosni, így nem egyszer a balatonszentgyör­gyi vasútállomás ébületén. Fészkelésére minden fali rés alkalmas. Nehéz megállapítani, mit tekintsünk vo­nulásnak és mit áttelelésnek, mert legkésőbben Bala­tónberénynél 195P.XII.22-én (1), legkorábban 1949.11. 27-én láttam, a fonyódi mólón 1965.XII.7-én (1). Leg­többször lll-ban mutatkozik először, sőt Fonyódnál 1964.111.12-én (1) láttam, amikor a Balatont a hó vé­géig jég borította. 225. Hegyi billegető (Motacilla cinerea): A somogyi oldalról csak három adatát találjuk az irodalomban: Balatonszentgyörgy, 1908.111.8.; Fonyód, 1919.11.25.; Za­márdi, 1941. IX.25. Magam is csak négy ízben láttam: Balotonberény, 1950.X.12. (1); 1959.IX.27. (2x1); a fo­nyódi mólón 1960.111.7. (1); a szentgyörgyi öbölben 1961. III.19. (1). 226. Sárga billegető (Motacilla flava): Az elsőket HERMAN Somogyszentpálon 1890.111.17-én, GAAL Ba­latonlellén 1896.111.13-án látta. A többi érkezési adat (Vörs, Balatonszentgyörgy, Balatonkeresztúr, Enying) IV-i vagy III. végi. Az őszi: Enying, 1922.IX.16. KIRÁLY is 1964. IX.16-án látott kettőt Gamászán. A réteken mindenfelé költ. Etetések: Balatonfenyves, 1951. VIII. 18. (SZIJJ); Balatonföldvár, 1961.V.25. (GRÖSSLER). Sárga billegetővel IV. előtt és IX. után csak kivéte­lesen találkoztam, bár 109 ízben láttam a somogyi ol­dalon — a halastavakról nem beszélve — a vizenyős réteken mindenfelé, még a Sós-tónál is (1960, 1961, 1963). A kivételek: Ordacsehi, 1960.111.31. és Balaton­szentgyörgy, rét, 1969.X. 12. A többi megfigyelésem ha­vi megoszlása: IV:25; V:20; VI:9; VII :8; VIII :16; IX:29 eset. A tavaszi vonulása IV-ban kulminál, de elhúzód­hat V-ba is. Az őszi vonulása Vlll-ban indul meg, IX­ben a legerősebb, pl. a szentgyörgyi öbölnél 1952. Vlll.28-án 100-150 db a marhák körül. Ebben az idő­szakban legbiztosabban a legelő jószág Jxörül keres­hetjük őket. Néha seregélyekhez is csatlakozik, pl. Ba­lotonberény, 1952.IX.29., 10-12 db. 227. Csontto//ú (Bombycilla garrulus): Siófokon 1923.1.24. (80) és ll.27-én, valamint 1933.1.23-24-ről je­lezték (70-80, melyek a zajló Sióból ittak). GRESCHIK a gyomortartalmakban Loranthus- és Sophora-termé­seket talált. Balatonszabadin 1949.111. első felében lát­ták. Battyánpusztán bemondás szerint 1959. II.15-én mutatkozott egy csapat. BOGDÁN Fonyódon 1961. XI. 14. (8-10) és 1966.1.13-án (50-60) figyelte meg. Én Balatonberényben 1961. XI.16. (szól) és 1964.IV. 11-én (2x100-150+50-60), valamint Fonyódon 1968. IV.20-án (1) láttam. 228. Nogy őrgébics (Lanius excubitor): HERMAN Somogyszentpálon 1890.11.21-én figyelte meg. HO­MONNAY (1940) szerint Rádpusztán telel. Saját megfigyeléseim: Balatonszentgyörgy, rét, 1950. III.7. (2x1); Balotonberény, 1950.1.6. (1); 1952.X.13. (1); 1954.1.22. (1); Fonyód, 1962.XI.3. (1); Fonyódliget, 1962.111.25. (2); Szántód, 1950.1.6. (1); X.20. (1). 229. Kis őrgébics (Lanius minor): HERMAN 1890.IV. 26-án látta az elsőt Somogyszentpálon, GAAL Bala­tonlellén l896.V.8-án. BESSENYEY legkorábbi adata (Ecsipuszta) 1917.IV.30., a legkésőbbi (Enying) 1921. IX. 8. HOMONNAY (1940) az akácosok és fasorok mada­rának tartja. GROSSLER is többet figyelt meg V-ban (Szántód, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy). Továb­bi VII—Vlll-i adataink vannak Zamárdiból, Őszödről, Balatonfenyvesről és Balatonszentgyörgyről (FARKAS, KÉVE, STERBETZ, SZIJJ). 1950—68 között 47 ízben láttam kis őrgébicset a so­mogyi oldalon: AI iga, Sós-tó (1960, 1963), Ba'atonsza­badi, Siófok, Szántód, Szárszó, Balatonlelle, Balaton­boglár, Jankovich-telep, Ordacsehi, Fonyódliget, Bala­tonmária, Balotonberény, Balatonszentgyörgy, Baty­tyánpuszta. A megfigyelések havi megoszlása: V:13; V:16; Vll:12; Vllí:6 eset. A legkorábbi: Balotonberény, 1952.V.3. (2); a legkésőbbi: Ordacsehi, 1961.VIII.30. (1 iuv.). 230. Tövisszúró gébics (Lanius collurio): HERMAN Somogyszentpálon 1890. IV.18-án látta az elsőket, GAAL Balatoniellén 1897.V.l3-án, BESSENYEY Ecsi­pusztán 1917.V.1-én, Enyingen 1922.IV.28-án. Eivonulá­si adatai Enyingről: 1921.IX.21.; 1922.IX.1. TAMÁS adatai Balatonmáriáról : 1969.IV.26.; 1971.IV.30.; 1972. IV.29. GYÖRY Balatonszentgyörgynél 1958.IX.27-én lá­tott még egyet. HOMEYER 1892.V.27-én megfigyelte Somogyszentpálnál, hogy egy gébicset két mezei pa­csirta kergetett. GROSSLER állománybecslései 1961­bői: Szántód (nádasszél) 1; Balatonfö'ldvár legalább 12 pár; Zamárdi 4 pár. WARGA 1951.VII.8-án a vörsi erdőben 10-12 db-ot számlált stb. A tövisszúró gébics igen gyakori faj a somogyi ol­dalon mindenütt, ahol bokrot talál fészeképítésre, né­ha még a parkokban is. 1947—74 között a part egész hosszában 142 ízben találkoztam vele a következő havi megoszlásban: IV:2; V:32; VI-.42; VII:20; VIII:24; IX:21; X:1 esetben. Legkorábbi adatom: Balotonbe­rény, 1951.IV.27. (cTÇcf); a legkésőbbi: Fonyód, 1971. X.5. (1 iuv.). IX. második felében általában magányos fiatalok szoktak mutatkozni. A Sós-tón 1960.VII.3-án egy családot a nádasban láttam mozogni. A szent­györgyi vasútállomás közelében 1954.V.15-én a hím énekébe mezei pacsirta és sitke hangokat szőtt. 231. Seregély (Sturnus vulgaris): A Balaton partján áthúzó seregélytömegekről nem kell külön szólani, bár az északi partot a kiterjedtebb szőlők és mellettük fek­vő nádasok miatt jobban kedvelik, de a somogyi par­ton sem ritkák az ezres csapatok. Az erdőkben, rész­ben a parkokban is rendszeresen fészkel, a nádasok­ban éjszakázik. KIRÁLY a Sós-tó nádasába is látta 1964. IX. 13-án tömeges esti behúzását. BÖRZSÖNYI és SZABÓ szerint Balatonszentgyörgyön 1908/9, 1919/20 és 1920/21-ben áttelelt. WARGA Vörsnél behavazott réten látott 20-25 db-ot szedegetni 1951.XII.28-án. Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom