Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Képzőművészet - Kovács József: Adatok Rippl-Rónai József életéhez munkásságához
436 KOVÁCS JÓZSEF tott lakást nem. Különben, ha az »Új Idők« utolsó számát Lajossal beszerezteti Papa, és még hozzá »A Hét« utolsó számában megjelent kritikát is elolvassa, az egészről tiszta képet fog kapni. Ezt a kiállítást okvetlenül meg kell néznie. Reményű Lázárin is, hogy Papa feljön bizonyosan velünk, és nem találjuk készületlenül az utazásra, ami manapság inkább szórakozás, mint fáradtság, amellett kell is, hogy az ember élete ne legyen egyhangú. Az sincs kizárva, hogy felhozzuk Piátsek bácsit is. U. i. sem őt, sem Papát nem tudják elfelejteni a jó pestiek. Alig várják. A tervünk az, hogy József napkor összecsődítjük a »Műhely« tagjait és még pár őszinte hívünket, akiket érdemes együtt látni, megismerni. Mind derék, törekvő fiatalok, akik a munkától nem félnek. Fellépésük határozott és megbízható. (Sándorékhoz holnap délután megyünk.) Lajos által kért dolgokban eljárok, de az eredményről nem biztosíthatom. Lehet, hogy sikerülend. A szomszéd szöllőre nem reflektálok . . . Mindnyájukat csókoljuk és szívünkre öleljük. Jóskáék." A Műhelyről részletesebben kell szólnunk, mivel a Művészeti lexikonban a címszavak között nem szerepel. A Műhely Rippl-Rónai elnöklete alatt 1908 februárjának elején 9 létrejött lakásművészeten munkálkodó csoportosulás. Tagjai építészek, iparművészek, iparosok, az alábbiak: dr. Battlay Dezső (ügyész), Benkő Lajos (igazgató), Babitsch Artúr, Csorba Béla (titkár), Dékáni Árpád, Dósa Lukács, Fejérkuty Bálint, Janszky Béla, Lakatos Artúr (pénztáros), Márkus László (alelnök), Maybőhm Károly, Muhits Sándor, Rippl-Rónai József (elnök), Tarján Oszkár, Tátray Lajos és Thoroczkay Wiegamd Ede. Első nyilvános fellépésük az a kiállítás volt, melyet 1908. március 3-án Molnár Viktor államtitkár nyitott meg az Uránia műkereskedésben. Ennek a kiállításnak a megtekintésére biztatta Rippl-Rónai édesapját, aki akkor már súlyos beteg volt, nem sokkal később, május 2-án meghalt. Bár Ripp-Rónai levelében eléggé hosszasan foglalkozik a csoport tevékenységével, hogy céljukat világosan lássuk, íme néhány gondolat a kiállításra készült katalógus beköszöntőjéből: ,,A Műhely tagjai hiszik, hogy az ő publikumuk olyan társadalmi rétegekben is el van oszolva, ahol a művészet 9. Rippl-Rónai 1908. február 13-án kelt levele Ödönhöz. Idézi Ivánfyné Balogh Sára: MÉ 13. (1964.) 273-274. I. 10. A Műhely kiállítása. Katalógus, é. n. 10-11. I. 11. MIÉNK, azaz Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre. A nagybányaiak és a neoimpresszionisták tömörülése, 1907—10. között. Mindösslze három kiállítást rendeztek, ebből a társulásból vált ki a Nyolcak csoportja. A MIÉNK tagjai: Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Hatvány Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Kernstok Károly, Kosztolányi Kann Gyula, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Márffy Ödön, Réti István, Rippl-Rónai József, Strobentz Frigyes, Szinyei Merse Pál és Vaszary János. Munkásságukat tekintve eléggé vegyes társaság. után való vágy ki sem élheti magát, mert eleve megfojtja az a tudat, hogy a művészet drága és hogy bizonyára vagyoni átlagon alul az emberre nézve el van zárva. Ezért célul tűzte ki magának a Műhely, hogy az anyagok luxusa nélkül fog művészetet csinálni, és a kevésbé vagyonosak által hozzáférhető anyagokat fogja művészi lélekkel átlelkesíteni, és ezért meg akarja mutatni a Műhely, hogy a művészet ad értéket az anyagnak . . ," 10 Az Urániában, a Műhely kiállításán Rippl-Rónai műveit egy műgyűjtő lakásaként berendezett „Magánképtár"-ban helyezték el. Iparművészeti alkotásait mutatta be hímzéseiből, szőnyegeiből: a „Stilizált tökinda"-t, a ,,Brodéria"-t és a ,,Tulipánok"-at, valamint 9 tányérját és 5 üvegének modelljét. A Műhely tagjai a kiállítás helyiségeinek dekorálásáról is gondoskodtak. A következő művészek: Czóbel Béla, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Kernstok Károly, Lakatos Artúr, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Szinyei Merse Pál, Tátray Lajos és Vaszary János művei szolgáltak dekorációként. A kiállításon társként szereplő, imént felsorolt művészek többségükben — Gulácsy, Lakatos, Rudnay és Tátray kivételével - a MIÉNK tagjai. 11 Bár Gulácsy Lajos kültagként az imént említett csoportosulás mindhárom kiállításán szerepelt munkáival, de ő semmilyen csoporthoz nem tartozott. A munkától nem félő, törekvő, határozott és megbízható fiatalokat a Műhely kiállításán szerepelt művészek között kell keresnünk, és ott is találjuk meg Czóbel Béla, Kernstok Károly és Márffy Ödön személyében. Az új nemzedék e három tagja 1907 és 1908 nyarán együtt dolgozott Nyergesújfalun, többé-kevésbé egymástól függetlenül. A hozzájuk el-ellátogató Ady nyilván befolyásolta amúgy is radikális nézeteiket. 12 Lényegében ez a hármas vált a „Keresők", 13 majd a Nyolcak néven szerepelt és azóta így emlegetett festőcsoport magjává. A „Keresők" a MIÉNK második kiállításán (1909. február-március) majdnem teljes létszámban — Berény kivételével — szerepeltek. A kiállítás anyagát Bölöni György lelkes szervezése eredményeként 1909 május, június és júliusában erdélyi körúton (Kolozsvár, Nagy12. Itt kell megjegyeznünk, hogy Rippl-Rónai és Ady személyesen 1909. november 7-én találkozott először. (Fóthy János: Kisvárosok őszi vasárnapjai. OrszágVilág, 1959. november 25.) 13. A MIÉNK-ből kivált csoport: Berény, Czigány, Czóbel, Kernstok, Márffy, Orbán, Pór és Tihanyi (Berény ugyan nem vett részt a MIÉNK kiállításain) 1909-től „Kéresők"-nek vallotta magát (valószínű Kernstok Károlytól származik az elnevezés, minthogy később 1910. január 9-én a Galilei-körben ,,A Kutató művészet" címmel tartott előadást). A csoport 1911. április 13-án — nem sokkal a MIÉNK harmadik kiállításának zárása után — Orbán Dezső műtermében alakult meg hivatalosan és akkor kapta Berény Róberttől a „Nyolcak" nevet. (PASSUTH K.: A Nyolcak festészete. Budapest, 1967. 79. I.) (A továbbiakban: PASSUTH K.: I. m.)
