Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Irodalom - Szíjártó István: Adalékok Sipos Gyula költői pályájának jobb megismeréséhez.

428 SZÍJÁRTÓ ISTVÁN lenne az, amely nemcsak elméleti tudást nyújt, nemcsak történelmi, gazdasági műveltséget ad, hanem elméleti és gyakorlati ismereteket a legfejlettebb magyar gazdálkodási módokból. Megvalósulhat-e? Felmerülhet még egy nehéznek látszó kérdés: a talaj és az időjárás kérdése. Hiszen nem véletlen, hogy ezek a különleges termelési módok bizonyos vidékeken jöttek létre és kérdéses, hogy át lehet-e őket más vidékre is telepíteni Úgy látszik azonban, hogy Pesterzsébeten a Györffy István Népfőiskola területén ez nem fog különösebb gondot okozni. Erdei Ferenc ebből a szempontból is megvizsgálta ugyanis a birtokot és úgy találta, hogy mindegyik tájkultúrának megfelelő föld van ezen a területen. A kollégium ifjúsága magáévá tette a tervet, és úgy tudjuk, hogy már a közeljövőben lépéseket tesz olyan irányban, hogy ez az elképzelés valóra is váljon. Hazánkban egyre nagyobb szerepe van a kertészkedésnek, a kerti termelésnek. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági életnek máról holnapra való átállítása nem lehetséges. A munkát, amely nemzeti termelésünket a kornak, a követelményeknek megfelelően állítja át, már ma meg kell kezdenünk. Ezért látjuk nagyjelentőségűnek ezt a tervet. Ennek megvalósulása lehetővé teszi, hogy évről évre olyan emberek kerüljenek ki az ország minden részébe, akik a legszakszerűbb és legértékesebb mezőgazdasági ismeretek birtokában vannak. Ma még csak egy terv az egész, de olyan terv, amelyre feltétlenül kell figyelnünk, és amelynek a megvalósulása — reméljük — előreviszi mindnyájunk ügyét."

57 Nemcsak Sipos tájékozódásának irányait, de gondolkodásának fontos elemeit is feltárták ezek az írások, miként a tudatos jövőépítéssel kapcsolatos „Merre tart az egyetemi ifjúság?" című cikke és az az írása, amelyet a fővárosban tartózkodó békéssámsoni népfőiskolásokról fogalmazott.

58 Reményekre jogosító esemény volt, hogy hamarosan új kollégium építésére nyílt lehetőségük a Györffyseknek. ,,Budán, a Zsombolya utca tájékán, a beépítetlen telkek némelyikén már épülőfélben levő házat lát az ember, a másikon eddig még csak halomba rakott építőanyagok mutatják, hogy itt is építkezés kezdődik. Egy ilyen telken, ahol a kiásott alapok már mintegy az épület tervrajzát mutatják, szerdán délelőtt körülbelül száz ünneplőbe öltözött ember állott. Voltak közöttük egyszerűbb ruházatúak, és voltak díszes magyar ruhába öltözöttek. Legtöbben fiatalok voltak, de akadt néhány idősebb ember is. Pontosan 11 órakor felhangzott az ének a kis csoport szájából: Repülj páva, repülj Vármegyeházára Sok szegény legénynek Szabadulására! 57. Kis Újság 1943. február 19. 58. Kis Újság. 1944. március 2. Nagy jelentőségű dolog történt ebben az órában ezen a kis budai telken. A Györffy István Kollégium tette le épületének alapkövét. Az első kollégium Magyarországon, amely a parasztság fiainak épül, s amelynek minden tagja tudatosan magáénak vallja a parasztság ügyét. A bensőséges ünnepségen részt vettek a kollégium egyetemi hallgató tagjai. Ott volt a pestszenterzsébeti Györffy István Népfőiskola fiatalsága, Györffy Istvánnak, az elhunyt tudós professzornak családja, a kollégium pártfogó testülete részéről Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a pártfogó testület elnöke ... és még sokan mások, akik szeretettel és támogatással állnak az épülő kollégium mellett. A kollégium tagjainak nevében Horváth Lajos egyetemi hallgató mondott beszédet. Ma, október 6-án, négy éve annak, mondotta, hogy Györffy István meghalt. Ö is a parasztságból származott, és magas színvonalú tudományos munkálkodásában is mindig népének ügyét szolgálta. Amikor ő elment közülünk, akkor barátai, tisztelői, tanítványai megfogadtuk, hogy addig nem nyugszunk, míg fedél alá nem hozzuk azt, amiről vele annyit beszélgettünk és tervezgettünk: a parasztkollégiumot. Négy nehéz év telt el azóta. E négy év alatt akadályok tornyosultak elénk, nehézségeket kellett leküzdenünk, vádaskodók kötöttek belénk, csábításoknak kellett ellenállnunk, és négy év múltán mi büszkén állhatunk itt, mert hívek maradtunk Györffy Istvánhoz és azokhoz a milliókhoz, akikhez a származásnak és a kötelességnek a láncai fűznek bennünket. Ma október hatodika van. Azoknak a vértanúknak az ünnepe, akik a magyar szabadságért haltak hősi halált. Életünket mi is csak szabad országban tudjuk elképzelni. Az ország függetlenségének és az egész nemzet haladásának ügyét szolgálja az, aki a nép ügyét szolgálja ... A kollégium kórusa a beszédek után Berzsenyi—Kodály »Forr a világ bús tengere, óh magyar. . .« kezdetű dalát énekelte. Szárnyalt a dal a fiatalok ajkán: nem sokaság, hanem lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat. Eközben elhelyezték az alapköveket. Beforrasztott üveghengerben ez a fölírás áll: »Ezerkilencszáznegyvenhárom októberében, nagy háborúságok és pusztítások idején tette le ezt az alapkövet az az ifjúság, mely építeni akar és hisz népe szabad jövőjében.« És alatta aláírások."

59 Építeni akartak, de ekkorra már ,.rendelkezési állományba" sorolta őket a történelem. A Györffy-kollégisták közül egy — Gyenes Antal, <i későbbi kommunista képviselő, miniszter, ma a Szövetkezeti Társadalomkutató igazgatója — a csendőrnyomozók kezén volt már, s csak úgy szabadult, hogy a kínzások ellenére sem vallott semmit. „Mikor Gyenes t letartóztatták, Féja Géza buzdítására Zsindely Ferencné — miniszter felesége — vállalta, hogy kihallgatást jár ki, és maga is eljön küldöttségünkkel a belügyminiszterhez. A kaposvári képviselő, Keresztes59. Kis Újság. 1943. október 8.